187262. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új tetrahidro-1,4-benzodiazepin-2-onok előállítására
5 187262 6 reakciókörülmények és a szubsztltuensek alkalmas megválasztásával a reakció iránya eltolható egészen addig, hogy ezek közül szinte csupán csak az egyik epimer keletkezzék. A találmány szerinti eljárásban kiindulási anyagként alkalmazott II általános képletü vegyületeket - mely képletben R1, R2, R3, és X jelentése a fenti - a 155 373 sz. magyar szabadalmi leírásban ismertetett eljárással állíthatjuk elő. A II általános képletű vegyületek redukálását olyan redukálószerekkel végezzük, amelyek alkalmasak a 4-es helyzetben lévő kettős kötés (azometin-csoport) telítésére anélkül, hogy a molekuka egyéb redukálható részelt károsítanák. A redukciót például valamilyen komplex fémhidrlddel, mint amilyen a nátriumbórhldrld, valamilyen fémmel és savval, mint amilyen a cink és ecetsav, kiváltott úgynevezett naszcensz hidrogénnel, vagy katalitikus hldrogénezéssel, mely utóbbi esetben katalizátorként valamilyen szokásos, adott esetben hordozóra lecsapott fémet, mint amilyen a csontszenes palládium, vagy fémoxidot, mint amilyen a platinaoxid, használunk. A II általános képletű vegyületek redukcióját valamilyen a reakció szempontjából közömbös szerves oldószerben, például 1-6 szénatomos alifás alkoholban, mint amilyen a metanol, etanol, vagy 1-6 szénatomos alifás karbonsavban, mint amilyen az ecetsav vagy egy ásványi savat tartalmazó oldószerben stb. hajthatjuk végre. A reakció hőmérséklete tág határok, így -70 °C és +150 °C között változhat, előnyösen azonban a szobahőmérséklet körüli hőmérsékleten dolgozunk. A reakcióidő az alkalmazott kiindulási anyagoktól, oldószertől és a reakció hőmérsékletétől függ, így 1-24 óra, előnyösen 0,5-8 óra. Azokat az I általános képletű vegyületeket, melyek képletében R4 Jelentése hidrogénatom, savakkal savaddíciós sóikká alakíthatjuk. A sóképzés egyúttal a kapott vegyület tisztítását is szolgálhatja, amikoris a képzett savaddíciós sóból, esetleg átkristalyosítás után, a bázist önmagéban ismert módon ismét felszabadíthatjuk. A sóképzéshez például az alábbi savakat használhatjuk. Szervetlen savak, mint amilyenek a hidrogénhalogenidek, például a sósav, hldrogénbromid stb. Szerves karbonsavak, mint amilyen az ecetsav stb, Szulfonsavak, mint amilyen a kámforszulfonsav stb. A sóképzéshez oldószerként . bármely közömbös szerves oldószert használhatunk, melyben az I általános képletű vegyület oldódik, savaddíciós sója viszont nem oldódik, így kiválik, vagy pedig valamilyen apoláris szerves oldószerrel, mint amilyen a petroléter, a savaddíciós só az oldatából kicsapható. Az R4 helyén hidrogénatomot tartalmazó I általános képletű vegyületek és az alkálifémcianátok reakcióját előnyösen úgy hajtjuk végre, hogy először az I általános képletű vegyületből savaddíciós sót, célszerűen hidrogénhalogenidet képezünk, a kapott sót elkülönítjük és valamilyen közömbös szerves oldószerben, mint amilyen az ecetsav, szuszpendáljuk, illetve oldjuk, majd hozzáadjuk az alkállfémcianátot. Alkálifémcianátként káliumvagy nátriumcianátot használhatunk. A reakció hőmérséklete tág határok között változhat, előnyösen azonban szobahőmérsékleten dolgozhatunk. A reakcióidő a kiindulási anyagoktól, oldószertől és a hőmérséklettől függ és 0,5-10 óra között változhat. Az általános képletű vegyületek - mely képletben R1, R2, R3 és X jelentése a fenti és R4 Jelentése hidrogénatom - és a foszgén reakcióját valamilyen közömbös szerves oldószerben, mint amilyenek az aromás szerves oldószerben, mint amilyenek az aromás szerves szénhidrogének, így a benzol, valamilyen savmegkötószer, mint amilyen a magnéziumoxld vagy a nátriumhldrogénkarbonát, Jelenlétében hajtjuk végre. A kapott R4 helyén klór-karbonil-csoportot tartalmazó I általános képletű vegyületeket - mely képletben R1, R2, R3 és X jelentése a fenti -, adott esetben valamilyen közömbös szerves oldószer, mint amilyenek az 1-6 szénatomos alifás alkoholok, tömény vizes ammónium-hidroxid-oldattal vagy valamilyen 1-6 szénatomos alifás alkoholos, előnyösen metanolos ammónia oldattal kezeljük. Eljárhatunk oly módon is, hogy az R4 helyén klórkarbonil-csoportot tartalmazó I általános képletű vegyületek előállítási reakcióelegyéből a klórkarbonil-terméket nem különítjük el, hanem a reakció lezajlása után közvetlenül ehhez a reakcióelegyhez adjuk hozzá az ammónia oldatot. Azokat az I általános képletű vegyületeket, melyek képletében R2 jelentése hidrogénatom, R1, R3, R4 és X jelentése a fenti, valamilyen alkilezőszerrel a megfelelő 1-alkilszármazékokká alakíthatjuk. Az alkilezést valamilyen szokásos alkilezőszerrel, például egy alkilhalogeniddel, előnyösen alkiljodiddal vagy egy dialkilszulfáttal végezhetjük el. Az alkilezésnél úgy járhatunk el, hogy az I általános képletű vegyületet először alkálifém-vegyületté alakítjuk oly módon, hogy azt valamely közömbös szerves oldószerben, mint amilyen a dioxán, dimetilformamid, benzol vagy a toluol, valamilyen alkálifémmel, alkáli-fémhidriddel, alkálifém-amiddal, előnyösen nátriummal vagy a nátrium megfelelő vegyületeivel, -20 °C és +150 °C közötti hőmérsékleten reagáltatjuk, és az így kapott megfelelő alkálifémvegyületet reagáltatjuk a megfelelő alkilezőszerrel. A találmány szerinti eljárással magas kitermelési hányaddal, Jól azonosítható formában állítunk elő új I általános képletű vegyületeket, melyek elemanalizis eredményei jó egyezést mutatnak a számítottal. A termék tisztaságát vékony réteg kromatográfiás módszerrel ellenőriztük. A pél -5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
