187397. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-(acilamino-metil)-1,4-benzodiazepin-származékok előállítására

1 187 397 2 megadott); és/vagy adott esetben egy R6 és/vagy R7 helyén metoxicsoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületet (ahol R1; R2, R3, R4, Rs, R8 és R9 jelentése a fent megadott) a megfelelő, R6 és/ vagy R7 helyén hidroxilcsoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületté alakítunk (ahol R,, R2> ^3i R41 ^5> R-8 és R9 jelentése a fent megadott); és/vagy adott esetben egy R4 és/vagy R5 helyén kis szénatomszámú alkanoil-oxi-csoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületet (ahol R,, R2, R3, Re, R7, Rs és R9 jelentése a fent megadott) hidrolí­zissel a megfelelő, R4 és/vagy Rs helyén hidroxil­csoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyü­letté alakítunk (ahol R1; R2, R3, R6, R7, R8 és R9 jelentése a fent megadott); és/vagy adott esetben egy R4 helyén kis szénatomszámú alkanoil-amino­­csoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyüle­tet (ahol Rj, R2, R3, Rj, R6, R7, R8 és R9 jelentése a fent megadott) hidrolízissel a megfelelő, R4 he­lyén aminocsoportot tartalmazó (I) általános kép­letű vegyületté alakítunk (ahol R1( R2, R3, R5, R6, R7, R8 és R9 jelentése a fent megadott); és adott esetben egy kapott (I) általános képletű racemátot az optikailag aktív antipódokra szétválasztunk és adott esetben egy (I) általános képletű vegyületet savaddíciós sóvá alakítunk vagy savaddíciós sójá­ból felszabadítunk. A (II) általános képletű vegyületek acilezését az amid-képzés önmagukban ismert módszereivel vé­gezhetjük el. Az acilezést inert oldószeres közeg­ben, -30 °C és az oldószer forráspontja közötti hőmérsékleten, atmoszférikus nyomáson vagy na­gyobb nyomás alatt hajthatjuk végre. Oldószerként halogénezett szénhidrogéneket (pl. metilén-klori­­dot vagy kloroformot), aromás szénhidrogéneket (pl. benzolt, toluolt, xilolt vagy klór-benzolt), gyű­rűs étereket (pl. tetrahidrofuránt vagy dioxánt), ketonokat (pl. acetont vagy metil-izobutil-ketont), dimetil-formamidot vagy a fenti oldószerek elegyeit alkalmazhatjuk. Amennyiben (III) általános képletű acilezőszer­­ként egy karbonsav-halogenidet vagy karbonsa­­vanhidridet alkalmazunk, a reakciót célszerűen savmegkötőszer jelenlétében hajthatjuk végre. Sav­megkötőszerként pl. szervetlen bázisokat (mint pl. kálium-karbonátot, nátrium-karbonátot vagy káli­­um-hidroxidot) vagy szerves bázisokat (előnyösen kis szénatomszámú tercier alkil-aminokat, mint pl. trietilamint, tripropilamint vagy tributilamint) vagy piridineket (pl. piridint, 4-dimetilamino-piri­­dint vagy 4-pirrolidino-piridint stb.) alkalmazha­tunk. A savmegkötőszerként alkalmazott tercier amin fölöslege az oldószer szerepét is betöltheti. (III) általános képletű savhalogenidként előnyö­sen Y helyén klóratomot tartalmazó savkloridokat alkalmazhatunk. Az Y helyén kis szénatomszámú alkoxicsoportot tartalmazó (III) általános képletű vegyületek fel­­használása esetén a reakciót célszerűen zárt beren­dezésben végezhetjük el. Oldószerként a (III) álta­lános képletű észter fölöslege szolgálhat. A reakciót fém-alkoholát (pl. alumínium-izopropilát) vagy tri­­alkil-alumínium hozzáadásával katalizálhatjuk. Amennyiben acilezőszerként