187223. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kisérleti állat magatartásának figyelésére és a különböző viselkedésformák számszerű kiértékelésére és elrendezés az eljárás foganatosítására

ez megfelelő elektronikus elrendezéssel az állat tartóz­kodási helyének, ill. mozgásainak észlelésére fölhasz­nálható. Hátránya ennek a módszernek, hogy fölbon­­tóképessége csekély és érzékeny a szennyeződésekre, amelyeket pl. az állat ürüléke hoz létre. Ismeretes olyan készülék, amelyben a kísérleti állatot befogadó ketrec padlója fölött megfelelő ma­gasságban modulált vízszintes infravörös fénysugara­kat vezetnek egymással párhuzamosan két egymásra merőleges irányban (X és Y tengely) és a ketrec másik oldalán elhelyezett infravörös érzékelőkkel veszik az állat teste által el nem takart fénysugarakat. Meg­felelő elektronika dolgozza föl az érzékelők jeleit, és az egyik módszer szerint koordinátairóval kirajzolja az állat útját; a kiértékelés az így kapott bonyolult vonalas ábra sűrűségének, helyi sűrűsödéseinek, ill. a hosszabb ideig tartó mérés folyamán különböző időszakokban fölvett ilyen ábrák egymástól való el­téréseinek alapján, gyakorlott kísérletező tapasztala­taira támaszkodva többé-kevésbé szubjektív benyo­mások útján történik. Lehetséges azonban olyan elektronika alkalmazása is, amely az állat mozgásait, pl. külön-külön az X és Y irányú mozgásokat időada­tokkal együtt számszerűen kiértékeli és kinyomtatja. A függőleges irányú mozgások (ágaskodás, ugrálás) érzékelése kapacitív érzékeléssel történhet ugyan­ebben a készülékben az állat fölött vízszintesen el­helyezett elektróddal, vagy egy második, magasabbra elhelyezett, ugyancsak vízszintes infravörös fény­sugarakkal dolgozó fénysorompó sorral. Ennek a készüléknek a hátránya az igen sok fényforrásból és fényérzékelőből,, esetleg még kapacitív érzékelőből is álló igen bonyolult szerkezet és ebből adódó kisebb megbízhatóság; a viszonylag nagy osztásokkal elhe­lyezett fénysorompókból adódó korlátozott pontos­ság, ami különösen a kis környezetben való mozgás érzékelését nehezíti meg és csak még több érzékelő és ezzel még bonyolultabb szerkezet alkalmazásával csökkenthető. Egy további ismert megoldásnál kis energiájú egyenletes rádiófrekvenciás teret hoznak létre a vizs­gáló ketrec padlója fölött és érzékelik a kísérleti állat mozgása által létrehozott változásokat. A mozgás sebességére vonatkozóan a készüléket háromféle értékre lehet beállítani (gyors, normális, lassú) és a készülék számlálja a beállításnak megfelelő mozgások számát, esetleg 2 vagy 3 beállításnak meg­felelően egyidejűleg, de külön-külön számlálókon. Az állatok vizsgálhatók rájuk szerelt rövidrezárt hu­zalhurokkal vagy anélkül; ha ugyanabban a ketrecben vizsgálnak egy-egy állatot egyidejűleg, a készülék el­különíti a huzalhurokkal fölszerelt és a föl nem szerelt állatra vonatkozó adatokat. A készülék hát­ránya azonban, hogy nem szolgáltat részletes adato­kat a bevezetőben megkülönböztetett különböző mozgásformákról. Ismeretes végül olyan megoldás, amelynél a vizs­gáló ketrec fölött elhelyezett, függőlegesen lefelé né­ző TV-kamera figyeli az állat X-Y síkú mozgását és a ketrec egyik oldalán alkalmazott átlátszó válaszfa­lon kívül elhelyezett 45°-os síktükör ugyanazon TV-kamerába vetíti a Z irányú mozgást. A készülék adatföldolgozó elektronikája azonban nem képes á szükséges módon szelektálni az állat különböző