187160. lajstromszámú szabadalom • Ajtócsapódást gátló szerkezet
1 187 160 . 2 Az ajtókra szerelt kilincsek négy fajtáját ismerjük: 1. kívül-belül kilincs 2. kívül merev, gombszerű fogantyú, középen kis gombbal, mely a kilincs szerepét tölti be - belül kilincs 3. kívül-belül a 2. pontban említett megoldás 4. kívül merev fix ajtófogó kiképzés, belül kilincs Ezek körül a negyedik megoldás esetében fordulhat elő a véletlen ajtóbecsapódás. Ennek megakadályozására vannak ismert megoldások. Ilyen például a 2 443 643 és a 2 620 386 DE-AS által közölt tanítás. A 2 443 643 számú leírásban ismertetett megoldás az ajtócsapódás csillapításásra szolgál. Kialakítását tekintve két rész egységből áll, melyből az egyik az ajtó-tokba, a másik az ajtóra van szerelve egyenlő magasságban. Mindkét részegység rugós betétet tartalmaz. Az ajtóra szerelt egységből egy dugattyúszerű idom ál! ki, ez az idom ajtócsapódás esetén kapcsolatba kerül a rugókkal. Hátránya, hogy ha a becsapódás ereje nagyobb, mint a két rugóerő, a véletlenszerű ajtóbecsukódás megtörténhet. A másik - 2 620 386 DE-AS - olyan szerkezetre vonatkozik, amely egy meghatározott helyzetben rögzíti az ajtót közös tengelyre felszerelt excetrikus tárcsák és a tárcsákkal, egy megfelelő állásban kapcsolódó működtető rész segítségével. Mindkét megoldás hátránya, hogy bonyolult, sok szerkezeti elemből áll és egyik sem ad teljes védelmet a véletlenszerű ajtóbecsapódás ellen: A találmány célja olyan szerkezet kialakítása, amellyel az ismeretekhez képest egyszerűbb eszközzel megakadályozhatjuk a véletlenszerű ajtóbecsapódást. A kitűzött feladatnak olyan szerkezet kialakításával teszünk eleget, amely a palástján vezető horonnyal ellátott csőből, a csőben megvezetett nehezékből és a nehezékre erősített, a vezetőhoronyba illeszkedő lekerekített végű működtető-reteszelő nyúlványból áll, ahol a vezető horony középső része alkotó irányú egyenes szakasz, amelynek felső végéhez az egyenes szakasszal 90 °-nál kisebb szöget bezáró rövidebb ág, alsó végéhez az egyenes szakasznál 90 °-nál nagyobb szöget bezáró hoszszabb ág csatlakozik. A hosszabb ágnak az alkotóra merőleges vetülete hosszabb, a rövidebb ágnak az alkotóra merőleges vetülete pedig rövidebb, mint a cső kerületének lA része, de a hosszabb ág vetülete is rövidebb, mint a cső kerületének a fele, továbbá mindkét ág a középső szakasz azonos oldalán van elhelyezve. Egyik kiviteli alak szerint a működtető-reteszelő nyúlvány gömb. Egy másik kiviteli alak szerint a nehezék kör alapú hasáb, amelynek a külső átmérője azonos a cső belső átmérőjével. További kiviteli alakok szerint a működtető reteszelő nyúlvány menetes csappal van a nehezékre erősítve, a vezető horony végei lekerekítettek, továbbá a cső rögzítőcsavarokat befogadó furatokkal van ellátva. A találmány szerinti szerkezetet egy kiviteli példa kapcsán, rajzok alapján ismertetjük, ahol az 1. ábra a találmány szerinti szerkezet egyik kiviteli alakjának vázlatos rajza; 2. ábra a találmány szerinti szerkezet cső része, mint kiterített palást, benne a vezető horony; 3. ábra a nehezék vázlatos rajza; 4. ábra a működtető-reteszelő nyúlvány vázlatos rajza. A találmány szerinti szerkezetnek az 1. ábra szerint három fő alkotóeleme van, az 1 cső, az 1 cső palástján kiképzett 2 vezető horonyban mozgó 3 nehezék, a rárögzített 4 működtető reteszelő nyúlvánnyal. Az 1 cső palástján kiképzett 2 vezető horony három szakaszra oszlik. 2/b középső része alkotó irányú középső szakasz, melynek felső végéhez az egyenes szakasszal 90 °-nál kisebb szöget bezáró 2/a rövidebb ág, alsó végéhez az egyenes szakasszal 90 °-nál nagyobb szöget bezáró 2/c hosszabb ág csatlakozik. A 2/c hosszabb ágának az alkotóra merőleges vetülete hosszabb, a 2/a rövidebb ágnak az alkotóra merőleges vetülete pedig rövidebb, mint a kerület 'A-ed része. A 2/c hosszabb ága vetülete rövidebb, mint a kerület fele. A 2/a és a 2/c ág 2/b középső szakasz azonos oldalán van kiképezve. A 2 vezető horony végei lekerekítettek. A 3 nehezék kör alapú hasáb, amelynek külső átmérője azonos az 1 cső belső átmérőjével. A 4 működtető-reteszelő nyúlvány ennél a kiviteli alaknál gömb és az 5 menetes csappal van a 3 nehezékre erősítve. Az 1 cső rögzítőcsavarokat befogadó 6 furatokkal van ellátva. A szerkezetet az ajtónyílás mellé szereljük a rögzítőcsavarokat befogadó 6 furatok segítségével. Becsukott ajtó esetén a 4 működtető-reteszelő nyúlványnak az I. pozícióban (1. ábra) a vezető horony 2/a egyenes szakaszának és a 2/e alsó szakaszának találkozásánál kell állnia és érintkeznie az ajtóval. A becsukott érintkező ajtó ez esetben a nehezékre ható súlyerőt ellensúlyozza oly módon, hogy támasztja a 4 működtető reteszelő nyúlványt. Az ajtó kinyitása után a 4 működtető reteszelő nyúlvány az 1 pozícióból elmozdul, a 3 nehezék a súlyerő folytán lefelé halad és a hozzárögzített 4 működtető-reteszelő nyúlványt a 2 vezető horony 2/b egyenes szakaszából átvezeti a 2/c alsó szakaszba, így a 4 működtető reteszelő nyúlvány a II pozícióba kerül. Ebben a helyzetben tölti be a szerkezet a funkcióját, mert a 4 működtető-reteszelő nyúlvány az ajtónyílásban van és nem engedi az ajtót becsukódni. A továbbiakban a 4 működtető-reteszelő nyúlványt kézzel megfogva, a 3 nehezéket felvezetjük a 2 vezető horony 2/a felső ágába (III pozícióállás). Az ajtó, becsukása esetén érintkezik a III pozícióállásban elhelyezkedő 4 működtető-reteszelő nyúlvánnyal, ez az érintkezés hatására elmozdul a III pozícióállásból, és a 3 nehezékre ható súlyerő következtében a 2 vezető horony 2/b egyenes szakaszán lefelé haladva a 4 működtető-reteszelő nyúlvány elfoglalja helyét az I pozícióállásban. A találmány szerinti szerkezet előnye abban van, hogy biztonságosan megakadályozza a kívül merev gombos nyílászárók véletlenszerű becsapódását. Előállítása és működtetése egyszerű, mivel kevés szerkezeti elemből áll. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
