187269. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kőolajtárolók szerkezetifelépítettségének és/vagy geológiai szénhidrogén készletének megállapítására alkalmas kőzetfizikai paraméterek meghatározására
187269 3 A találmány kőolajtárolók szerkezeti felépítettségének és/vagy geológiai szénhidrogénkészletének meghatározására alkalmas kőzetfizikai paraméterek megállapítására vonatkozik, amikoris a kőzetfizikai paraméterek furadékmintákból vagy hasonlókból származtatjuk le. A fiuidumtóroló kőzetek alapvető fizikai paramétereinek ismerete (porozítás, permeabilitás, pórustérfogat és kezdeti telítettség viszonyai, rétegvastagság) elengedhetetlen feltétele a szénhidrogén vagyon számításának, ill. a müvelésszervezésnek. A megbízható paraméterek ismeretének gazdasági jelentősége a kőolaj és fóidgázbányászatban a legfontosabb, ezért törekedtek már korábban megbízható földtani modell kidolgozására és annak alapján való kísérletek elvégzésére. Ahhoz, hogy a tároló szerkezeti felépitettségéről hagyományos rendszerű közvetlen információt kapjunk, nagyszámú, tárolóból származó, a kőzetminta feldolgozása szükséges, mely alapját képezi a statisztikai kiértékelésnek. A kőzetfizikai paraméterek meghatározásának egyik ismert, hagyományos módja a tárolóból származó konszolidált kőzetmintákon történő közvetlen, nagy munka- és időráfordítást igénylő, laboratóriumi mérések elvégzése. A kőzetfizikai paraméterek meghatározásának másik ismert módja a paraméterek közti empirikus úton nyert összefüggések alapján történő előrejelzés. Matematikai összefüggésekből egyes kutatók kapcsolatot kerestek a porózus rendszer porozítása, áteresztőképessége, tortuozítása, átlagos pórusmérete és fajlagos felülete között. (Kozeny, J.S.-Ber. Wiener Ak. Abt. II.a.136/1927; Rose, W. Bruce, W.A.Evaluation of capillary charackter in reservoir rock, Trans AIME, Vol. 186.; Willie, M.R.J., Rose.W.: Some theovitical consideration related to the qantitative evaluation of the physical characteristica of reservorie rock from electrical log data, Trans AIME Vol. 189.-1950.) A későbbi kutatók kiszélesítették és továbbfejlesztették az egyes összefüggéseket. (Timur A.; An investigation of permeability, porosity and residual water saturation relationship. Trans SPWLA 1968.: Pelewa, M.: Petrofizyczna zaleznosc pomiedzy przepuszczalnoscia i porowatoscia piaskowcowych skal zbiornikovich, Nafta, Krakow, 20. 346-351.: 1972)' Más kutatók tapasztalati összefüggést ajánlanak a kezdeti víztelítettség meghatározására a kapilláris nyomás, porozitás és permeabilitás ismeretében, (Guthrie, R. K.,Greenburger, M.H.: The use of multiple correlation analyses for interpreting petroleum engeneering data. Sprig Meetig of the S.W. District Div. of. Prod. New-Orleans 1955.) Vannak irodalmi utalások az ajánlott összefüggések al2 kalmazására a különböző tárolóknál, de szoros összefüggést a mért és előrejelzett értékeknél nem tudtak kimutatni. (Helkviszt, V.G.: Ob empirícseszkom metode raszcseta koefficienta neftegazonaszyecsanoszti terrigenyh porodkoilektorov. Geologija Nafti Gaza, 8. p- 45-50., 1972.) Más kutatások általánosított egyenleteket és összefüggéseket alkalmaztak a kezdeti víztelítettség víz-olaj határtól mért távolság függvényeként történő megadásához. A porozitás Értékeket a kútgeofizikai szelvények kiértékelése alapján használtak fel. (Karlo Krizmánity, Tomiszláv Vojkovity: Odredjivanje propustnosti stijena nosilca ugbjikovodika na osnom krivulja kapilarnich pritisaka mjerenik metodon utiskivanje zive. Nafta Broj 7-8., 1978.; Joszip Szecsen: Odradjivanje propusnosti stijena nasilaca ugljikovodika na osnavi krivulja kapilanich pritisaka mjerenin metodom utiskivanjem sive, Prilog diskuriji, Nafta Broj. 1. 1979.) Újabb publikációk tapasztalati összefüggéseket közölnek a permeabilitáa és a réteg fajlagos elektromos ellenállása között. (Kumer J.: New chart offers fast permeability estimata, World Oil 1. 1971.) A felsoroltakon kívül más irodalom is foglalkozott a kőzetfizikai paraméterek empirikus úton történő meghatározáséval, de végeredményül minden esetben csak laza kapcsolatot tudtak kimutatni a paraméterek között, azokat is csak egy-egy tárolórétegen belül. Általános érvényű összefüggések megadására az empirikus összefüggések nem voltak alkalmasak a pontatlan előrejelzések miatt. A felsorolt módszerek hiányosságait egyes kutatók úgy próbálták kiküszöbölni, hogy a magfúrással nyert kőzetmintán és furadékmintán mért higanykapilláris nyomásgörbék alapján számították a permeabilitást, majd a víz-levegő rendszerre történő higany kapilláris nyomás átszámításával adták meg a kezdeti víztelítettséget. (Purcell, W.R.: Capillary pressurestheir messurement usig mercury and the calculation of permeability therefrom. Journal of Petroleum Technology, February 1949.) A permeabilitás kiértékelésének egyenletét egyes kutatók az ismert poiseuille-féle egyenletből, a különböző átmérőjű kapilláris csövekből álló csőkötegekre vonatkozólag vezették le. Tekintettel arra, hogy a prózus közegekben a kapillárisok egymással összeköttetésben vannak, így az áramló fluidum által megteendő út tekervényes, ezért bevezették az "F" litológiaí tényezőt, mint korrekciós faktort, melynek értékét 0,1-0,4 között adták meg. Ezeknek a megállapításoknak a részletes elemezésével más kutatók is foglalkoztak. (Károlyi Árpád: A higany-kapilláris nyomásgörtéken végzett vizsgálatok; Bányászati Lapok, 1964. évf. 1. sz.) Ezek a munkák a hi-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