mozgásait és így nem használja ki kellően a TV-kame­ra által nyújtott lehetőségeket a gyógyszerkutatás optimális hatékonyságának biztosítására. ■’ Az ismertetett igen különböző kivitelű készülékek közös hátránya, hogy körző mozgást egyik sem tud elkülöníteni és kiértékelni, bár ez bizonyos anyagok hatására jellegzetesen előforduló mozgásforma, ame­lyen belül az anyag hatására az is jellemző lehet, hogy jobb vagy bal irányú körző mozgás dominál. Találmányunk kidolgozásakor célul tűztük ki olyan eljárás és az eljárás foganatosítására alkalmas elrendezés kialakítását, amely a fenti nehézségeket kiküszöböli, azaz automatikusan dolgozó, szubjektív hibáktól mentes mérőberendezést eredményez, amely alkalmas a bevezetőben említett mozgásformák szelektív érzékelésére, azok elkülönített számlálására, egyenkénti és összesített időtartamának regisztrálá­sára, továbbá arra, hogy az egyes mozgásformák gya­koriságának és viszonylagos időtartamának válto­zását is figyelemmel kísérje hosszabb időtartamú vizsgálat folyamán anélkül, hogy érzékelőivel az állat viselkedését befolyásolná. A találmány ennek megfelelően eljárás kísérleti állat magatartásának figyelésére és a különböző visel­kedésformák számszerű kiértékelésére, amelyben az állat mozgásainak érzékelésére az állat tartózkodási helyéül szolgáló vizsgáló ketrec fölött elhelyezett, függőlegesen lefelé tekintő TV-kamerát alkalmazunk, továbbá amelyben a vizsgáló ketrec egyik oldalán át­látszó függőleges válaszfalat és a válaszfalon túl a vízszintessel 45°-os szöget bezáró síktükröt helye­zünk el olyan módon, hogy a TV-kamera képmezeje a síktükör vízszintes vetületét is magába foglalja, és amelyben a TV-kamera képmezejének a TV-kamera által közvetlenül látott részét a kísérleti állat hely­zetét jellemző X és Y koordináták, a 45°-os síktü­körben látható részét pedig a Z koordináták kép­zésére használjuk föl. A találmány abban van, hogy meghatározott időközökben, célszerűen pl. 0,1 s-os időközökben a TV-kamera által látott képből mintát veszünk, azaz a TV-kamera analóg videojeleit be­állítható fix értékkel hasonlítjuk össze és kétállapotú logikai jel 0, ill. 1 értékét képezzük, ha az analóg video jel a beállítható fix értéknél kisebb, ill. na­gyobb, és az állat környezetéhez tartozónak tekint­jük az összes olyan képpontokat, amelyekben az analóg video jel a beállítható fix értéknél kisebb, az állat képéhez tartozó pontoknak pedig az összes olyan képpontokat, amelyekben az analóg videojel a beállítható fix értéknél nagyobb és az utóbbi képpon­tok összességét tekintjük az adott mintavételezési időpontban az állat komparáit képének. A találmány továbbá az előbbi eljárás foganatosí­­tási módja. Itt a találmány abban van, hogy az X és Y koordináták síkjában kiszámítjuk a legkisebb és a legnagyobb X koordináta, továbbá a legkisebb és a legnagyobb Y koordináta középértékét és az így ka­pott Xo, Yo koordináta pár által meghatározott pon­tot tekintjük fölülnézetben az állat számított közép­pontjának és ezt az adatot a mérés kezdetétől a min­tavételezés időpontjáig eltelt idővel együtt tároljuk. A találmány ezenkívül elrendezés a találmány sze­rinti eljárás foganatosítására, amelynek a kísér­leti állatot tartalmazó vizsgáló ketrec fölött elrende­zett, függőlegesen lefelé néző TV-kamerája van. Itt a találmány abban van, hogy az 1 TV-kamera 3 kom-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents