187342. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szivacsos szerkezetű vagy szilárd habként tekinthető formatest vagy bevonat előállítására
A találmány tárgya eljárás szivacsos szerkezetű, vagy szilárd habként tekinthető formatest, vagy bevonat előállítására. A találmány szerinti eljárással főleg hőszigetelő és/vagy tűzálló bevonat készíthető, de előnyösen alkalmazható az eljárás más természetű bélések, vagy épületfal'készítéséhez alkalmas fohnatest előállítására is. A találmány szerinti eljárás az olyan technológiák körébe tartozik, amelynek során habképző anyag, kötőanyag, töltőanyag és esetleg más adalékanyag folyadékos keverékéből formázás, majd ezt követő szárítás és/vagy égetés után áll elő a bevonat, illetve formatest. Ismeretes, hogy egyre nagyobb jelentőségűek azok a hpálló és tűzálló szigetelőanyagok, amelyeket a különféle tüzelőberendezésekben szoktak alkalmazni. Ismeretes továbbá az a körülmény is, hogy lakóházak építéséhez használt anyagokkal szemben - az építés iparosítása következtében - a fajlagos súly csökkentése mindinkább követelményként merül fel. Előtérbe kerültek olyan mikroporózus szerkezetű, előregyártható elemek, formatestek iránti igények, amelyek fajlagos súlya kisebb, mint a hagyományos, hasonló célra szóbajöhető előregyártott elemeké, vagy formatesteké, ugyanakkor jó hőszigetelést biztosítanak. Az ilyen tulajdonságokkal rendelkező elemek, formatestek révén ugyanis fűtési költség és tekintélyes energia vagy energiahordozó takarítható meg. Az utóbbi időben több olyan eljárás vált ismertté, amelynek segítségével különféle hőszigetelő formatesteket, elemeket lehet előállítani akként, hogy olyan habarcsszerű közbenső terméket készítenek, amelyhez töltőanyag gyanánt vulkáni üvegféleséget, duzzasztott perlitet, keramzit kavicsot és hasonlókat használnak. Az ilyen habarcskészítési eljárások során kötőanyagként cementet, kausztikus magnezitet, gipszet, vízüveget, meszet, bitument és különféle műanyagokat alkalmaznak. Az utóbbi években több olyan új eljárás vált ismertté, amelyek segítségével különböző szemcsenagyságú könnyűadalékokat állítanak elő. Ezek részben természetes, részben mesterséges adalékanyagok, mint például a különféle vulkánitok, kovafoldek, duzzadt anyagok, palák, szénsalakok, téglatörmelékek stb. Az ismertetett könnyűadalékanyagok aprítás, őrlés közben szerkezeti változáson mennek keresztül, egyrészt a szemcsék - például duzzadó agyag, vagy pala megőrlése után - vízfelvevő képessége megnő, ami a betongyártást akadályozza, másrészt kedvezőtlenül befolyásolja a pórusok feltárásával az előállított beton nyers sűrűségét és hőszigetelő képességét. Hivatkozunk a 2 016 677 sz. DE-OS-re, amelyből cement és/vagy mészalapú szigetelő massza előállítására irányuló eljárás ismerhető meg. Az ebből a nyomtatványból megismerhető eljárás során a szigetelő massza előállításához gázbeton alapú adalékanyagot használnak. Hátránya a hivatkozott nyomtatvány ismertette eljárásnak, hogy az annak foganatosításához szükséges granulálás igen költséges és csak bizonyos szemcsefrakciók esetében alkalmazható. Könnyűbeton adalékanyagok előállítására vonatkozik az 1 811 033 sz. DE-OS is. Az ebből a nyomtatványból megismerhető eljárás során az anyagokat gázbeton és/vagy pórusbeton szemcserészecskékből gőzöléssel keményítik és irányítóban gömb alakúra formálják és ily módon biztosítják a zárt felületet. Ismeretesek továbbá olyan eljárások, amelyek foganatosítása során nem alkalmazhatnak könynyűadalékokat, hanem részben gáz, részben habképző anyagokkal a l>etonban üregeket képeznek, amelyek egymással kapcsolatban állanak. Az ilyen szerkezetű anyagok vízfelvevő képessége igen nagy. Ezekkel az eljárásokkal gázbetonokat, habszilikátokat, habbetonokat állítanak elő. Az ilyen eljárások nagyméretű és igen költséges berendezéseket igényelnek, például autoklávokat a gőzöléshez. A kis térfogatsúlyú építőipari és szigetelőipari anyagok, elemek, fonnatestek, önthető masszából történő előállítása, az ismert eljárások segítségével, több szempontból is hátrányos. Az egyik igen jelentős hátránya ezeknek az ismert eljárásoknak, hogy a formába öntött massza térfogata megszilárdulás közben jelentős mértékben csökken. A zsugorodás mértéke nem szabályozható kellő pontossággal, ezért a megszilárdult testeket a végleges méret biztosítása végett meg kell munkálni. További hátránya az ismert eljárásoknak, hogy az általuk biztosított formatest, elem, vagy bárminek nevezhető kész termék térfogatsúlya nagymértékben ingadozik, és a termék tulajdonsága i még az egyes elemeken belül sem egyenletesek, vagyis a termék nem homogén. Ez utóbb említett hátrányos tulajdonság főleg azért következik be, mert az ismert öntőmasszákban a töltőanyag és a gázbuborékok a fajsúlykülönbségek miatt a hosszú szilárdulási idő folyamán kiválnak a folyadékból, így vagy ülepednek, vagy felúsznak. Az ismert eljárások hibáinak, hátrányos körülményeinek kiküszöbölését célozza a 165 195 sz. HU szabadalmi leírás szerinti eljárás. Ennek az eljárásnak lényege, hogy a vázanyagokhoz és töltőanyagokhoz vízüvegoldatot, kötésgyorsítóként szervetlen szilikofluoridot, kiülepedés ellen pedig legalább 5000 mólsúlyú kolloid anyagokat alkalmaz. Az ennek az eljárásnak az eredményeként előálló termék azonban nem kedvező, főleg a hőszigetelőképesség tekintetében, ugyanis itt az eljárás foganatosítása során nem fordul elő hab, vagy habszerű anyágszerkezet. Az ismert technikai szinthez tartozik még a 152 382 sz. HU szabadalmi leírás is. Az ebből a szabadalmi leírásból megismerhető eljárás 0,8 g/cm3-nél kisebb térfogatsúlyú samott hőszigetelő tűzálló anyagok előállítására vonatkozik. Az eljárás foganatosítása során samottlisztet, agyagőrleményt, duzzasztott perlitet és önmagában ismert habképzőanyágot, vagy habot használnak fel. Igen nagy hátránya ennek az eljárásnak, hogy a szárítási idő mintegy 360 óra és, hogy a felhasznált anyagnak rendkívül nagy a lineáris zsugorodása, továbbá, hogy igen nagy a szárítási selejt. Az utóbb hivatkozott eljárás hátrányos körülményeinek és tulajdonságainak legalább részbeni csökkentését szolgálja a 157 775 sz. HU szabadalmi leírásból megismerhető eljárás. Ezen eljárás értelmében a lineáris zsugorodás csökkentése érdekében az eljárás az előbbiekben ismertetett eljárásnál 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 50 65
