187229. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hozamnövelő takarmány vagy takarmánykiegészítő kompozició előállítására

187 229 A találmány tárgya eljárás hozamnövelő takar­mány vagy takarmánykiegészítő kompozíció előállí­tására. Ismeretes, hogy az iparszerű állattartás rohamos fejlődése számos nehézséggel jár az állatok felnevelése és takarmányozása területén. A nagy állatlétszám, a kis férőhelyek, a természetellenes tartási körülmé­nyek, valamint a természetes takarmányok hiánya és a különböző állatbetegségek olyan különleges takarmánykiegészítők, illetve adalékok alkalmazását tették szükségessé, amelyek lehetővé teszik a megvál­tozott élettani funkciók helyreállítását és ennek révén — a fentebb említett nehézségek ellenére — állati ter­mékek intenzív módon való előállítását. A takarmánykiegészítők és adalékok biztosítják az intenzív körülmények között tartott és takarmá­­nyozott állatok mikro- és makroelem-, vitamin-, íz- és aromaanyag-, aminosav- stb. igényének a kielé­gítését, de nem biztosítják azt a többlethozamot, amelyre az egyre növekvő élelmiszergazdaságnak szüksége van. Többlethozam elérése érdekében olyan adalék­anyagok alkalmazására van szükség, amelyek az intenzív állattartás megváltozott körülményei között a lehető legkedvezőbb irányban befolyásolják az álla­tok biológiai funkcióit. F. Okermann és R. I.Moer­­mans szerint Salynomycin antibiotikum adásával ki­küszöbölhető a kokcidiózis az iparszerű broiler­­tartás körülményei között (Rrjkstation voer Klein­­veetset 1981-es évkönyve, Schneider megállapítása szerint az olaquindox (Bayo—Nox) [2-(N-/2-hidroxi-etil/-karbamoil)-3-metil­­kinoxalin-l,4-dioxid] jelentősen javítja a fiatal mala­cok ellenállóképességét vérhassal szemben, növeli a sűlyhozamot, és javítja a takarmánykihasználást (D. Schneider: Data on Effect of Bayo-Nox in Swine in the Federal Republic of Germany, Bayo-Nox Symposium, Düsseldorf, 1977. február 25., 23. o.). Hoefer, Harmon és Luecke szerint (J. Animal Sei., 20., 936/1981/) a Virginiamycin és a Spiramycin antibiotikumok kedvezően befolyásolják a mester­ségesen tartott és korán elválasztott malacok bél­­flóráját. Prinz ismertetése szerint (Der praktische Tierarzt 53, 282 /1972/) egy Ralgro elnevezésű készítmény (dihidroxi-undecil-|3-rezorcin-lakton) szarvasmarhákon kifejezetten súlyhozamnövelő hatású. Hozamfokozók alkalmazására akkor van szükség, amikor a természetes takarmányok, illetve táplálék­anyagok — a fentebb ismertetett okok folytán — nem megfelelő mértékben hasznosulnak, és az élettani, mikrobiológiai állapotok kedvezőtlen irányban vál­toznak meg. A legismertebb és széles körben alkalmazott ho­zamfokozók az antibiotikumok, kemoterapeutiku­­mok és antimikrobás készítmények. Használatuk azon a felismerésen alapszik, hogy az állatgyógyászat területén terápiás készítményként használt gyógy­szerek adása vagy terápiás dózisuk megnövelése ho­zamnövekedést is eredményezhet. Az USA-ban meg­jelent Feed Additive Compendium 1982. évi kiadá­sában (171—2. o.) a Flavomycin, a Virginiamycin és a Spyramicin indikációs területeként megemlí­tik a kokcidiózist, valamint különböző baktériumok okozta megbetegedéseket és azok megelőzését, 3 I ; ugyanakkor leírják, hogy e készítmények alkalmazá­sával az iparszerűen tartott állatoknál nő a napi súlygyarapodás és javul a takarmány-hasznosulás. A terápiában is használt ismert hozamfokozók közös hátránya a rezidium, a rezisztencia és a toxi­­citás, továbbá a rákkeltő hatás és a teratogenitás. Ezért az állattenyésztésben és az állati termékek fogyasztásában elfogadott nemzetközi elvek *sze­­rint kerülni kell ilyen készítmények hozamfokozó­ként való alkalmazását (Swann Committee Report on the Use of Antibiotics in Animal Husbandry and Veterinary Medicine, 1969, CMND 4190, HMSO, London). Swann szerint a humán gyógyászatban alkalmazott antibiotikumok használata takarmány­kiegészítőként veszélyes, mert az állatok húsába jutva emberi táplálékként rezisztenciát és aller­giás tüneteket okozhatnak. Ugyanakkor az állat­­gyógyászatban sem ajánlja antibiotikumok alkal­mazását egyidejűleg terápiás és profilaktikus célra, rezisztencia és kereszt-rezisztencia kialakulása miatt. A felsorolt, terápiában is használt hozamfokozók mellett egyre inkább tért hódítanak az úgynevezett probiotikumok, amelyek az állati vagy emberi szer­vezetben megtalálható baktériumoknak vagy egyéb mikroorganizmusoknak élő vagy elölt kultúráit tartalmazó, biológiailag aktív készítmények. Bio­lógiai aktivitásukat kolonizálással vagy a gyomor- és bélflóra pH-jának, abszorpciós képességének meg­változtatásával fejtik ki. Ilyen készítmény például a hemiaszkomiceták szárított kultúrája és a Strepto­coccus faecim liofilizált élő tenyészete. Ezek ki­küszöbölik ugyan az antibiotikumok kedvezőtlen tulajdonságait, de hátrányuk, hogy orális adagolá­suk nehézkes, hatásuk bizonytalan (élő mikroorga­nizmusok), és hatékonyságuk sem éri el az erre a célra használt egyéb készítményekét. A találmány célja olyan eljárás biztosítása, amely az ismert megoldások hátrányainak kiküszöbölésével teszi lehetővé hozamnövelő takarmány vagy takar­mánykiegészítő előállítását. A találmány alapja az a felismerés, hogy a preni­­lamín [N-(3'-fenil-2'-propil)-l ,l-difenil-3-propil-amin] vagy annak takarmányozási célra felhasználható sói megfelelő dózisban adagolva kedvezően befolyásolják az állatok béltraktusának mikroflóráját és szabályoz­zák a táplálék felszívódását, ezzel jelentős súlyhozam­­fokozást és takarmányértékesülés-javulást tesznek lehetővé. A fentiek alapján a találmány tárgya eljárás hozam­növelő takarmány vagy takarmánykiegészítő kompo­zíció előállítására. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy hatóanyagként 0,002—98 súly%, előnyösen 45—55 súly% prenilamint vagy takarmányozási célra felhasználható prenilamin-sót 99,998—2 súly%. elő­nyösen 55—45 súly% a takarmánykészítésben szoká­sos vivőanyaggal és adott esetben takarmánykiegészí­tőkkel, így elsősorban biológiailag aktív adalékanya­gokkal elegyítünk. Takarmányozási célra felhasználható prenilamin­­sóként előnyösen prenilamin-laktátot, -fumarátot, -tartarátot, -kloridot vagy -szulfátot használhatunk. Vivőanyagként elsősorban gabonaőrleményeket, így kukorica-, búza-, árpa-, zab-, rizs- és cirokőrle­ményeket és ezek ipari feldolgozásé termékeit, hü­velyesőrleményeket és olajipari darákat, előnyösen 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents