187288. lajstromszámú szabadalom • Szinergizált herbicid készítmények
dosítja. Gátló illetőleg módosító hatáson a természetes növényfejlődéstől való bármilyen eltérés, például a növény elpusztítása, növekedésének késleltetése, a növekedés megakadályozása, levélégés stb. is értendő. Növényen a fenti értelemben valamenynyi posztemergens vegetációt értjük, a palántáktól kezdve a kifejlődött vegetációig. A találmány szerinti szinergizált herbicid készítményekben az (1) általános képletü tiolkarbamátszármazék és a (II) általános képletü fenil-karbamoil-oxi-fenil-karbamát-származék egymáshoz viszonyított súlyaránya (0,1: 1>-(10:1) lehet, ugyanis a szinergetikus hatás ebben a súlyarány-tartományban jelentkezik gyakorlatilag számottevő mértékben. A két komponens súlyaránya különösen előnyösen 0,1:1 és 5:1 között lehet. Az, hogy a találmány szerinti szinergizált herbicid készítményt milyen mennyiségben alkalmazzuk a kezelendő vegetációra, függ a növekedésükben gátolni kívánt gyomok fajtájától és az elérni kívánt hatástól. Általában 0,011-56 kg hatóanyag/hektár mennyiségben, előnyösen 0,11-28 kg/ha mennyiségben alkalmazzuk a találmány szerinti kombinált készítményt. A találmány szerinti készítményekkel a herbicidszinergizmusra vonatkozó vizsgálatainkat és azok eredményeit az alábbi I.—VI. hatástani példával szemléltetjük részletesen. I. példa Ez a példa a 3-(3-metil-fenil-karbamoil-oxi)fenil-karbamidsav-metil-észter (fenmedifam) és az S-etil-ciklo-hexil-tiolkarbamát (cikloát) szinergizmusát szemlélteti, sokféle gyomnövényen történő posztemergens alkalmazás esetén. 15,2 x 25,4 x 7,0 cm méretű műanyag tálakat 5,0 cm magasságig megtöltöttünk agyagos homokos talajjal, amely 50 ppm mennyiségben cisz-N-[(triklór-metil)-tio]-4-ciklohexén-l,2-dikarboximidet (Captan<R) néven forgalmazott fungicid) és ugyanebben a mennyiségben 18-18-18 műtrágyát (a számok a nitrogén-, foszfor-pentoxi- és kálium-oxidtartalomra vonatkozó súlyszázalékos értékek) tartalmazott. Több sort húztunk az egyes tálakban, és minden egyes sorba egy-egy növényfajtát ültettünk. A következő növényfajtákat alkalmaztuk: egy sor cukorrépa (Beta vulgaris) és egy-egy sor alábbi gyomnövény: borsika (Lepedium fajták), vad hajdina (Polygonum convolvulus) és porcsin (Portulaca oleracea). A gyomnövényeket tartalmazó sorokban elegendő számú magot ültettünk el ahhoz, hogy soronként 20-50 palánta bújjon ki a földből, a növények méretétől függően. A tálakat ezután 2 hétig üvegházban tartottuk, és rendszeresen locsoltuk. A fenti időszak elteltével a kibújt gyomnövények levélzetét bepermeteztük a vizsgált vegyület emuigeálható koncentrátumainak vizes hígításával kapott herbicid emulziókkal. A fenmedifam koncentrátum 16,8 súly% hatóanyagot, a cikloátkoncentrátum pedig 74,2 súly% hatóanyagot tartalmazott. E koncentrátumok felhasználásával olyan mértékű hígításokat készítettünk, amelyekben az egyes vegyületeknél a kipermetezett 750 liter/hektár menynyiség a kívánt hatóanyagdózisnak felel meg. A kontrollként végzett vizsgálatokhoz alkalmazott tálak esetében a vizsgált vegyületeket külön-külön alkalmaztuk, különböző dózisokban, míg a herbicid-szinergizmus vizsgálatára alkalmazott tálakban termesztett növényeket olyan emulziókkal permeteztük, amelyek a kombináció mindkét komponensét tartalmazták a kívánt mennyiségekben. Standardként olyan tálakban termesztett növényeket alkalmaztunk, amelyek semmilyen gyomirtószeres kezelést nem kaptak, hogy ezekhez viszonyíthassuk a gyomirtószerrel kezelt tálaknál tapasztalt herbicid hatás mértékét. 18 nappal a gyomirtószeres kezelés után vizuálisan értékeltük a kontroll tálakat és a kísérleti tálakat, a standard tálakhoz hasonlítva őket. A tapasztalt herbicid hatást százalékban fejeztük ki 0% és 100% között. A 0% ugyanolyan mértékű növekedésnek felel meg, amilyen a standard tál megfelelő sorában észlelhető, míg a 100% a sorban elültetett valamennyi gyomnövény teljes elpusztítását jelenti. A növények károsodásának valamennyi típusát figyelembe vettük. Az egyes gyomfajtákra vonatkozólag a vizsgálati eredményeket az l. táblázatban az „0” jelzésű oszlopban tüntetjük fel („megfigyelt eredmények”). A megadott számértékek két párhuzamos kísérlet átlagának felelnek meg. Az így kapott eredményeket a várt eredményekkel hasonlítjuk össze, amelyek az „E” jelzésű oszlopban láthatók. Á várt eredményeket a kontroli-kísérletek adataiból számítottuk ki, a Limpel-féle képlet segítségével [Limpel és munkatársai, „Weed Control by Dimethy chloroteraphthalate Abne and in Certain Combinations”, Proc. NEWCC, 16, 48-53 (1962)]. E = X + Y-XY TÜÖ ahol X a megfigyelt, százalékban kifejezett károsodás, amikor csak az egyik herbicid hatású vegyületet használjuk, Y a megfigyelt, százalékban kifejezett károsodás, amikor csak a másik herbicid hatású vegyületet használjuk. Azoknál a kísérleteknél, amelyekben az eredmények szinergizmusra mutatnak, azaz ahol a megfigyelt eredmények meghaladják a várt eredményeket, „x” jelzést alkalmazunk. A táblázatok fejrészében feltüntettük a (II) általános képletü A és (I) általános képletü B komponensnél a (II) ill. (I) általános képlet R4, R5 ill. R', RJ és R3 szubsztituenseinek jelentését. Az 1. táblázatból kitűnik, hogy szinergizmus csaknem minden alkalmazott dózis-kombinációnál megállapítható. A cukorrépa semmilyen károsodást nem mutatott. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60