valamely (III) álta­lános képletű karbonsavat vagy észterét alkalma­zunk, a reakciót célszerűen megfelelő kapcsoló ágens jelenlétében végezhetjük el. E célra a peptid­­kémiában jól ismert és használatos kapcsoló ágen­seket alkalmazhatjuk. Az amid-képzést a savval reakcióképes sav származék keletkezése közben történő reagálással elősegítő kapcsoló ágensek kö­zül pl. az N-(kis szénatomszámú)-alkil-2-halogén­­piridinium-sókat - különösen halogenideket vagy tozilátokat, előnyösen N-metil-2-klór-piridinium­­jodidot [lásd pl. Mukaiyama: Angew. Chem. 91, 789-812 (1979)] - valamint az alkil- vagy előnyösen cikloalkil-karbodiimideket - előnyösen diciklohe­­xilkarbodiimidet vagy karbonil-diimidazolt - em­lítjük meg. A kapcsoló ágens jelenlétében történő reakciót célszerűen - 30 °C és + 30 °C közötti hő­mérsékleten, inert szerves oldószerben (pl. vala­mely halogénezett szénhidrogénben és/vagy aro­más szénhidrogénben)'adott esetben savmegkötő hatású amin jelenlétében végezhetjük el. A találmá­nyunk szerinti acilezési reakcióban kapcsoló ágens­ként továbbá a peptid-szintéziseknél használatos, az alábbi irodalmi helyeken szereplő vegyületeket alkalmazhatjuk: Advanced Organic Chemistry (Jerry March McGraw-Hill. Ltd., 2. kiadás, 382-388. oldal; és The Chemistry os Amides (Jacob Zabiczky, 1970; Interscience Publishers John Wiley és fiai, London) 2. fejezet, „Synthesis of amides”. Az R4 vagy R5 helyén amino-, monohelyettesi­­tett amino- vagy hidroxilcsoportot tartalmazó (III) általános képletű vegyületek felhasználása esetén, e csoportokat az acilezési reakció előtt megvédhet­jük, majd a védőcsoportot az acilezés után adott esetben hidrolízissel lehasíthatjuk. A szabad ami­­nő-, monoalkilamino- vagy hidroxilcsoportot külö­nösen előnyösen könnyen lehasítható szulfinil­­imino-, acetil-alkilamino- vagy acetoxicsoport for­májában védhetjük meg. Egy kapott, R2 helyén hidrogénatomot tartalma­zó (I) általános képletű vegyületet utólagosan a megfelelő N-alkil-származékká alakíthatunk. így pl. oly módon járhatunk el, hogy az R2 helyén hidrogénatomot tartalmazó (I) általános képletű vegyületet megfelelő inert oldószer jelenlétében va­lamely fém-származékká alakítunk (pl. nátrium­­hidrid, lítium-butil, lítium-fenil, nátrium-amid, líti­­um-diizopropilamid, nátrium-alkoholát vagy talli­­um-I-alkoholát segítségével), majd a kapott fém­­származékot — 80 °C és az oldószer forráspontja közötti hőmérsékleten valamely alkil-halogeniddel, alkil-szulfáttal vagy alkil-szulfonsavészterrel rea­gálta tunk. Inert oldószerként a fém-származék képzéséhez felhasznált ágenstől függően dietilétert, tetrahidro­furánt, dioxánt, benzolt, toluolt, demitil-formami­­dot vagy dimetil-szulfoxidot alkalmazhatunk. Amennyiben a fém-származékot valamely alkáli­­fém-alkoholát segítségével képezzük, a reakciókö­zeg a megfelelő alkohol is lehet (pl. metilátok eseté­ben metanol, etilátok esetében etanol). A találmányunk szerinti eljárásnál az (I) általá­nos képletű vegyületeket (II) általános képletű ra­­cemátok felhasználása esetén racemát alakjában kapjuk. Találmányunk az (I) általános képletű ve­gyületek racém keverékeinek és optikailag akin formáinak előállítására egyaránt kiterjed. Az (I) 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents