187253. lajstromszámú szabadalom • Mezőgazdasági munkaeszköz, főleg ekeszerkezet
U 187253 12 nagymértékben oldalra van eltolva, egyensúlyi helyzet akkor áll elő, ha az ellenállási középpont a húzó zsineg helyzetével egybeesik, azonban a húzás hatásossága a sikló felületek oldalra csúszása következtében csökken. Talajmegmunkáló munkaeszköz, például eke esetén a maximális hatásosságot kapjuk, ha a kapcsolási pont ott van elhelyezve, ahol a munkaeszköz mozgatásához a minimális húzóerő szükséges. Az egyik elméletileg rögzített pont a munkaeszközön van amely rögzített pont az ellenállási középpontnak felel. meg. Ezenkívül egy másik elméletileg rögzített pont van a traktoron vagy a traktor közelében, amely nem szükségszerűen esik egybe a kapcsolódási ponttal. Ezt az utóbbi elméletileg rögzített pontot húzáspontnak nevezhetjük. Ez a 4. ábrán PP jellel jelölt húzáspont jelentősen előbbre van a tényleges kapcsolási pontnál, azaz a 14 csuklós kapcsolatnál, és ez képviseli a különböző húzásvonalak metszését, kereszteződését. Ezek a különböző húzási vonalak akkor állnak elő, ha a tényleges kapcsolási pontot oldalirányban egyik helyzetből a másikba toljuk. így például ha a hidraulikus C2 munkahengert (1. ábra) működtetjük akár azért, hogy a szomszédos ekeszerkezetek haladási útvonalát a 0 szög csökkentése révén egymáshoz közelebb hozzuk, akár azért, hogy a 6 szög növelése révén ezeket a haladási útvonalakat egymástól távolítsuk (a talajviszonyok változatlan állapota mellett), új húzásvonal jön létre. Mint 4. ábrán látható, a PP húzáspont egy rögzített pont. Mint már említettük, a találmány révén a barázdák egyméstóli távolsága végtelen sok különböző távolságra állítható be. Gyakorlati megfontolások alapján azonban a találmányt, illetve ennek működését a szomszédos barázdák egymástóli távolságának három különböző nagysága alapján ismertetjük. E három kiválasztott távolság 35.5 cm, 45,7 cm és 60 cm. Ezeket a távolságokat a 4. ábra baloldali részén 14", 18" és 22" jelekkel jelöltük. A találmány szerinti munkaeszköz működése folyamán a 16 vontatórúd kis szögű elfordulásokat tud végezni az A1 szögnek megfelelő első helyzet, az A2 szögnek megfelelő második helyzet és az A3 szögnek megfelelő harmadik helyzet között. Az A1 szögnek megfelelő helyzet nem egészen esik egybe a traktor haladási útjával és a szomszédos barázdák ekkor 35,5 cm távolságra vannak egymástól. E távolságot a barázdák közepén mérjük. Az A2 szögnek megfelelő helyzetben a szomszédos barázdák közepei közötti távolság 45,7 cm. Az A3 szögnek megfelelő harmadik helyzetben a szomszédos barázdák közepeinek egymástól való távolsága 60 cm. Ezeket az Al, A2 és A3 szögeket úgy kapjuk, hogy a kezelő személy a traktor kezelő fülkéjében levő vezérlő szelepet megfelelően beállítja és a hidraulikus Cl munkahengerbe megfelelő mennyiségű nyomófolyadékot bocsát. Föltételezve, hogy a szomszédos barázdák közepeinek egymástól mért távolsága 45.7 cm-re van beállítva, amely esetben a 16 vontatórúd és 20 fő keret helyzetei a 4. ábrán vastag vonallal kihúzott helyzeteknek felelnek meg, továbbá át kívánunk térni a barázdák közepei közötti 35,5 cm-es távolságra, akkor a traktor vezetőfülkéjében levő vezérlő szelepet úgy kell beállítani, hogy folyadék áramoljon a hidraulikus Cl munkahenger dugattyú felőli végébe, ami azzal a következménnyel jár, hogy a 13 kapcsolótömb és a hozzá tartozó 14 csuklós kapcsolat jobbra tolódik, és ezzel egyidejűleg a hidraulikus C2 munkahenger összehúzódik, és Így csökkenti a 9 szöget. Végeredményképpen a 16 vontatórúd a 16b helyzetből a 16a helyzetbe tolódik és a traktor haladási irányához viszonyítva az A2 szög A1 szög nagyságára csökken. Ugyanebben az időben a Cl és C2 munkahengerek sorba kapcsolása következtében a 0 szög a rajzon látható 01 nagyságúnak tételezhető föl, amelynél a szomszédos ekeszerkezetek közötti távolság 60 cm. A vontatott tartószerkezet helyzetének beállítása céljából a hidraulikus C3 munkahenger is összehúzódik és Így az 50 vontatott tartószerkezet is a kellő helyzetbe, a traktor előrehaladása folyamán előre mozgatható helyzetbe áll be olyan módon, ahogyan az előzőkben már ismertettük. A 16 vontatórúd és a 20 fő keret a 4. ábrán látható 16a és 20a helyzetet veszi föl, amely helyzetben a szomszédos 22a - 22e ekeszerkezetek közötti távolság gyakorlatilag 35,5 cm. Tételezzük föl, hogy a 16 vontatórudat és a 20 fő keretet olyan helyzetbe kívánjuk eltolni, amely a szomszédos barázdák közepei közötti 60 cm-es távolságoknak felel meg. Ekkor a vezérlő szelepet úgy állítjuk be, hogy a folyadék a hidraulikus Cl munkahenger hengervégébe áramoljon, minek eredményeként a 13 kapcsolótömb balra tolódik el. A Cl és C2 munkahengerek sorba kötésének eredményeként a 16 vontatórúd és a 20 fő keret a 16c, illetve 20c helyzetbe kerül. E helyzetek a húzáspont függőleges tengelye körüli teljes elmozdulást képviselik. Ugyanebben az időben a hidraulikus C3 munkahenger kinyúlik és ezáltal a vontatott tartószerkezetet a 106 beállító kar közepén keresztül (1. ábra) megfelelő helyzetébe tolja. Amikor a 20 fő keret különbözőképpen hajló helyzeteiben van, a traktor előrehaladása közben valamennyi 30 csoroszlyarúd (1. ábra) párhuzamosan nyúlik el, és a 2a - 22e ekeszerkezetek a 4. ábrán P jellel jelölt különböző párhuzamos utakon haladnak előre. A sorba kapcsolt, hidraulikus Cl és C2 munkahengerek révén vezérelt, 16 vontatórúd és 20 fő keret közötti szőghelyzetek és távolsági eltolódások a 4. ábrán vannak föltűnte tve. A hidraulikus C3 munkahenger és e henger működtetésének következményei a 4. ábrán nem láthatók, hanem ezek az 1. ábra 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7
