187498. lajstromszámú szabadalom • Többcélú műtárgy
1 187 498 2 teherközvetítő elemek és a belőlük készített falak semmiféle utólagos összefeszítést nem kívánnak. A találmányt kiviteli példa kapcsán rajzok alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzokon az 1. ábra a műtárgy egy lehetséges kiviteli alakjánaka vázlatos függőleges metszete, a 2. ábra egy lehetséges alaprajzi elrendezés, a 3. ábra egy kiragadott teherközvetítő elem axonometrikus nézete, a 4. ábra nyílásképzés a szomszédos teherközvetítő elemek között, az 5. ábra a teherközvetítő elemek talpainak egy lehetséges csatlakozási módja, a 6. ábra a teherközvetitő elemek falrészeinek egy lehetséges csatlakozási módja. Az 1. ábrán látható a többcélú műtárgy egy lehetséges alkalmazása. Ebben az esetben az 1 talaj la felszíne alatt elhelyezkedő lb alapozási sík mentén kívánunk előállítani olyan alapozást, amely egyfelől az ábrán közelebbről föl nem tüntetett felszerkezet terheinek az lb alapozási sík mentén való átadására, továbbá a felszerkezet alatt elhelyezkedő 10 belső tér kiképzésére egyaránt alkalmas. A felszerkezet valamilyen magas építmény, pl. házgyári lakóépület is lehet, amelynek legalsó teherviselő szerkezeti részét a 3 födémelemek alkotják. Ez utóbbiak szolgálnak egyúttal a 10 belső tér fölső lezárására. Az ezúttal síkalapozás szerepet betöltő többcélú műtárgy fő szerkezeti részeit az előregyártott 2 teherviselő elemek sorozata, az alattuk elhelyezkedő 21 monolit alaplemez, továbbá az őket fölül összeerősítő 4 monolit koszorú alkotja. A 2. ábrából megítélhető, hogy a 2 teherközvetítő elemek különböző módon való egymás mellé sorolásával a legváltozatosabb alaprajzi igényekhez tudunk alkalmazkodni. Látható az is, hogy a 2 teherközvetítő elemek egymáshoz fűződő sorai sarokképzésre vagy közbenső merőleges csatlakoztatásra alkalmasak minden különleges intézkedés vagy sajátságos sarokelemek alkalmazása nélkül. A 2 teherközvetítő elemek a jelen kiviteli példánál megközelítőleg L-keresztmetszetűek, de adott esetben más alkalmas, pl. U-, Z- vagy egyéb keresztmetszet is a szükségletnek megfelelően alkalmazható. Az 1. és 2. ábrán egyaránt megfigyelhetjük a 2 teherközvetítő elemek 2a talprészében kialakított 12 áttöréseket, amelyek a 2 teherközvetítő elemek, valamint a 21 monolit alaplemez közötti 5 nyírt kapcsolatok létrehozását teszik lehetővé. Az 5 nyírt kapcsolatokat általában a 21 monolit alaplemezből a 12 áttörések belsejébe fölnyúló 5b erősítő betétek és a 12 áttörésbe beletöltött 5a utószilárduló kiöntés együttese alkotja. Az 5b erősítő betétek általában kengyel jellegűek, de adott esetben más kialakítás, pl. tüskék, fogak stb. alkalmazása is indokolt lehet. Az 1. ábrán föltüntettük a 12 áttörés alatt, de általában a 2a talp teljes hossza mentén elhelyezkedő 7 fekvő helyzetű hézagot, amely az 5 nyírt kapcsolat elkészítésekor utószilárduló anyaggal ugyancsak kitöltendő. Az utóbbi célra jó szolgálatot tehetnek a 6 injektáló csövek, melyek 6a töltőnyílása a 10 belső térben található. Ezek segítségével a 2a talp és a 21 monolit alaplemez közötti 7 fekvő helyzetű hézag tökéletesen kiinjektálható valamilyen alkalmas vízzáró tömítő anyaggal, pl. cementhabarccsal. Kevésbé egyszerű a szomszédos 2 teherközvetítő elemek 2b falrészei között a 8 álló helyzetű hézagok megbízható lezárása. Ennek egyik lehetséges módját láthatjuk a 2. ábrán, ahol a 2b falrészek egymás felé néző homlokfelületei mentén a homorú 8a hornyok vannak, a homorú 82 hornyokban pedig a 9 hézagzáró tömítés van elhelyezve. Az utóbbi célszemen valami rugalmas anyag lehet. Föltüntettük az 1. ábrán a 11 vízzáró szigetelő réteget, amely a 21 monolit alaplemez alatt helyezkedik el. A 11 vizzáró szigetelő rétegnek az lb alapozási sík felől való védelmére célszerű a 14 kiegyenlítő réteg, pl. kavics vagy sovány beton terítés elhelyezése. A 11 vízzáró szigetelő rétegtől kiindulva, de ahhoz megbízhatóan és vízzáróan illeszkedve további 1 la járulékos szigetelés is kapcsolódhat, amelyet - az 1. ábrán látható módon - a 2 teherközvetítő elemek 2a talpai fölé vezethetünk. A 3. ábrán látható, hogy az előregyártott 2 teherközvetítő elemek 2b falrészei fölül a sajátságos 13 kapcsoló felülettel vannak kialakítva. A 13 kapcsoló felületet az egymással váltakozó 13a fészkek és 13b fogak sorozata alkotja. A 13 kapcsoló felület a 2 teherközvetítő elemek 2b falrészének, valamint a monolit koszorúnak a csatlakozását szolgálja. Itt jegyezzük meg, hogy a 2 teherközvetitő elem 2b falrészének teteje adott esetben a 15 vályúfallal lehet kiegészítve. E 15 vályúfal szerepe az, hogy a 4 monolit koszorú számára szolgáló 16 vályúteret oldalról határolja. A 4. ábrán azt az esetet mutatjuk be, amikor az egymással szomszédos 2 teherközvetítő elem között a 18 átjáró nyílást kell szabadon hagyni. Ilyenkor a 2 teherközvetítő elemeket a 18 átjáró nyílás szélességéhez igazodó méretű távközzel helyezzük el egymás mellé. A szabadon hagyott 18 nyílást a 17 kiváltó gerendával hidaljuk át, amelynek 17a konzoljai föl tudnak támaszkodni a 2 teherközvetítő elemek 2b falrészének szélső 13a fészkei mentén. Az 5. ábrán a 2 teherközvetítő elemek 2a talprészei közötti csatlakozást mutatjuk be. A szomszédos 2a talpak közötti 7 fekvő helyzetű hézagba a már említett utószilárduló kitöltésen kívül szükség esetén az 5. ábrán látható módon lehet a 9 hézagzáró tömítést elhelyezni. A 6. ábra a 2. ábrán bemutatott megoldás helyettesítésére alkalmas kialakítást tüntet föl. A szomszédos 2 teherközvetítő elemek 2b falrészei között lévő 8 álló helyzetű hézagot nem csupán a 2. ábra szerinti 8a hornyokba befektetett 9 hézagzáró tömítéssel lehet átjárhatatlanná tenni, hanem a 2b falrészek egymás felé néző peremeit a 19 idomacélokkal láthatjuk el, a 19 idomacélokat pedig a 20 takaró lemez segítségével kapcsolhatjuk egymáshoz. Az összekapcsolás célszerűen hegesztés segítségével történhet. Az elmondottakból látható, hogy a találmány szerinti többcélú műtárgy 21 monolit alaplemeze és a rájuk helyezett - a 4 koszorúkkal és adott esetben a 3 födémlemezzel összeerősített - 2 teherközvetítő elemeknek a műtárgy rendeltetéséhez és alaprajzi 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
