187178. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hibrid paprikamag előállítására
1 .187 178 2 Hibrid fajták előállításával a helyesen kiválasztott szülők keresztezéséből olyan utódok keletkeznek, amelyek a termés mennyiségében és minőségében felülmúlják a szülőket. A hibridmagvak termesztésének egyik legnagyobb gondja a 90%-nál nagyobb hibridarány biztosítása. A hibridmagvak termesztését jelenleg kézi beporzással és kézi kasztrálással végzik, szabadföldön, vagy tavasszal és ősszel fűtés nélküli fóliasátrakban. A szülönövényeket megfelelően elkészített (trágyázott, felszántott és egyengetett) talajba ültetik. Mesterséges beporzásukat akkor kezdik, amikor a növényen már 3-4 kifejlett bimbót találnak. Az ismert eljárás nagyon munkaigényes, és a hibridarány is az esetek többségében 90%-nál jóval kisebb. Az utóbbi évek kutatási eredményei alapján a hibrid-előállítás hatékonysága javult a jelzőgének és a hímsterilitás módszerének felhasználásával. Jelzögének segítségével az önmegtermékenyülésből származó egyedek már szikleveles állapotban felismerhetők. Hímsterilitás esetén elmarad a kasztrálással járó munka és a hibridszázalék biztosan 90% felett van. A két eljárás hátránya, hogy a megfelelő szülőpárok kiválasztása, illetve létrehozása hosszabb időt vesz igénybe, és a hímsteril szülők fenntartása is körülményesebb. A találmány célja a felsorolt hiányosságok kiküszöbölése és olyan új hibridmag előállítási eljárás kidolgozása, amellyel a hibridszázalék biztonsággal 90% felett tartható, és a keresztezéssel kapcsolatos élőmunka is valamelyest csökken. A szülők kiválasztása és előállítása, majd fenntartása szintén egyszerű módon történik. A tálálmány azon a felismerésen alapszik, hogy a fenti célnak eleget tehetünk, ha a növények növekedésének szabályozásával közepes fejlődésű alkatot biztosítunk. Ehhez olyan termesztőlétesítmény (fóliasátor vagy növényház) szükséges, amelyikben a környezeti tényezők legalább többsége (hő, víz, tápanyag) szükség szerint szabályozható. A találmány tehát eljárás paprika hibridmag előállítására, ahol a keresztezéshez szükséges apa- és anyanövényeket konténerekben fólia alatt termesztjük. A találmány lényege, hogy a növények növekedését a hőmérséklet, az öntözés, tápanyagadagolás és a fény szabályozásával folyamatosan közepes növekedési értéken tartjuk, majd amikor az így közepes növekedésű anyanövényeken kéthárom kifejlett bimbót találunk, azokat egyszerre az apanövény virágporával beporozzuk. A találmány szerint célszerűen a közepes növekedés betartásához a hőmérséklet 15-30 “C közötti értéken, a vizet a talaj vízkapacitásának 70-80% közötti értéken tartjuk, míg 100 g talajra számítva 5%-os szervesanyag tartalom mellett a nitrogént 5-7 mg, a foszfort 4-6 mg és a káliumot 11-15 mg közötti értéken tartjuk és a fényt 15 000-től 30 000 lux között szabályozzuk. Az eljárás eredményes használatához fontos tudnivaló annak megállapítása, hogy a növény pillanatnyi növekedése hová tartozik, a lassú, a közepes vagy a gyors növekedési típushoz. Lassú növekedési típusnál a hajtásvégeken, a növekedési pontokon a legkisebb méretű levelek az alattuk lévőknél alig észrevehetően világosabb színűek (a tápanyaggal bőségesen ellátott növényeken), illetve az erősen tápanyaghiányos növényeken alig észrevehetően sötétebb színűek. A növények a növekedési pontokban megközelítőleg kiegyenlített tápanyagszintet tartanak, bőséges tápanyagellátás esetén a felesleges tápanyagok az oldallevelekben halmozódnak fel (ilyenkor haragoszöld színűek). Amikor kevés a talajban a tápanyag, az oldallevelekből vonja el (ilyenkor ezek világosabb színűek), ezért a növekedési pontokban lévő levelek megközelítőleg egyforma színűek, csak az oldal levelekhez viszonyítva látszanak hol világosabbnak, hol sötétebbnek. Amennyiben a lassú növekedés hosszabb ideje tart, az ízközök rövidek és vékonyak, illetve egyre rövidebbek és vékonyabbak. A kifejlett levelek kicsinyek, a levélnyelek rövidek, a levéllemezek merevek. A hajtásokon képződő virágok ritkán kötnek és akkor sem hoznak a fajtára jellemző termésnagyságot. A lassú növekedést okozhatják a szükségesnél kedvezőtlenebb környezeti tényezők: Hőmérséklet: 15 °C alatt Víz: talaj vízkapacitása huzamosan 70% alatt Tápanyag: 5%-os szervesanyag-tartalom mellett Nitrogén: (N) 3 mg/100 g alatt Foszfor: (P2Ó5) 3 mg/100 g alatt Kálium: (K20) 5 mg/100 g alatt, és fordítva, a szükségesnél sokkal kedvezőbbek is: Hőmérséklet: 30 °C felett Víz: talaj vízkapacitása huzamosan 85% felett Tápanyag: 5%-os szervesanyag-tartalom mellett: Nitrogén: (N) 9 mg/100 g felett Foszfor: (P2Ó5) 7,1 mg/100 g felett Kálium: (K20) 21 mg/100 g felett. Közepes növekedési típus: a hajtásvégeken, a növekedési pontokon a még kifejletlen, kisméretű levelek az alattuk lévőknél jól észlelhetően világosabb színűek. Amennyiben a közepes növekedés hosszabb ideje tart, az ízközök hossza és vastagsága közepes, a kifejlett levelek is közepes méretűek, a levéllemez sima és kellően merev. A hajtásokon képződő virágok jól kötődnek, a termések a fajtára jellemző nagyságúak. A közepes növekedést jelzik, hogy az adott növény öröklött igényének megfelelő környezetben él. Hőmérséklet: 15-30 °C között Víz: talaj vízkapacitása 70-80% között Tápanyag: 5%-os szervesanyag-tartalom mellett: Nitrogén: (N) 5-7 mg/100 g között Foszfor: (P2Os) 4-6 mg/100 g között Kálium: (K20) 11-15 mg/100 g között. A termesztői tevékenységnek mindig arra kell irányulni, hogy ezt az állapotot teremtse meg, és ha már megvan, fenntartsa. Gyors növekedési típus: a hajtásvégeken, a növekedési pontokon a kifejletlen, kisméretű és a már majdnem teljes nagyságot elért levelek is az alattuk lévőknél jól észlelhetően világosabb színűek. Az ízközök viszonylag hosszúak, vastagságuk közepes, illetve annál lehet vékonyabb vagy vastagabb is, attól függően, hogy a gyors növekedést a növény külső vagy belső környezetének milyen kondíciója hozta létre. A kifejlett levelek mérete is hasonlóan 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
