187311. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-monohalogénezett etil-izocianát és vinil-izocianát elegyeinek előállítására

1 187 311 2 A jelenlegi műszaki szintet tekintve, a találmány szerinti eljárással a vinil-izocianát és az 1-monoha­logénezett izocianátok jó kitermeléssel és jó tiszta­sággal, továbbá meglepően egyszerű és gazdaságos módszerrel állíthatók elő. A találmány szerinti eljá­rásnak ezek az előnyös eredményei nem voltak előre láthatók, mert ismeretes, hogy az alifás izocia­nátok hidrogén-halogeniddel már nagyon alacsony hőmérsékleten is a megfelelő karbamidsav-haloge­­nidek keletkezése közben reagálnak. Ezekből fel­­melegedéskor a hidrogén-halogenid reverzibilisen, a szabad izocianát lassú visszaalakulása közben lehasad. Ezt az egyensúlyt azonban különleges óvintézkedések nélkül - főleg kevés szénatomos alifás izocianátok esetében - nem lehet a szabad izocianátok előállítására hasznosítani, mivel - bár a hidrogén-halogenid desztilláláskor ugyan szabad­dá válik - de az izocianáttal újra karbamidsav­­halogeniddá képes egyesülni [Houben-Weyl: Me­thoden der Organischen Chemie, 8. kötet, 121. 124. és 131. oldal]. Ezért a kiindulási vegyületek hasonló mellékreakcióival és a kiindulási vegyületek és mel­léktermékeik nagy mennyiségét tartalmazó megfe­lelő elegyekkel kellene számolnunk. Az sem volt várható, hogy a találmány szerinti eljárásban azt a hidrogén-halogenidet, ami nem a karbamidsav­­halogenidcsoportból, hanem a szénatomvázról ha­sad le, olefines kettős kötés kialakításával lehet kiküszöbölni. A találmány szerinti eljárás annál meglepőbb, mivel ismeretes, hogy az 1-alkenil­­izocianátok rendkívül érzékenyek a hidrogén-halo­­genidekre, és ezekkel már szobahőmérsékleten is gyantaszerű polimervegyületeket alkotnak [Re­­cueil, 94, 102 (1975)], és ezeket már nagyon ala­csony hőmérsékleten is spontán addicionálják (27 32 284 számú német szövetségi köztársasági nyilvánosságrahozatali irat). A karbamidsav-klo­­rid-izocianát egyensúlyt tekintetbe véve [Houben- Weyl: Methoden der Organischen Chemie. 8. kötet 121] az volna várható, hogy a keletkezett 1-alkenil­­izocianát a még nem reagált 1-halogén-alkil-karba­­midsav-halogenidből származó hidrogén-haloge­niddel polimervegyületek keletkezése közben rea­gál. Továbbá az is meglepő, hogy a találmány sze­rinti eljárás során az 1-alkenil-izocianátokon kívül 1-halogén-alkil-izocianát-vegyületek is keletkez­nek, és desztillálással elkülöníthetők. Ezenkívül az l-halogén-alkil-izocianátoknál a halogén átrendeződést is figyelembe kell venni a következő egyensúlyi-egyenletnek megfelelően [Angewandte Chemie. 74, 848 (1962)]. R—CH—N=C=0 ^ R—CH=N—C=0 Ennek következtében az 1-halogén-alkil-izocia­­nátok gyakran az érzékeny halogén-karbonil-imin­­alakban vannak. A 26 39 931 számú német szövetségi köztársasági nyilvánosságrahozatali iratot tekintetbe véve, az is meglepő, hogy 1-halogénezett izocianátok és vinil­­izocianát jó kitermeléssel keletkeznek. Nem volt várható, hogy a hidrogén-halogenid az 1,2-helyzet­­ből is lehasad. Az sem volt előrelátható, hogy az (Ib) képletü izocianát - bár az 1,2-helyzetben ugyan hidrogén­­halogenidet addicionál - de ez nemcsak az izocia­nát csoportokon következik be. Erre a közlemény­re való tekintettel meglepő, hogy így a reakció telítetlen karbamidsav-halogenidek távollétében megy végbe. Az eljárásban az (la) és (Ib) általános képletü végtermékeknek olyan elegyei keletkeznek, ame­lyek összetétele az a)-b) eljárásoktól, a hőmérsék­lettől és a kiindulási vegyiileteknek a reakcióelegy­­től való elválasztásától függ. A (II) és (III) általá­nos képletü kiindulási vegyületeket (al) reakció) vagy a (II) és (IV) általános képletü kiindulási ve­gyületeket (a2) reakció) vagy az (Ib) és (V) általá­nos képletü vegyületeket (bl) reakció) vagy az (Ib) és (II) általános képletü vegyületeket (b2) reakció) egymással sztöchiometrikus mennyiségben reagál­­tatjuk, vagy bármely reagenst a másikhoz képest fölöslegben lehet alkalmazni; ez az arány az al) eljárás esetében célszerűen 15-25 mól (III) általá­nos képletü vegyület a (II) általános képletü vegyü­ld egy móljára számítva; az a2) eljárás esetében 3-14 mól (IV) általános képletü vegyület a (II) általános képletü vegyület egy móljára számítva; a bl) eljárás esetén 0,5-1 mól (V) általános képletü vegyület az (Ib) képletü vegyület egy móljára szá­mítva; a b2) eljárás esetén 0,5-1 mól (II) általános képletü vegyület az (Ib) képletü vegyület egy móljá­ra számítva. A találmány szerinti al) eljárásban általában 0,05-0,2 mól (la) általános képletü vég­terméket tartalmazó elegy keletkezik (Ib) képletü végtermék egy móljára számítva, ha pedig a fent említett célszerű kiindulási anyagmennyiségeket használjuk, akkor 0,05-0,1 mól (la) általános kép­­letű végterméket tartalmazó elegyet kapunk egy mól (Ib) képletü végtermékre számítva; az a2) eljá­rás esetében az elegyben 0,2-0,7 mól (la) általános képletü végterméket kapunk egy mól (Ib) képletü végtermékre számítva; és ha a fent említett célszerű kiindulási anyagmennyiségeket használjuk, akkor 0,3-0,6 mól (la) általános képletü végterméket ka­punk egy mól (Ib) képletü végtermékre számítva; a bl) eljárás esetében az elegyben 0,1-1 mól (la) általános képletü végterméket kapunk egy mól (Ib) képletü végtermékre számítva, és ha a fent említett célszerű kiindulási anyagmennyiségeket használ­juk, akkor 0,1-0,5 mól (la) általános képletü vég­terméket kapunk egy mól (Ib) képletü végtermékre számítva; a b2) eljárásban 2-20 mól (la) általános képletü végterméket tartalmazó elegyet kapunk egy mól (Ib) képletü végtermékre számítva, és ha a fent említett célszerű kiindulási anyagmennyiségeket használjuk, úgy az elegyben 7-20 mól (la) általános képletü végterméket kapunk egy mól (Ib) képletü végtermékre számítva. Minél nagyobb az al) eljá­rásban a (III) általános képletü vegyület, az a2) eljárásban a (IV) általános képletü vegyület, a bl) eljárásban az (V) általános képletü vegyület, a b2) eljárásban a (II) általános képletü vegyület, kon­centrációja a mindenkori kiindulási vegyület kon­centrációjához képest, annál nagyobb lesz a kapott elegyben az (Ib) képletü végtermék részaránya az al) eljárásban, és megfelelően az (Ib) képletü vég­terméké az a2) eljárásban; az (la) általános képletü 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents