187499. lajstromszámú szabadalom • Eljárás biológiailag aktív pterokarpán vegyületek izolálására, valamint eljárás az e vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására
1 187 499 2 A találmány tárgya eljárás gyakorlatilag tiszta kristályos pterokarpán-vegyületeknek természetesanyagok nyers extraktumaiból történő izolálására. Ismeretes, hogy a dél-amerikai cabeca de negra fa gyökerének vizes alkoholos oldatát a felső Amazonas vidékének őserdeiben az ültetvényeken dolgozó munkások mint hatásos, szájon át.bevehető szert ismerik kígyó- és pókcsípés ellen. Ez ideig az irodalomban nem jelent meg semmiféle közlemény a találmány szerinti eljárással előállított vegyületek 10 természetéről, sem mellékhatásairól, sem farmakológiái hatásáról, sem stabilitásáról, sem egyéb tulajdonságairól. A pterokarpánok mikrobaellenes tulajdonságairól egyetlen közlemény jelent meg: Heterocycles, Vol. 15, 1163 (1981). 15 A találmány tárgya eljárás az (I) és (II) képletű új pterokarpán-vegyületek gyakorlatilag tiszta - 95-100%-os tisztaságú - kristályos formában történő előállítására. A továbbiakban ezeket a vegyületeket cabenegrin I-nek [3-hidroxi-4-(3-hidroximetil-butén-2/-8,9-metiléndioxi-pterokarpán] és cabenegrin II-nek [2-(3-hidroximetil-butil)-3-hidroxi- 8,9-metiléndioxi-pterokarpán] nevezzük. A cabenegrin I és cabenegrin II a gyógyászatban kígyóméreg és rovarmérgek elleni szerként használ- 25 hatók. Ez azt jelenti, hogy ezek a vegyületek erős ellenméregként hatnak kígyó- és rovarmérgekkel szemben. Az (I) és (II) képletű vegyületek más ismert szerves méreganyagok, így E. coli endotoxin, valamint a Clostridium botulinum által ter- 30 melt, közönségesen a konzerv- vagy ételmérgezéskor keletkező toxin ellen is hatásosak. A vegyületek gyógyhatásút általánosan úgy jellemezhetjük, hogy azok hatásos ellenszerei az emlősöket megtámadó patogén baktériumok által termelt, központi ideg- 35 rendszerre ható toxinoknak (endotoxinoknak és exotoxinoknak). Különösen hatásosak a vegyületek olyan esetekben, ahol a légzőrendszer bénulása következik be. A szív ereire ható toxinok ellen is hatásosak a vegyületek. A vegyületek beadhatók orálisan folyékony formában, így szuszpenzió, vagy valamilyen gyógyászatiig alkalmazható hordozóban szolubilizált oldat formájában. A. tiszta kristályos anyag orálisan beadható kapszulában vagy gyógyászatiig alkal- 45 mazható hordozókkal keverve, tabletta formában is. A cabenegrin I-et vagy a cabenegrin Il-t feloldhatjuk valamilyen gyógyászatiig alkalmazható folyékony hordozóban, és az oldatot intravénásán is beadhatjuk injekciós tűvel vagy katéterrel. Kívánt 50 esetben az (I) és (II) képletű vegyületeket összekeverhetjük különféle arányokban, és a továbbiakban ezt a keveréket a fent leírtak szerint gyógyászatiig alkalmazható hordozókkal keverjük. A találmány szerinti eljáróban előnyösen az aláb- 55 bi példa szerint járunk el. Példa Körülbelül V2 kg cabeca de negra gyökeret mosás után kis darabokra vagdalunk, ezeket a darabkákat azután áztatjuk, porrá töijük vagy más módon kezeljük azért, hogy a gyökér rostos szerke- 00 zete széttöredezzen. Ezt a műveletet keverőgépben vagy valamilyen laboratóriumi homogenizátorban végezhetjük. Korhadt vgy gombás gyökeret ne használjunk. A szétzúzott gyökeret egy nagyméretű főzőpohárba vagy más megfelelő olyan edénybe g5 , helyezzük, amely letakarható és keverövel van ellátva. Víz és valamilyen 1-4 szénatomos alifás alkohol keverékével, előnyösen etanol-víz 77:23 arányú keverékével leöntjük a gyökérzúzalékot, és néhány 5 percig erőteljesen keverjük. Az etanol-víz-elegy mennyisége annyi legyen, hogy elfedje az edényben a gyökeret. Aa vizes etanolt és a gyökeret tartalmazó edényt szobahőmérékleten legalább 48 óra hoszszat állni hagyjuk, közben időnként megkeverjük. Ezután a nyers extraktumot tartalmazó vizes alkoholos oldatot valamilyen közönséges módszerrel, például szűrőpapíron való átszűréssel elkülönítjük a gyökértől. A gyökérmaradékot eldobjuk. A leszűrt oldat színe az erős tea színére hasonlit. Az aktív vegyületeknek a nyers extraktumból való elkülönítésére az alábbi eljárást alkalmazzuk: A vizes etanolos nyers extraktumból 135 ml-t vákuumban, gyenge melegítés közben bepárolunk, amíg 1,2 g barna olajszerű maradékot kapunk. Ezt az anyagot 50%-os vizes metanollal kezeljük, és a kapott oldatot élénk rázogtás közben vamilyen 5-8 szénatomos alifás szénhidrogénnel, előnyösen hexánnal extraháljuk. A vizes fázist erős rázogatás közben éterrel extraháljuk. Az éteres fázist és a vizes fázist elkülönítjük, az éteres fázist (640 mg) félretesszük. A vizes fázist n-butanollal extraháljuk, az n-butanolos fázist félretesszük esetleges későbbi vizsgálatok céljaira, a vizes fázist pedig kiöntjük. Az előbb kapott éteres fázist ismert kromatográfiás módszerekkel szétválasztjuk. Előnyösen, ezt az éteres fázist nagynyomású folyadékkromatografálásnak (HPLC) vetjük alá, első lépésben Sephadex LH-20-at, második lépében pedig szilikagélt használva hordozóul. Eluensként vizes metanolt alkalmazunk. Ezzel az eljárással két frakciót kapunk, az első frakciót további HPLC-nek vetjük alá. Hordozóként ekkor Partisii-10-et, eluensként pedig 3% metanolt tartalmazó metilén-kloridot használunk, 40 így, bepárlás után tiszta szilárd anyagot kapunk. A cabenegrin I-ként azonosított vegyületet fehér kristályos anyagként nyerjük ki, hozam 44 mg. Olvadáspontja 167-168 °C, az elemzés szerint a vegyület összegképlete C21H20O6. Vékonyrétegkromatográfiásan vizsgálva, az I vegyület esetében Rf = 0,53 értéket kapunk. (Szilikagél CO/Kieselguhr F-254, benzol :etilacetát:metanol 15:4:1). A cabenegrin I vegyületre vonatkozóan az U. V., C. D., és I. R. értékek a következők: U. V. (metanolban): 209 nm (e75 000), 233 nm (váll, e24 000), 309 nm (el3 000). C. D. (metanolban): 213 nm (Ae-25,58), 220 nm (Ae-2,00), 238 nn (Ae-9,84), 302 nm (Ae + 3,15); I. R. (kloroformban): 3550 cm“1, 1600 cm“', 1113 cm“1, 925 cm-1. A cabenegrin I vegyületre vonatkozóan a fenti spektrum-adatokon kívül, a következő *H—NMR, 13C—NMR és MS adatokat mértük: 2
