187298. lajstromszámú szabadalom • Forgókéses kaszálógép rendrakó szerkezettel

1 187.298 2 A találmány tárgya forgókéses kaszálógép rend­rakó szerkezettel, előnyösen nagy munkaszélesség­hez, szálastakarmány és fű betakarítására. Sokféle forgókéses kaszálógép ismeretes, ezeknél azonban a rendrakó szerkezetet elsősorban a takar­mány letörésére használták. A 24 21 101 NSZK közrebocsátási irat olyan forgókéses kaszálógépet ismertet, ahol a vágószer­kezet fölülről hajtóművön keresztül van meghajtva, és amelynél a hajtóműveket egymással a meghajtó tengelyek kötik össze és egy rendrakó szerkezet a vágószerkezet fölött, megközelítőleg az egész mun­kaszélesség fölött van elhelyezve. A vágószerkeze­tek a forgókéses kaszálógép állványára vannak rögzítetten elhelyezve. A rendrakó szerkezetet egy külön keret rögzíti az állványhoz, és a vágószerke­zet hajtóművének végéről egy szíjhajtás biztosítja a hajtását. A rendrakó szerkezet fölött egy burkolat van kiképezve tépőszerkezettel együtt, amely a rendrakó törési hatásfokának növelésére szolgál. A 26 00 082 sz. NSZK közrebocsátási irat olyan rendrakóval ellátott forgókéses kaszálógépet is­mertet, amelynél a rendrakó szerkezet az alulról többfokozatú hajtóművön keresztül hajtott vágó­szerkezet fölött, és a teljes munkaszélesség fölött rögzítetten van elhelyezve. Ennél a megoldásnál egy elosztó hajtómű gondoskodik egyrészt rendra­kó szerkezet, másrészt a vágószerkezet hajtásáról. A rendrakó szerkezet munkaeszközei tengelyekre vannak elforgathatóan felerősítve, amely tengelyek a rendrakó szerkezet tengelyével párhuzamosak. Ennél a megoldásnál hátrányként jelentkezik a rendrakó szerkezet nagy helyigénye és a forgókéses kaszálógép nagy tömege. Mivel a rendrakó szerke­zet a munkaszélesség fölött helyezkedik el, nagy a teljesítményigénye, és mivel a hajtásához külön haj­tásra van szükség, a hatásfoka ennek a forgókéses kaszálógépnek rossz. További hátrányként jelent­kezik ennél a megoldásnál az, hogy a vágószerkezet az állványra mereven van felfogva. Ezáltal kelle­metlen talajegyenetlenség követés jön létre. Vannak azonban olyan forgókéses kaszálógépek is, mint például a 1 782 238 sz. NSZK közrebocsátási irat­ban ismertetett, ahol ez utóbbi hátrányt úgy küszö­böli ki, hogy a vágószerkezetet magasságában állít­­hatóan képezi ki. A találmány célja, hogy a forgókéses kaszálógép felépítését, amelyen rendrakó szerkezet is van le­egyszerűsítve, helyigényét lecsökkentse, hatásfokát javítsa és teljesítményigényét szintén csökkentse. A találmány alapja az a felismerés volt, hogy olyan rendrakóval ellátott forgókéses kaszálógépet hozzunk létre, amelynél a rendrakó szerkezet nem igényel külön hajtószerveket és a vágószerkezet és a rendrakószerkezet egy működési egységbe legyen egyesítve. Ezt úgy értük el, hogy a hajtóművek között, amelyek az önmagában ismert módon felülről hajt­ják meg a vágószerkezetet és egymással meghajtó tengelyeken keresztül vannak kapcsolatban, a vá­gószerkezet befogási tartománya fölött centrikusán! a hajtómütengely körül helyezkednek a rendrakó szerkezetek. A rendrakó szerkezetek a hajtóművek meghajtó tengelyének végein rögzítetten felerősített peremből és a munkaeszközt hordozó tengelyből állnak. A tengelyek excentrikusán és a hajtómű meghajtótengelyének a végéhez sugárirányban azo­nos távolságra a peremekben vannak csapágyazva. A forgókéses kaszálógépnél a két szomszédos vágószerkezet egymással ellentétes irányba műkö­dik, igy a takarmányt a két vágószerkezet közé behúzza és hátrafelé továbbítja. A behúzási tarto­mányok fölött forog egy-egy rendrakó szerkezet. A rendrakó szerkezet hajtásáról a peremeknek és a hajtómű meghajtótengely végeinek rögzített ösz­­szeköttetése gondoskodik. Egyes magasságában változtathatóan elhelyezett vágószerkezeteknél, ahol a meghajtóműveket csuk­lós tengelyek kötik össze, a tengelyek a peremben elforgathatóan és bizonyos korlátok között eltol­­hatóan vannak csapágyazva. Ennek következtében a talajegyenetlenség miatt a vágószerkezetek ill. a peremek között fellépő helyzet- és távolságkülönb­ségek kiegyenlitödnek. Célszerű a peremeket a haj­tómű felőli oldalról és a kerülete mentén egy rögzí­tett köpennyel körülvenni. így a betakarított ter­més nem tud a hajtómű és perem közé kerülni. Továbbá előnyös a hajtóművek felső része fölé vezetőlapokat elhelyezni, amelyek a haladási irány felől nézve hátrafelé meg vannak hosszabbítva, és ezáltal megakadályozzák, hogy a betakarított ter­més a hajtóművekre, és a hajtómű függesztő szer­kezetekre lerakódjék. A találmány szerinti megoldásnál a rendrakó szerkezet úgy van elhelyezve a forgókéses kaszáló­gépben, hogy az egész berendezés kevesebb helyet foglal el, mert a rendrakó szerkezet és a vágószerke­zet egyesítve van, és meghajtó szerkezeteik is egy egységet képeznek. Továbbá a rendrakó szerkezet hajtására nem kell külön hajtóművet beépíteni. Ezáltal a hatásfok különösen a nagy munkaszéles­ségű forgókéses kaszálógépeknél javul. Azzal, hogy a találmány szerint a rendrakó szerkezet a vágó­­szerkezettel egy egységet képez, jelentősen lecsók^ ken a kaszálógép tömege és ezáltal a teljesítményi­génye is. A találmányt a továbbiakban egy példakénti ki­viteli alakja segítségével ábrákon mutatjuk be. Az 1. ábra forgókéses kaszálógép egyszerüsitett fe­­lülnézetét mutatja eltávolított fedélnél, a 2. ábra az 1. ábrán bemutatott gép metszete oldalnézetben, a 3. ábra az 1. ábrán bemutatott gép részletrajza. Egy 1 állványra 2 csapszeg segítségével 3 lengő­kar van függőlegesen elforgathatóan felerősítve, és a 3 lengőkar 4 hajtóművel, amely célszerűen kúpke­rekes hajtómű, van rögzítetten összekötve. A 4 hajtómű talaj felé eső végére 5 vágószerkezet van felszerelve. Az 5 vágószerkezet tehermentesítésére 6 húzórugó van a 3 lengőkarhoz csatlakozó 7 fül 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents