187453. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet talajvízszint alatti építmént,kül vasbeton mélyépítési műtárgy felúszással szembeini stabilizálására,valamint eljárás a szerkezet készítésére

1 187 453 2 A fejjel ellátott acélcsövekből álló szerkezetet (I. és 2. ábra) elsősorban szemcsés talaj és előregyár­tott elemekből készült műtárgyak esetében alkal­mazzuk, míg a tömör, fejjel nem rendelkező acélru­­dakból álló szerkezet inkább szemcsés talaj és mo­nolit vasbeton műtárgyak esetében kerülhet alkal­mazásra. Kötött talaj esetén is alkalmazhatjuk a fenti megoldásokat, esetleg azoknak a kombináció­ját. A találmányhoz fűződő előnyös hatások a követ­kezők: a találmány eredményeként a műtárgy olyan mélységben helyezhető el, amely funkcionális és környezetvédelmi szempontból optimális. Ennek a ténynek gazdaságossági előnyei teljesen kézenfek­vők, nincs szükség járulékos többletbetonra a talaj­víz felhajtóerejének kiegyensúlyozásához, illetve nem kell a műtárgy nagyobb mélységre helyezése miatt felesleges többlet-földmunkát, dúcolást és víztelenítést végezni. A gazdaságosságban jelentke­ző előnyökön túlmenően különösen vonalas vasbe­ton műtárgyak, például kéregalatti metróalagutak esetében igen nagy jelentősége van annak, hogy a talajvíz természetes áramlását a terepszinthez a le­hető legközelebb épített alagút nem gátolja, mert alatta a víznek szabad mozgása van, nincs szükség tehát járulékos átvezető létesítményekre, pl. csá­­poskutakra, igy elmaradnak az ezek üzemeltetésé­ből származó problémák is. A találmány természetesen nem korlátozódik a fentiekben ismertetett kiviteli példákra, hanem az igénypontok által definiált oltalmi körön belül szá­mos módon megvalósítható. Nemcsak alagút, ha­nem bármilyen építmény stabilizálható felúszással szemben a találmány szerinti módon. A bekötőele­mek nemcsak a fenéklemezből lefelé, hanem abból, illetve a felmenő falakból oldalirányban is kinyúl­hatnak. A példákhoz képest számos más változta­tás is eszközölhető anélkül, hogy az oltalmi kört túllépnénk. Szabadalmi igénypontok 1. Szerkezet talajvízszint alatti építmény, külö­nösen vasbeton mélyépítési műtárgy felúszással szembeni stabilizálására, azzal jellemezve, hogy az építményhez rögzített, ábból az építményt körülve­vő talajba (6) nyúló, és az építményt alul és/vagy oldalt közvetlenül környező talajtömeget köpeny­súrlódásukkal az építményhez kapcsoló, ily módon a felhajtóerőt legalább részben felvevő lineáris be­kötőelemei vannak. 2. Az 1. igénypont szerinti szerkezet kiviteli alak­ja, azzal jellemezve, hogy a bekötőelemeket - cél­szerűen a műtárgy vasszerelésével együttdolgozó - rudak (15), például periodikus betonacélok alkot­ják (3. ábra). 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti szerkezet kivi­teli alakja, azzal jellemezve, hogy a bekötőelemeket csövek (5) alkotják (1. és 2. ábra). 4. A 3. igénypont szerint szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a csövek (5) talajba (6) nyúló végéhez á csöveken keresztül injektálással a talajba juttatott utószilárduló anyagból, célszerűen ce­mentkötésű anyagból készült fej (7) van csatlakoz­tatva (1. és 2. ábra). 5. A 3. vagy 4. igénypont szerinti szerkezet kivi­teli alakja, azzal jellemezve, hogy a csövek (5) alsó vége csúccsal (50) van kialakítva, és a csövek a csúcs felett távközzel (0 furatokat tartalmaznak, felső végük pedig injektálókészülékhez csatlakozta­tásukat lehetővé tevő menettel (5a) van ellátva (1. és 2. ábra). 6. A 3-5. igénypontok bármelyike szerinti szer­kezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a csövek (5) az építmény fenéklemezében (4) vagy/és falában levő átmenő nyílásokon (9) vannak a talajba (6) vezetve, a nyílásban (9) gyűrű alakú tárcsa (11) van rögzítve, amelyhez a csőhöz (5) csatlakoztatott tár­csa (10) vízzáró kapcsolattal, például hegesztéssel van rögzítve, és a tárcsák (10, 11) feletti nyílástarto­mány vízzáró anyaggal (14), például műgyanta­­kötőanyagú habarccsal van kitöltve (2. ábra). 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti szer­kezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a bekö­tőelemek (5; 15) az építmény fenéklemezéből (4) függőlegesen, vagy lényegében függőlegesen lefelé nyúlnak (1-3. ábrák). 8. Eljárás az 1-7. igénypontok bármelyike sze­rinti, szerkezet készítésére, azzal jellemezve, hogy a bekötőelemeket veréssel, vagy/és vibrálással, vagy sajtolással a talajba (6) hajtjuk, majd azokat felső részükkel az építmény valamely teherviselő részé­hez, például fenék lemezéhez (4) rögzítjük. 9. A 8. igénypont szerinti eljárás foganatosítást módja, azzal jellemezve, hogy - különösen monolit vasbeton - építmény stabilizálásához a bekötőele­meket, különösen periodikus betonacélokat a talaj­ba (6) hajtjuk, majd a bekötőelemek talajból kiálló végei tartományában elkészítjük az építmény vas­szerelését, és az építmény betonozásával rögzítjük az építményhez a kiálló bekötőelem-végeket. 10. A 9. igénypont szerinti eljárás foganatositási módja, azzal jellemezve, hogy a bekötöelemeket a talajra állítva rögzitjük, azokhoz kapcsolva elké­szítjük az adott építmény-rész, például fenéklemez (4) vasszerelést, amelyet vibrálva a bekötöelemeket, különösen periodikus betonacélok által alkotott rudakat (15) a talajba süllyesztjük, majd az adott építmény-rész bebetonozásával a bekötőelemek fel­ső végét az építményhez rögzítjük. 11. A 8. igénypont szerinti eljárás foganatositási módja, azzal jellemezve, hogy - különösen előre­gyártott vasbetonelemekből készült - építmény sta­bilizálásához a bekötöelemeket, különösen csöve­ket (5) átmenő nyíláson (9) vezetjük keresztül és juttatjuk a talajba (6), majd a csövet (15) a nyílás­ban vízzáró kapcsolattal - például tárcsák (10, 11) összehegesztésével - rögzítjük, a csövön (5) át utó­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Thumbnails
Contents