187450. lajstromszámú szabadalom • Eljárás guanidin-származékok előállítására

1 187.450 2 vizes núlrium-hidroxid-oldattal meglúgosiljuk, majd kétszer 20 ml etil-acetáttal extraháljuk. A szerves extraktumot szárazra pároljuk. A mara­dékot közepes nyomású folyadékkromatográfiával tisztítjuk; adszorbensként szilikagél. eluálószerként 15:1:0.05 térfogatarányú kloroform - metanol - vizes ammónia (fajsúly: 0,880) elegyet használunk. A kívánt terméket tartalmazó frakciót bepároljuk, és a maradékot acetonos maleinsav-oldathoz ad­juk. 0,085 g 2-(3-[4-(3-/2,2,2-trifluor-etil/-guanidi­­no)-pirimid-2-il-tio]-propil)-imidazol-dihidrogén­­maleátot kapunk; op.: 168-169 *C. 4. példa 1,5 g 4-[4-(3-/2,2,2-trifluor-etil/-guanidino)-piri­­mid-2-il-tio]-butironitril, 10 ml metanol és 20 ml kloroform elegyét 0 'C-on vízmentes sósavgázzal telítjük. Az oldatot 2 napig 0 'C-on állni hagyjuk, majd szárazra pároljuk. A maradékot 5 g kálium­karbonát 25 ml vízzel készített oldatához adjuk, és az oldatot háromszor 25 ml kloroformmal extra­háljuk. Az extraktumokat egyesítjük, szárazra pá­roljuk, és a maradékként kapott imino-éter 5 ml metanollal készített oldatához 0,25 g ammónium­­kloridot adunk. Az elegyet 2 órán át szobahőmér­sékleten keverjük, majd szárazra pároljuk, és a maradékot éterrel eldörzsöljük. 4-[4-(3-/2,2,2-tri­­fluor-etil/-guanidino)-pirimid-2-il-tio]-butánami­­din-hidrokloridot kapunk. NMR-spektrum vonalai (DMSO-d6): 9,1 (széles s 2H), 8,8 (széles s, 2H), 8,1 (d, IH). 6,4 (d, 1H), 4,2 (q, 2H), 3,1 (t, 2H), 2,5 (m, DMSO-t is tartalmaz), 2,08 (m, 2H) ppm. 5. példa 0,3 g acetecetsav-etilészter, 0,12 g 50 súly%-os ásványolajos nátrium-hidrid-diszperzió és 8 ml me­tanol elegyéhez 0,7 g 4-[4-(3-/2,2,2-trifluor-etil/­­guanidino)-pirimid-2-il-tio]-butánamidin-hidro­­kloridot adunk, a reakcióelegyet éjszakán ál vissza­­folyatás közben forraljuk, majd szárazra pároljuk. A maradékot közepes nyomású folyadékkroma­tográfiás úton tisztítjuk; adszorbensként szilika­­gélt, eluálószerként 9:1:0,1 térfogatarányú kloro­form - metanol - vizes ammónia (fajsúly: 0,880) elegyet használunk. A megfelelő frakciót bepárol­juk, és a maradékot acetonitrilből átkristályosítjuk. 0,19 g 4-hidroxi-6-metil-2-(3-(4-(3-/2,2,2-trifluor­­etil/-guanidino)-pirimid-2-il-tio]-propil)-pirimidint kapunk; op.: 200-202 *C. 6. példa 0,94 g 5-[3-(3-/2,2,2-trifluor-etil/-guanidino)­­pirazol-1 -il]-valeroniiril 10 ml kloroformmal és 10 ml metanollal készített oldatát 0 "C-on sósavgáz/al (elitjük. Az elegyet 24 órán át 5 'C'-on tartjuk, majd az illékony anyagot vákuumban 40 'C-on lepárol­­juk. A szirupszerű maradékot jéggel hűtjük. és 50 ml 10 tömeg/térfogat %-os, jéghideg vi/es kálium­­karbonát-oldatot adunk hozzá. A kivált olajos csa­padékot kloroformmal kivonjuk, a szerves fázist magnézium-szulfát fölött szárítjuk, majd vákuum­ban bepároljuk. A kapott 0,5 g olajos imino-étert 5 ml metanolban oldjuk, az oldathoz 0.173 ml acct­­hidrazidot adunk, és a kapott elegyet 48 órán át 20 °C-on tartjuk. Az illékony anyagot vákuumban lepároljuk, és a szirupszerű anyagot 9 : I térfogat­­arányú dietil-éter - etanol eleggyel eldörzsölve kris­tályosítjuk. 142-144 'C-on olvadó N-acetilamino-5-[3-(3-/2,2,2-trifluor-etil/-guanidino)-pirazol-l-il|­­valeramidint kapunk. A kiindulási anyagot a következőképpen állít­hatjuk elő: 17.4 g 3-nitro-pirazol 150 ml vízmentes dimctil­­formamiddal készített oldatához részletekben, 30 perc alatt, 6,16 g 61 súly%-os folyékony parafinos nátrium-hidrid-diszperziót adunk; eközben az elegy hőmérsékletét jéghűtéssel 20-30 'C-on tart­juk. A reakcióelegyet 45 percig keverjük, és a ka­pott, csaknem átlátszó oldathoz 25-30 'C-on, 30 perc alatt 25 g 5-bróm-valeronitrilt adunk. Az ele­gyet 4 órán át keverjük, majd 450 ml vizet és 450 ml etil-acetátot adunk hozzá. A felső fázist elválaszt­juk. magnézium-szulfát fölött szárítjuk, majd váku­umban bepároljuk. Olajos maradékot kapunk, ami 5-(3-nitro-pirazol-l-il)-valeronitril és 5-(5-nitro-­­pirazol-l-iÍ)-valeronitril elegye. Az olajos maradé­kot két 15 g-os részletre osztjuk, és az egyes anyag­részleteket 3,5 cm átmérőjű, 100 cm hosszú szilika­­gél-oszlopon kromatografáljuk. Eluálószerként 3:7 térfogatarányú etil-acetát - petroléter (forráspont­tartomány: 60-80 'C) elegyet használunk, és az eluálást 1,96- 10s Pa (2 atmoszféra) nyomáson vé­gezzük. Először az 1,5-izomert, majd az 1,3-izo­­mert oldjuk le. Az 5-(3-nitro-pirazol-l-il)-valero­­nitril 32-33 'C-on olvad. 9,16 g 5-(3-nitro-pirazol-l-il)-valeronitril 200 ml vízmentes tetrahidrofuránnal készített oldatához 1,8 g 5 súly%-os palládium/csontszén katalizátort adunk, és az elegyet hidrogén-atmoszférában 20 'C-on keverjük. A reakcióelegy 4 óra alatt 3,2 liter hidrogént abszorbeál. A katalizátort kiszűr­jük, és a szürletet vákuumban bepároljuk. Olajos maradékként 5-(3-amino-pirazol-l-il)-valeronitrilt kapunk. 7.0 g 5-(3-amino-pirazol-l-il)-valeronitril 25 ml acetonitrillel készített oldatához 6,02 g 2,2,2-triflu­­or-etil-izotiocianátot adunk, majd 15 perc elteltével az oldószert vákuumban lepároljuk. Fehér, kristá­lyos, szilárd anyagként 5-[3-(3-/2.2,2-trifluor-etil/­­tioureido)-pirazol-l-il]-valeronitrilt kapunk; op.: 96-98 'C. 12.5 g így kapott tiokarbamid-vegyületet 120 ml 8 mólos etanolos ammónia-oldatban oldunk, az 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 11

Next

/
Thumbnails
Contents