187317. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szemcsézett inszekticid és nematocid készítmény előállítására
1 187 317 2 bevont gömböket kapunk 199,5 g mennyiségben, amely 0,67% karbofuránt tartalmaz. Ugyanilyen módon, 196,29 g szemcsés karbamid, 1,00 g fenolgyanta, 1,00 g poliizocionát, 0,01 g piridin-katalizátor oldat, 0,42 g karbofurán (75%-os pormentes bázis) és 0,42 kaolinkréta alkalmazásával egyenletes bevonattal rendelkező termék állítható elő 198,6 g mennyiségben, amely 0,23% karbofuránt tartalmaz. 11. példa Ez a példa nagyobb mennyiségű találmány szerinti szemcsézett készítmény előállítását mutatja be. 22,3 kg karbamid-műtrágyaszemcsét egy hordozható cementkeverőbe viszünk. Egy külön tartályban 0,15 kg fenolgyantát és 0,15 kg poliizocianátot összekeverünk, (poliizocionátként difenilmetán-diizocianátot vagy di- és trifenil-metán di- és triizocianát elegyét használjuk), majd e keverékhez hozzáadunk 0,95 kg metilén-kloridot és 9 g piridinkatalizátor oldatot. Ezt a keveréket hozzáadjuk a cementkeverőben lévő karbamid-szemcsékhez és az egészet 30 másodpercig keverjük. A keverékhez ezután 0,70 kg karbofuránt (75%-os pormentes bázis) és 0,70 kg kaolinkrétát adunk, utána pedig a keverést körülbelül 10 percig folytatjuk, miközben a gyanta kikeményedik. Az egyenletesen bevont szemcsék szabadon folyók és 2,34% karbofuránt tartalmaznak. Ez a készítmény a 2. táblázatban megadott R készítménynek felel meg. Az S és W készítményeket hasonló módon állítjuk elő kevesebb karbofurántartalommal. Az F és Z készítményeket 1 g-os (1,25 cm átmérőjű) karbamid-szemcsékből állítjuk elő cementkeverőben. 12 12. példa Ez a példa a találmány szerinti készítménynek banántermő növények termésének az érlelésére való felhasználását szemlélteti. 2,2 súly% karbofurán-tartalmú karbamid-szemcséket (R készítmény a 2. táblázatban) szórunk a talajra 50 cm sugarú körben a banántermő növények köré. Egy ilyen növényt „mát” elnevezéssel látunk el. Növényenként 2,0, 2,5 és 3,0 g aktívanyagnak megfelelő készítményt alkalmazunk és 20 mat-ot használunk minden hatóanyagszinthez. Összehasonlításhoz kereskedelmi forgalomban lévő karbofurán-granulátum készítményt alkalmazunk, amelynek a karbonfurán-tartalma 5 s% homok-magra (5G) felvive. Mindegyik esetben 20-20 mat-ot alkalmazunk, 60 mat-ot pedig kezeletlenül hagyunk. A kezelt és kezeletlen növények gyökereiből mintákat veszünk a gyökérfúró nematódákkal (Radopholus similia) való fertőzés előtt, valamint a fertőzést követő első, második, harmadik, negyedik, ötödik és hatodik hónap végén. A nematódák szaporodásának jelentős mérvű csökkenését észleljük a minták elemzése után, amely a karbofuránnal való kezelés eredménye. Ezeket az eredményeket a 3. táblázatban foglaljuk össze. A táblázatban feltünteti számok (ezer nematóda/100 g gyökér) annál kisebb, minél kevesebb a jelenlevő nematódák száma és minél nagyobb a nametódák számának csökkenése a kezelt gyökereken a kezeletlen gyökereken lévő nematódák számához viszonyítva. A kezeletlen növényekről és az 5G kereskedelmi karbofuránnal kezelt növényekről az ötödik, hatodik és a hetedik hónapban kaptunk érett banánt, míg a találmány szerinti 2,2% karbofurán hatóanyagtartalmú karbamid-szemcsékkel kezelt növényekről az ötödik hónapban takaríthattuk be a banánt. A banántermesztésben az egész csokor banán egy „fürt” és a fürt legnagyobb alegysége a „marok”, amely az „ujjak”-ból tevődik össze, amelyek az egyes banánok. A karbamid-karbofuránszemcsékkel történő kezeléskor megnő a marok-szám fürtönként és megnövekszik a fürtök súlya. Az 5G kereskedelmi karbofuránnal kezelt növények terméshozama is megnövekszik ugyan, de ez nem olyan nagy, mint a karbamid-karbofurán-szemcsékkel kezelt növények hozama. A 4. táblázatban három párhuzamos kísérlet átlagát adjuk meg a kezelt és a kezeletlen mat-ok esetében. A karbamid-karbonfurán-szemcsékkel való kezelés azt eredményezte, hogy átlagosan 13,8%-al, 4,4%-al és 17,1%-al nőtt a marok száma fürtönként a három hatóanyagszintnél (2,0, 2,5 és 3,0 g hatóanyag/ mat), míg az átlagos növekedés 31,3%, 17,9% és 31,7% volt kg/fürt értékben számítva. Az 5G kereskedelmi karbofuránnal való kezelésnél az átlagos növekedés 3,1%, 2,2% és 10,0% volt marok-szám/ fürt-ben, a kg/fürt növekedés pedig átlagosan 11,1%, 15,0% és 22,0% volt. 13. példa 1 súly% és 2 súly% karbofuránt tartalmazó találmány szerinti karbamid-szemcséket alkalmazunk frissen átültetett rizspalánták kezelésére (IR 22 fajta) 0,5 kg és 1,0 kg hatóanyag/ha mennyiségben. Összehasonlításul homok-magra felvitt 3 s% karbofurán-tartalmú készítményt használunk ugyancsak 0,5 kg és 1,0 kg hatóanyag/ha mennyiségben frissen átültetett rizspalánták kezelésére párhuzamos parcellákban. Ezek egy része karbamid-műtrágyás kezelést kapott, míg más része nem kapott karbamid-műtrágyás kezelést. A rizskártevők által okozott károsodást a kezelés után különböző időközökben végezzük. Az örvlevélkárosítás 0,5 kg/ha karbofurán-karbamid-szemcsékből álló készítménnyel való kezelés esetén a legkedvezőbb, míg 1,0 kg/ha mennyiségnél 30 napos kezelés után lényegében megegyezik a karbofurán-karbamidszemcsékkel való kezelés és a két összehasonlító kezelés eredménye. A Lepidoptera törzsfúró bogarakkal való fertőzés a korai fejlődési állapotban minimális volt, amelyet a „dead heart” (növény déformálódása) jelenség kis százaléka is igazol minden esetben, ideszámítva a kezeletlen kontrollt is. A „white head” (színtelenedéssel járó megbetegedés) jelenség nagyobb százaléka azt mutatja, hogy a törzsfúró bogárral való fertőzés később a növekedési szakaszban kezdődött, de a karbofurán-karba-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
