187455. lajstromszámú szabadalom • Kombinált vasbetonszerkezet,ahhoz szolgáló rétegelt panel,valamint eljárás a rétegelt panel előállítására

1 187.455 2 rudakkal és előnyösen azokkal együttműködő fo­gadóperselyekkel látjuk el. Az egyik határoló lap betonjátnak megkötése előtt arra a közbenső tér vastagságához igazodó vastagságú, visszanyerhető ömleszthető, pl. szem­csés vagy hab jellegű kitöltő anyagot helyezünk, erre a következő közbenső előregyártott réteg vagy határoló lap betonját ráterítjük, majd a határoló lapok és adott esetben az egy vagy több közbenső előregyártóit réteg betonjának megkötése után a kész rétegelt panelt a gyártó felületről levéve a kitöltő anyagot eltávolítjuk. Kitöltő anyagként pl. homokot használunk, melyet a határoló lapok be­tonjának megkötése után a kész panel megfordítá­sával a közbenső térből kiöntünk. Az eljárás célszerű kiviteli módjánál a közbenső tér erősítő betéteit kötözéssel és/vagy hegesztéssel nagy alakváltozásra képes merevítetlen térbeli váz­zá erősítjük össze. A nagy alakváltozásra képes merevítetlen térbeli vázat előnyösen a gyártó felüle­ten állítjuk össze. Bármely kiviteli alak, bármilyen technológiával való előállítása esetén a határoló lapok közül egyiket vagy mindkettőt belső oldalu­kon szükség esetén különleges réteggel, pl. hőszige­telő réteggel láthatjuk el. A találmány szerinti kombinált vasbeton szerke­zet, valamint az annak létrehozására alkalmas réte­gelt panel és utóbbi előállítására irányuló eljárás az építőiparban eddig használt és ismert megoldások­kal és módszerekkel összehasonlítva számos előny­nyel rendelkezik. Az előnyök részben műszaki, részben gazdasági természetűek. A műszaki előnyök között a legfontosabb az, hogy a rétegelt panelokból magas- és mélyépítési szerkezet tetszőlegesen készíthető, a panelok egy más mellé sorolva a szerkezet végleges látható felü­letét tudják alkotni és magukban foglalják az előre­gyártott és monolit részekből összetett - tehát kom­binált - vasbeton szerkezet erősítő betétrendszeré­nek jelentős részét. Ez a helyzet nem befolyásolja azonban azt, hogy a monolit rész vagy a kapcsolati helyek még további kiegészítő erősítő betétekkel legyenek elláthatók. A monolit részek folytonos helyszíni betonozás­sal állíthatók elő, ennek következtében az előre­gyártott elemek között folytonos, hézagmentes és szükség esetén vízzáró kapcsolat hozható létre. Kedvező, hogy a kombinált vasbeton szerkezet bármilyen más tartószerkezethez könnyen, egysze­rűen és megbízhatóan csatlakoztatható. A műszaki előnyök közé tartozik, hogy mara­déktalanul megvalósul a monolit és az előregyár­tott építési mód előnyeinek megtartása és hátrá­nyainak kiküszöbölése. Ennek tudható be, hogy a műtárgy tetszőleges méretekkel és a kívánalmak­nak megfelelő teherbírással állítható elő. Az előre­gyártóit részek üzemszerűen, jól gépesíthetöen és termelékenyen készíthetők el, a helyszínen zsalu­zásra egyáltalán nem, helyszíni vasszerelésre pedig alig van szükség. A helyszíni kivitelezési munka szerelő jellegű, ezért gyorsan, egyszerűen és nagy méretpontossággal hajtható végre. A találmány gazdasági előnyei között lényeges az, hogy a szerkezet kombinált volta következtében kisebb az előregyártott részek szállítási.szükséglete, a monolit szerkezetekhez képest pedig kedvezőbb a monolit rész fajlagos mennyisége. A kombináció­nak köszönhetően olyan feladatok is, teljesíthetők, amelyeket eddig csak drága és korszerűtlen monolit technológiával - vagy esetleg azzal sem - lehetett megoldani. Az eddigi tapasztalat alapján a szerke­zetépítés kisebb időráfordítással és kevesebb élő­munkával valósítható meg, mint a hasonló célú korábbi megoldások. Fokozza a találmány jelentőségét, hogy a bármi­lyen irányban elvileg korlátozatlan méretű, felület­kialakítású és rétegvastagságú elemeket szokvá­nyos gyártó berendezéssel egyszerű módon elő le­het állítani. Az előregyártóit panelok rétegeinek száma is tetszőleges lehet, összekapcsolásuk bárhol megvalósítható és így ezekből akár ideiglenes, akár végleges jellegű szinte minden teherbírású és stabili­tású szerkezet megvalósítható. Mód van arra, hogy egy-egy panelon belül külön böző alakú, méretű vagy felületi megjelenésű réte­geket alkalmazzunk. Még az sincs korlátozva, hogy a rétegek egymáshoz viszonyítva milyen relatív helyzetet foglaljanak el. A rétegelt panelok jól vise­lik el a gyártás, szállítás, tárolás és beépítés során szükséges mozgatási és egyéb műveleteket. Mindezt annak ellenére, hogy a panel egyes rétegei erre önmagukban nem volnának alkalmasak. Különösen kedvezőnek bizonyult az a gyártási mod, amelynél ömleszthető kitöltő anyagot hasz­nálunk mintegy „visszanyerhető távtartóként”. Er­re a célra voltaképpen bármilyen, a betont és az acélt nem károsító szemcsés anyag használható, pl. homok. Ennek eltávolítása után olyan kedvező elő­regyártott betonfelület adódik, amely a végleges állapotban jól együtt tud dolgozni az eltávolított kitöltő anyagot helyettesítő monolit részekkel. Nem hagyható figyelmen kívül a szerkezet .ok irányú hasznosíthatósága szempontjából az sem, hogy a rétegelt panelokon bárhol és bármilyen ala­kú áttörések készíthetők, anélkül hogy a gyártási technológián módosítani kellene, vagy az előre­gyártóit rétegek vasalását meg kellene zavarni. Ily módon a rétegelt panelok nem csupán saját síkjuk­ban sorolhatók és kapcsolhatók össze, hanem bár­milyen irányú másik elemmel is létesíthető akár monolit, akár más jellegű erőátadó összeköttetés. A találmányt kiviteli példák kapcsán, rajzok alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzo­kon az 1. ábra a kombinált vasbeton szerkezet egy lehet­séges magasépítési alkalmazása függőleges metszet­ben, a 2. ábra az 1. ábra szerinti magasépítmény egy részének vízszintes metszete, a 3. ábra alapozási műtárgyak kiviteli változatai 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5

Next

/
Thumbnails
Contents