187458. lajstromszámú szabadalom • Szerszámbefogó, fúró és ütvefúró berendezéshez
1 187 4^8 2 A találmány fúró és ütvefúró berendezéshez szefszámbefogóra, illetve a hozzá tartozó szerszámra vonatkozik olyan megoldásnál, amelynél a szerszám szárán lévő, tengelyirányban zárt mélyedésekbe benyúló rögzítőelemek fogják meg tengelyirányú játékkal a szerszámbefogóban. Ütvefúrásnál a szerszám szárára a tiszta forgómozgás mellett tengelyirányba ható ütések adódnak át. Azért, hogy az ütésátadás lehetőleg veszteségmentesen történjen, szokásos az, hogy a szerszámbefogóban a szerszám szára tengelyirányú játékkal van befogva. Ily módon a szerszám szára a szerszámbefogóban korlátozottan tengelyirányban eltolódhat úgy, hogy a hátsó vége közvetlen érintkezésbe kerül az ütőfej első részével. Ily módon az ütőfej az ütéseket közvetlenül a szerszámnak adja át. A szerszámbefogó maga ennek következtében gyakorlatilag nem vesz részt az ütésátadásban. Számos ütvefúró berendezés az ütvefúrás mellett tiszta fúróüzemre is alkalmas. A fúróüzem esetén azonban a szerszám tengelyirányú játéka hátrányosan hat. így például olyan lágy anyagokban, mint a fa, a fúrószerszám a szerszámbefogóból részben kihúzódhat. Ezáltal a fúró pontos vezetése nem lehetséges. Különösképpen nem lehet ez esetben az előre meghatározott furatmélységet betartani. A találmány feladata olyan szerszámbefogó megvalósítása, amely az előzőleg vázolt hátrányok kiküszöbölése mellett úgy az ütvefúráshoz, mint a szokásos fúráshoz is optimálisan alkalmas. Ez a találmány szerint azáltal érhető el, hogy a szerszámbefogóban a szerszám a tengelyirányú megfogásnál két ütköző között rögzíthető tengelyirányban úgy, hogy az egyik ütköző a szerszámbefogóhoz csatlakozik, a másik ütköző pedig a szerszámbefogóhoz képest tengelyirányban eltolható és rögzíthető, e mellett legalább az ütközők egyike és a szerszám szára között legalább egy rögzítőelem szorítható meg. Ütvefúrásnál ily módon a szerszámnak a szerszámbefogóhoz képest a szokásos tengelyirányú játéka van. Szokásos fúrás esetén azonban a szerszám a két ütköző között tengelyi rányban megfogható. Ilyenkor az egyik ütköző szilárdan össze van kötve a szerszámbefogóval. Ez például egy vállal vagy egy kiugrással lehet kiképezve. A megfogás a másik ütköző eltolásával és rögzítésével oldható meg a szerszámbefogóhoz képest. Azáltal, hogy legalább egy rögzítöelem tengelyirányban megfogható legalább az egyik ütköző és a szerszám között, a rögzítőelemek részt vesznek a forgatónyomaték átadása mellett a szerszám tengelyirányú megfogásában is. Ily módon a szerszám tengelyirányú megfogásához semmiféle további segédeszköz nem szükséges. A szerszám befogásához a másik ütközőt a szerszámbefogóhoz képest tengelyirányban eltoljuk és rögzítjük. Ennek megkönnyítésére célszerű az, ha a másik, a szerszámbefogóhoz képest tengelyirányban eltolható és rögzíthető ütköző egy működtető elemre van szerelve. A működtető elemet például az ütvefúró berendezés üzemállapotától függetlenül lehet működtetni. A hibás kezelés elkerülésére a működtető elemet össze lehet kapcsolni az ütvefúró üzemmódról a szokásos fúrásra átkapcsoló szerkezettel. Ezáltal egyfelől megakadályozzuk azt, hogy az ütvefúró üzemmódban tengelyirányban megszorított szerszámmal dolgozzunk, másfelől pedig biztosítva van az, hogy a szerszám a szokásos fúrásnál tengelyirányban meg van szorítva. A zömök felépítés érdekében célszerű az, ha a működtető elem tolóhüvelyként van kiképezve. A működtető elem tolóhüvelykénti kialakításával mindenekelőtt a szerszámbefogó kiegyensúlyozatlansága kerülhető el. Ezenkívül a tolóhüvely működtetése a szerszámbefogó mindegyik forgási helyzetében lehetséges. A szerszámbefogó egyszerű kiképzése érdekében célszerű az, ha legalább egy rögzítőelem van a tengelyirányban eltolható ütköző és a szerszám szárán lévő tengelyirányban zárt mélyedés egyik válla között megfogva. A szerszám megfogásához ekkor a többi eltolható és rögzíthető ütközőn keresztül a szerszám szárán lévő tengelyirányban zárt mélyedés vállának először a rögzítőelem, majd ezt követőleg a rögzített ütközőnek a rögzítőelemen keresztül tolódik neki a szerszám. A tengelyirányban eltolható ütköző és a szerszám szárán lévő tengelyirányban zárt mélyedés válla közé befogott rögzítőelem segítségével hozható létre a szerszám szára és a tengelyirányban eltolható ütköző közötti alakzárás úgy, hogy a szerszám szárával az eltolható és rögzíthető ütköző közvetlen kapcsolata nem szükséges. További előnyös lehetőséget nyújt az, hogy legalább egy rögzítőelem van befogva a szerszámbefogóval összekötött ütköző és a szerszám szárán lévő, tengelyirányban zárt mélyedés egyik válla közé. Ebben az esetben is létrehozható a rögzítőelem alakzáró kapcsolata az ütköző és a szerszám szára között úgy, hogy az ütközőnek magának nem kell a szerszámnyélnek megfelelő térbe benyúlni. Lehetséges továbbá az, hogy a szerszámbefogóval összekötött ütköző és a szerszám szára között úgy, mint a szerszám szára és a másik, tengelyirányban eltolható és rögzíthető ütköző között rögzítőelemek legyenek elhelyezve. Ezzel gyakorlatilag a szerszám szára legalább két rögzítőelem között van tengelyirányban megfogva. Ilyenkor a rögzítőelemek az egyik vagy a másik irányban a szerszám szárán lévő tengelyirányban zárt mélyedések vállalnak lehetnek nekiszorítva. A fellépő erők egyenletes elosztása é rdekében, úgy a szerszámbefogónál, mint a szerszám száránál, célszerű az, ha az átmérő irányában egymással szemben mindig két rögzítőelem van elhelyezve A rögzítőelemek ilyen elrendezésével a szerszámbefogó kiegyensúlyozatlansága nagymértékben kiküszöbölhető. Ezenkívül a befogandó szerszámot minden helyzetben 180 °C-ná!t kisebb elforgatási 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
