187223. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kisérleti állat magatartásának figyelésére és a különböző viselkedésformák számszerű kiértékelésére és elrendezés az eljárás foganatosítására
ez megfelelő elektronikus elrendezéssel az állat tartózkodási helyének, ill. mozgásainak észlelésére fölhasználható. Hátránya ennek a módszernek, hogy fölbontóképessége csekély és érzékeny a szennyeződésekre, amelyeket pl. az állat ürüléke hoz létre. Ismeretes olyan készülék, amelyben a kísérleti állatot befogadó ketrec padlója fölött megfelelő magasságban modulált vízszintes infravörös fénysugarakat vezetnek egymással párhuzamosan két egymásra merőleges irányban (X és Y tengely) és a ketrec másik oldalán elhelyezett infravörös érzékelőkkel veszik az állat teste által el nem takart fénysugarakat. Megfelelő elektronika dolgozza föl az érzékelők jeleit, és az egyik módszer szerint koordinátairóval kirajzolja az állat útját; a kiértékelés az így kapott bonyolult vonalas ábra sűrűségének, helyi sűrűsödéseinek, ill. a hosszabb ideig tartó mérés folyamán különböző időszakokban fölvett ilyen ábrák egymástól való eltéréseinek alapján, gyakorlott kísérletező tapasztalataira támaszkodva többé-kevésbé szubjektív benyomások útján történik. Lehetséges azonban olyan elektronika alkalmazása is, amely az állat mozgásait, pl. külön-külön az X és Y irányú mozgásokat időadatokkal együtt számszerűen kiértékeli és kinyomtatja. A függőleges irányú mozgások (ágaskodás, ugrálás) érzékelése kapacitív érzékeléssel történhet ugyanebben a készülékben az állat fölött vízszintesen elhelyezett elektróddal, vagy egy második, magasabbra elhelyezett, ugyancsak vízszintes infravörös fénysugarakkal dolgozó fénysorompó sorral. Ennek a készüléknek a hátránya az igen sok fényforrásból és fényérzékelőből,, esetleg még kapacitív érzékelőből is álló igen bonyolult szerkezet és ebből adódó kisebb megbízhatóság; a viszonylag nagy osztásokkal elhelyezett fénysorompókból adódó korlátozott pontosság, ami különösen a kis környezetben való mozgás érzékelését nehezíti meg és csak még több érzékelő és ezzel még bonyolultabb szerkezet alkalmazásával csökkenthető. Egy további ismert megoldásnál kis energiájú egyenletes rádiófrekvenciás teret hoznak létre a vizsgáló ketrec padlója fölött és érzékelik a kísérleti állat mozgása által létrehozott változásokat. A mozgás sebességére vonatkozóan a készüléket háromféle értékre lehet beállítani (gyors, normális, lassú) és a készülék számlálja a beállításnak megfelelő mozgások számát, esetleg 2 vagy 3 beállításnak megfelelően egyidejűleg, de külön-külön számlálókon. Az állatok vizsgálhatók rájuk szerelt rövidrezárt huzalhurokkal vagy anélkül; ha ugyanabban a ketrecben vizsgálnak egy-egy állatot egyidejűleg, a készülék elkülöníti a huzalhurokkal fölszerelt és a föl nem szerelt állatra vonatkozó adatokat. A készülék hátránya azonban, hogy nem szolgáltat részletes adatokat a bevezetőben megkülönböztetett különböző mozgásformákról. Ismeretes végül olyan megoldás, amelynél a vizsgáló ketrec fölött elhelyezett, függőlegesen lefelé néző TV-kamera figyeli az állat X-Y síkú mozgását és a ketrec egyik oldalán alkalmazott átlátszó válaszfalon kívül elhelyezett 45°-os síktükör ugyanazon TV-kamerába vetíti a Z irányú mozgást. A készülék adatföldolgozó elektronikája azonban nem képes á szükséges módon szelektálni az állat különböző mozgásait és így nem használja ki kellően a TV-kamera által nyújtott lehetőségeket a gyógyszerkutatás optimális hatékonyságának biztosítására. ■’ Az ismertetett igen különböző kivitelű készülékek közös hátránya, hogy körző mozgást egyik sem tud elkülöníteni és kiértékelni, bár ez bizonyos anyagok hatására jellegzetesen előforduló mozgásforma, amelyen belül az anyag hatására az is jellemző lehet, hogy jobb vagy bal irányú körző mozgás dominál. Találmányunk kidolgozásakor célul tűztük ki olyan eljárás és az eljárás foganatosítására alkalmas elrendezés kialakítását, amely a fenti nehézségeket kiküszöböli, azaz automatikusan dolgozó, szubjektív hibáktól mentes mérőberendezést eredményez, amely alkalmas a bevezetőben említett mozgásformák szelektív érzékelésére, azok elkülönített számlálására, egyenkénti és összesített időtartamának regisztrálására, továbbá arra, hogy az egyes mozgásformák gyakoriságának és viszonylagos időtartamának változását is figyelemmel kísérje hosszabb időtartamú vizsgálat folyamán anélkül, hogy érzékelőivel az állat viselkedését befolyásolná. A találmány ennek megfelelően eljárás kísérleti állat magatartásának figyelésére és a különböző viselkedésformák számszerű kiértékelésére, amelyben az állat mozgásainak érzékelésére az állat tartózkodási helyéül szolgáló vizsgáló ketrec fölött elhelyezett, függőlegesen lefelé tekintő TV-kamerát alkalmazunk, továbbá amelyben a vizsgáló ketrec egyik oldalán átlátszó függőleges válaszfalat és a válaszfalon túl a vízszintessel 45°-os szöget bezáró síktükröt helyezünk el olyan módon, hogy a TV-kamera képmezeje a síktükör vízszintes vetületét is magába foglalja, és amelyben a TV-kamera képmezejének a TV-kamera által közvetlenül látott részét a kísérleti állat helyzetét jellemző X és Y koordináták, a 45°-os síktükörben látható részét pedig a Z koordináták képzésére használjuk föl. A találmány abban van, hogy meghatározott időközökben, célszerűen pl. 0,1 s-os időközökben a TV-kamera által látott képből mintát veszünk, azaz a TV-kamera analóg videojeleit beállítható fix értékkel hasonlítjuk össze és kétállapotú logikai jel 0, ill. 1 értékét képezzük, ha az analóg video jel a beállítható fix értéknél kisebb, ill. nagyobb, és az állat környezetéhez tartozónak tekintjük az összes olyan képpontokat, amelyekben az analóg video jel a beállítható fix értéknél kisebb, az állat képéhez tartozó pontoknak pedig az összes olyan képpontokat, amelyekben az analóg videojel a beállítható fix értéknél nagyobb és az utóbbi képpontok összességét tekintjük az adott mintavételezési időpontban az állat komparáit képének. A találmány továbbá az előbbi eljárás foganatosítási módja. Itt a találmány abban van, hogy az X és Y koordináták síkjában kiszámítjuk a legkisebb és a legnagyobb X koordináta, továbbá a legkisebb és a legnagyobb Y koordináta középértékét és az így kapott Xo, Yo koordináta pár által meghatározott pontot tekintjük fölülnézetben az állat számított középpontjának és ezt az adatot a mérés kezdetétől a mintavételezés időpontjáig eltelt idővel együtt tároljuk. A találmány ezenkívül elrendezés a találmány szerinti eljárás foganatosítására, amelynek a kísérleti állatot tartalmazó vizsgáló ketrec fölött elrendezett, függőlegesen lefelé néző TV-kamerája van. Itt a találmány abban van, hogy az 1 TV-kamera 3 kom-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
