187460. lajstromszámú szabadalom • Karbonalapú forrasztófej és eljárás annak előállítására
1 187 460 2 A 9 11. ábrák a találmány szerinti forrasztáskiolvasztó 40 betétet mutatják. A 40 betét egy A toldatot, egy az A toldathoz csatlakozó közbenső B szakaszt és az ehhez csatlakozó C forrasznedvesitő szakaszt foglalja magában. A 40 betét egy központi vákuum 42 átvezetéssel van kialakítva, az A toldaton a szereléshez szükséges 44 menetek találhatók. Használatkor a forraszláskiolvasztó 40 hegy az önmagában ismert, erre a célra szolgáló szerszámba van beillesztve. Működés közben a betétet felmelegítjük, majd érintkezésbe hozzuk azzal a forrasszal, melyet az áramkörből el kívánunk távolítani. A 42 vákuum-járathoz vákuumforrást csatlakoztatunk, a megolvasztott forraszt pedig a 42 járaton keresztül lehúzzuk. Áll. ábrán látható forrasz-kiolvasztó betét egyegy darabból álló 46 karbontesttel rendelkezik, a külső részen egy 48 vasbevonattal. A 48 vasbevonatra kerül rá az 50 nikkelbevonat a B és az A szakaszok mentén, de nem kerül fel a C nedvesítő szakaszra. Végezetül, az 50 nikkelbevonatra egy 52 krómbevonatot viszünk fel a közbenső B szakaszra és az A toldatra, de semmiképpen se a nedvesítő C szakaszra. A bevonatok azonosak az előbb leírtakkal és ugyanarra a célra is szolgálnak. Amennyiben a 46 forrasztáskiolvasztó betétet forgódobos eljárással kívánjuk bevonni, egy külön matt nikkelbevonatot kell felvinni először közvetlenül a karbonalapra síkbevonatos eljárással, majd a következő rétegeket forgódobos eljárással visszük fel. Az itt bemutatott 40 betét esetében a csőalakú vákuumjárat bevonat nélküli, csak csupasz karbon. A megolvadt forrasz nem tapad rá a járatra így nem szükséges bevonatot alkalmazni, vagy egy rozsdamentes acélcsövet a járatba helyezni. A találmány szerinti forrasztó és forrasztáskiolvasztó betét számtalan előnnyel rendelkeznek a kereskedelmileg szokványos kivitelekkel szemben. Először is a karbontest nem oldódik és nem oxidálódik. Éppen ezen tulajdonságánál fogva a karbontesten nem keletkeznek üregek és nem oxidálódik, ha a fémbevonaton nincs meg a folytonosság vagy lekopott. így tehát a találmány szerinti betéttel kiküszöbölhető a kigödrösödés problémája, nincs veszteség a hőátvitelnél az oxidáció következtében, sem pedig ugyancsak az oxidáció által előidézett „befagyás” is elkerülhető. A találmány alkalmazásával hosszabb élettartam érhető el kisebb költségráfordítással. Ahogy az alábbiakból kitűnik, a karbonbetét sokkal gyorsabban látható el bevonattal, mint a réz, a karbonbetét porózus anyaga elnyeli a bevonófürdőben lévő szennyeződéseket, melynek eredményeképpen hibátlanabb betétet kapunk a bevonási eljárás során. Az alábbiakban ismertetjük a találmányi betét előállítására szolgáló eljárást. Először is a betétet megmunkáljuk a kívánt alakra pl. észtérgálássál. Megállapítást nyert, hogy a karbonanyagok igen jól megmunkálhatok. Tekintettel arra, hogy a megmunkálás során por keletkezik, speciális porgyűjtőket kell használni. Az eljárás egy előnyös foganatosítási módjánál a karbonalap kiformálása után galvanizálással felvisszük a kívánt bevonatokat keretes vagy forgódobos eljárással, vagy a két eljárás kombinációjával A szakember számára ezek az eljárások ismeretesek. Hogy melyik eljárást alkalmazzuk, ez függ a rendelkezésre álló gépi felszereléstől, a készítendő betétek számától és a művelet gazdaságosságától. Amennyiben a keretes eljárást választjuk, a betétek először galvanikus úton vassal lesznek bevonva, erre a célra közönséges vasbevonati fürdőt alkalmazunk, pl. vas - fluoroborátot. Ezt követően, ugyancsak galvanikus úton felviss/ük a nikkelbevonatot a vasbevonatra, majd végül a nikkelbevonatra rákerül a krómbevonat. A nikkel- és krómbevonatokhoz szükséges fürdők igen jól ismertek Miután galvanikus úton felvittük a nikkel- és krómbevonatot, a betét forrasznedvesítő szakaszáról a nikkelt és a krómot eltávolítjuk, ily módon a vasbevonat lesz a nedvesítő felület. Amennyiben kívánjuk, a nikkel és krómbevonat a toldatrészről is eltávolítható. Ha nagy mennyiségben kívánunk betéteket előállítani, a forgódobos eljárás feltétlenül gazdaságosabb. Amennyiben ezt az eljárást alkalmazzuk, először egy vékony matt nikkelréteget vigyünk fel a karbonalapra a keretes eljárással. Ez a vékony réteg megszilárdítja a betét csúcsát, úgy hogy az nem törik le a forgódobos eljárás során. Ezt követően a forrasznedvesítő szakaszról eltávolítjuk a nikkelés krómréteget. Hogy a 4. ábrában bemutatott előnyös kiviteli alakot kapjuk, legalább kétféle eljárás alkalmazása lehetséges. Először is fennáll annak lehetősége, hogy a betétet teljes hosszúságában bevonjuk, majd pedig a vasat, a nikkelt és a krómbevonatot eltávolítjuk a forrasztóbetét toldatrészéről. Egy alternatív megoldás abban áll, hogy a toldatot a galvanizálás során befedjük, úgy hogy ezen nem is jön létre bevonat. A találmány semmiképpen sem korlátozódik az itt bemutatott kiviteli példákra, annak számtalan változata lehet a védelmi körön belül. Szabadalmi igénypontok 1. Betét forrasztópákához vagy forrasztást kiolvasztó szerszámhoz, azzal jellemezve, hogy egy karbontestből áll, amely egy toldattal, a toldathoz csatlakozó közbenső szakasszal és a közbenső szakaszhoz csatlakozó forrasznedvesítő szakasszal rendelkezik, és a karbontest legalább a forrasznedvesítő szakaszon bevonattal van ellátva benedvesíthető munkafelület biztosítására, a második bevonat a közbenső szakaszon van felvive, de nem fedi a forrasznedvesítő szakaszt. 2. Az 1. igénypont szerinti betét kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az első bevonat vas. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5
