187468. lajstromszámú szabadalom • Automatikus légtelenítő szerkezet

1 187.468 2 A találmány tárgya automatikus légtelenítő szer­kezet, célszerűen gépjárművek folyadéktartályai­nak és vezetékeinek légtelenítésére. Légtelenítő szerkezetek különböző típusai isme­retesek. Gépjárműveknél a hűtőtartály, a fűtőké­szülékek), valamint az üzemanyag és fékfolyadék tartályok és vezetékek rendszereit - mint ismeretes - légteleníteni kell. Fenti célra alkalmazott egyik ismert légtelenítő szerkezet kézi működtetésű, azaz a légtelenítő szele­pet kézzel vagy szerszámmal nyitják-zárják. Ez a megoldás számos okból hátrányos. Legfőbb hiá­nyosság, hogy a szelepek rendszerint nehezen hoz­záférhető helyeken vannak elhelyezve, ezért körül­ményes a kezelésük, nem beszélve arról, hogy gyak­ran elfelejtik a szükséges légtelenítést elvégezni. A légtelenítő szerkezetek másik ismert típusát, amely típus fütőszerkezetén légtelenítésekre szol­gál, az Épületgépészeti Kézikönyv II. kötet 1014 oldalán és a 10.378 számú ábra ismerteti részlete­sen. Ennek a megoldásnak lényege az, hogy úszó­házat alkalmaznak, amelyen elhelyezett úszó szint­­magasságát az úszóházba alulról beáramló folya­dék szintje határozza meg. Az úszó megemelt hely­zetben szelepet zár és ezzel meggátolja, hogy a folyadék fölött kiáramló levegővel együtt a folya­dék is kiáramolhasson. A szelep nyugalmi helyzeté­ben nyitva van. Az úszó alul csappal, felül a szelep­pel van megvezetve. Ennek a szerkezetnek hátránya az, hogy az úszó megvezetőszervei gyakran elakadnak, mert például korrózió folytán anyagduzzadás lép fel, vagy vízkő, esetleg szennyeződések gátolják az úszó mozgását. Gépjárműveknél alkalmazva ezt a légtelenítő szer­kezetet, az úszó a legtöbb esetben az útegyenlőte­­lenségek miatt kerül a függőleges iránytól eltérő állásba, miért is az úszó megvezetőszervei ben nem csak a függőleges nehézségi erő, hanem súrlódási erők is fellépnek, minek következtében az úszó megvezetőszervei közötti szabad mozgás megszű­nik, az úszó elakad és ezért az úszóház felső részén lévő szelepen át a levegővel együtt nem megenged­hető módon a folyadék is kiáramlik. Ezen utóbbi gyakran jelentkező hátrány miatt a gépjármüveknél kényszerűségből a leghátrányo­sabb kézi légtelenítést választják. Célunk fenti hátrányok kiküszöbölése oly mó­don, hogy folyadékok légtelenítő szerkezeteként az önmagában ismert úszóházas légtelenítő szerkezet­ből kiindulva és ennek továbbfejlesztésével olyan szerkezeti megoldást javasoljunk, amely a kézi lég­telenítést szükségtelenné teszi és amely az úszóhá­zas légtelenítő szerkezetek fent vázolt hátrányaitól mentes. A találmány tárgya automatikus légtelenítő szer­kezet, célszerűen gépjárművek folyadéktartályai­nak és vezetékeinek légtelenítésére, amelynek lég­­zárványok keletkezési helyein légtelenítő szervként úszóházas légtelenítő szerkezet(ek) van(nak) elhe­lyezve, amely(ek)nek ennek felső részén légkivezető szelepe (szelepük) van, és ez utóbbi nyugalmi hely­zetében nyitott, azaz légáteresztő kialakítású, amelynek zárószerveit súllyal terhelt szeleprúd al­kotja. A találmány lényege abban van, hogy az úszó házában elhelyezett úszó átmérője úgy van méretezve, hogy az az úszó házában lazán illeszke­dik. Az úszó alsó részének és a ház ehhez illeszkedő alsó részének egymással szembenéző domború pro­filjai vannak. Az úszó felső részén rögzített szelep­emelő, valamint a szeleptü alsó része egymással szembenéző domború profilos. A szeleptű felső ré­sze nyíl alakú peremrésszel rendelkezik, amelynek hegyes része a szelepházban elhelyezett furat záró­szerveit alkotja, míg alsó része a szelepház furatá­nak peremén helyezkedik el a nyugalmi helyzetben. A szelepházban lévő légtelenítő furatot a szeleptű illesztési hézaga alkotja. A találmányt főleg hűtővízrendszerek, fűtőké­szülékek, üzemanyagrendszerek, fékolajrendsze­­rek, automatikus légtelenítésére javasoljuk. A találmány példakénti kiviteli alakját rajz alap­ján ismertetjük részletesebben, ahol az 1. ábra a találmány szerinti légtelenítő szerkezet egyik kiviteli alakjának metszetét ábrázolja vázla­tosan, és a 2. ábra egy további kiviteli alak metszetét ábrá­zolja vázlatosan. Az 1. ábra szerinti kiviteli alak a hagyományos úszóházas alakú szerkezet kialakításból kiindulva az 1 házban elhelyezett 5 úszót tartalmaz. Az 1 ház 2 fedelét 11 lezárócsavarok rögzítik. A 2 fedélben lévő 8 szelepházban 9 furatok vezetnek ki a külső légtérbe. A 7 szeleptű alul gömbölyített profilú, felül nyíl alakú. A 7 szeleptű nyíl alakú hegyének alsó egyenes része nyugalmi helyzetében a 8 szelep­ház furatának peremére fekszik fel. A 7 szeleptű alsó gömbölyített profilja az 5 úszó megemelt hely­zetben az 5 úszóhoz rögzített 6 szelepemelővel szembenéző domború felületek útján érintkezik. Az 1 házba a levegővel kevert folyadék a 3 bevezető csonkon át a szerkezet alsó részén áramlik be. A le­vegő a 9 furaton ártávozik. A folyadék megemeli az 5 úszót, az utóbbi pedig a 7 szeleptüt, amely a levegő elfogyása után a 7 szeleptű felső nyíl alakú profiljával elzárja a 9 furatot és ezzel a folyadék kiáramlását meggátolja. A folyadék kiáramlást gá­tolja meg az 1 ház és 2 fedél közötti 10 tömítés is. Az 5 úszó - amint az 1. ábrán látható - úgy van megvezetve, hogy az 1 ház belső furatával lazán illeszkedik. Ily módon nincsen külön megvezető­­csapja és megvezető szeleptüje, amelynek elakadása az ismert légtelenítő szerkezetek hibáit okozta. Célszerűen az 5 úszó alsó része az 1 ház alsó részével egymással szemben álló 4a és 4b domború felületek által érintkezik. Ennek az az előnye, hogy ülepedés, korrózió vagy szögben való elhelyezkedés esetén a két 4a, 4b domború felületek nem tapad­nak össze. A 2. ábra szerinti kiviteli alakon a megfelelő szerkezeti elemek az 1. ábrán látható vonatkoztatá-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents