187146. lajstromszámú szabadalom • Látszóbordás tűzvédő álmennyezet
1 .187 146 2 A találmány látszóbordás tűzvédő álmennyezet, tüzgátló építőlemezből, ortogonális fémprofilokból álló bordarendszerből, továbbá kapcsolóelemekből kialakítva, amely plasztikus együttdolgozását tűz esetén is maradéktalanul megtartja, ezáltal megakadályozza a tűz, füstgázok áthatolását, és védelmet biztosít a mögötte elhelyezkedő épületszerkezeteknek. Az ismert álmennyezetek egyik jellemző típusa a 2 709 541 számú NSZK szabadalom, amely szintén látszóbordás kialakítású szerkezet, amelybe beépített sínek segítségével helyezhetők el a világító berendezések. Az álmennyezeti borda és a sín között folyamatos rés keletkezik, ami lerontja a szerkezet tűzvédő képességét, megbontja a bordarács és az álmennyezeti lapok szabályosságát, egyben a világítótestek helyzetét megköti. Egy másik megoldási változatot véd az 561 340 számú svájci szabadalom, amely lényegében függesztett tartóbordázatra ültetett, trapézprofilok közé helyezett szigetelő rétegből kialakított álmennyezet, amelynek alsó héjalása folyamatos fémlemez. A szerkezet erősen tagolt, bordázott jellegénél fogva alkalmazási területe ipari jellegű létesítményekre korlátozódik, ugyancsak hiányzik az együttdolgozóan összekapcsolt bordarács és a vízszintes bordarácsra fektetett és összekapcsolt tűzvédő építőlemezek, amelyek a jelen találmánynál fokozott tűzvédelmet biztosítanak. Végül további álmennyezet szerkezetet ismertet a 3 996 716 számú USA szabadalom, amelynél a bordarácsok csatlakozása idegen elemek segítségével történik úgy, hogy a bordarács megszakítva csúsztatható és rögzíthető az idegen elemre. A bordák alulról olyan rácsmezőt képeznek, amelynél a bordák két párhuzamos borda látszatát keltik Ugyanakkor a jelen találmányi megoldásnál egyrészt a bordarács alsó öve lényegesen keskenyebb, másrészt a bordarács egyirányúan folyamatosan haladó, másik irányban közéjük illesztett, méretre alakított és rögzített bordákkal van kiképezve ezáltal vízszintes irányban merev tárcsát képez, így mind anyagfelhasználás, mind tűzvédő hatás szem pontjából kedvezőbb. Az ismert tűzvédő álmennyezetek - eltérően a találmányban ismertetettől - kivétel nélkül rejtett bordás kivitelűek. A tűzvédelmi funkciót ugyanis az építőlemez látja el, védelmet biztosítva nemcsak az álmennyezet mögötti épületszerkezeteknek, ha nem az elemkomponensek felfüggesztésére szolgáló bordarendszernek is. Mind a külföldi, mind pedig a hazai gyakorlatban megtalálható, tűzvédő álmennyezetek között kétféle megoldás terjedt el:- az építőlemezek szélei aszimetrikus kiképzésűek olyan módon, hogy - az általában T alakú - bordaprofilt csak egy-egy elem takarja, vagyis az illesztőhézag mögött nincs borda;- az építőlemezek szélei szimmetrikus kialakításúak, aminek következtében az illesztési hézagba hatoló tűz a T borda alsó övével közvetlenül érintkezésbe kerül, így tűzállóság szempontjából az előbbi megoldások kedvezőbbek, de nem küszöbölik ki a dilatációs hézagokat, míg az elemek csereszabatossága, gyártási technológiája alapján az utóbbiak a korszerűbbek, de a bordarendszer és építőlemezek együttdolgozása nem megfelelő. A találmány szerinti megoldás célja, hogy kiküszöbölje az említett hiányosságokat, a választott építőlemez kedvező tulajdonságai, a hossz-, és keresztbordák speciális kapcsolatai, és a bordarendszer és építőlemezek között létrehozott együttdolgozás útján. A találmány szerinti megoldás lényege abban áll, hogy állandó vastagságú elemkomponensként kialakított tüzgátló építőlemezből, továbbá fémprofilokból kiképzett hossz-, és keresztbordákból, valamint kapcsoló elemekből olyan látszóbordás tűzvédő álmennyezet alakítható ki, amelyre jellemző, hogy a hosszbordákhoz kapcsolódó azonos keresztmetszetű keresztbordákkal ortogonális bordarendszer van kialakítva, amelyhez állandó vastagságú szélkiképzés nélküli építőlemezek vannak csatlakoztatva, míg az építőlemezek és a hossz-, és keresztborda csomópontja rugós kapcsoló elemek által hézagmentes kapcsolatként van kialakítva. Az álmennyezet további jellemzője, hogy a keresztbordák villás végkiképzései a hosszbordákon forgácsolás nélkül kialakított kivágásokba vannak csatlakoztatva. A találmányi megoldást kiviteli példán, az alábbi rajzokon ismertetjük: 1. ábra: a látszóbordás álmennyezet csomópontját, a 2. ábra az álmennyezet összeszerelés előtti állapotát szemlélteti. Az 1. ábrán látható a látszóbordás álmennyezet legjellemzőbb csomópontja. Az 1 hosszbordához kapcsolódó 2 megegyező keresztmetszetű keresztbordák, kapcsolatuk révén a magas hőmérséklet következtében is megtartják együttdolgozó tulajdonságukat. Az ortogonális bordarendszerbe kerülnek behelyezésre a 3 tüzgátló anyagú, állandó vastagságú, szélkiképzés nélküli építőlemezek. Az egész álmennyezet tűz, magas hőmérséklet hatására is fennmaradó egységét, az építőlemez és bordarendszer hézagmentes kapcsolatát a 4 rugós kapcsolóelemek biztosítják, amelyek valamennyi hossz-, és keresztborda kapcsolatban, továbbá az építőlemez méretétől függően a bordák mentén az optimális együttdolgozást biztosító számban kerülnek elhelyezésre. A 2. ábrán látható, hogy az 1 hosszbordán célszerűen forgácsolás nélkül kialakított la kivágásokba helyezhetők a 2a szerinti végkiképzésű keresztbordák. A 2b borda a behelyezés és elhajlítással történő rögzítés utáni állapotot szemlélteti. Az la kivágások mérete olyan, hogy a 2a borda vége is bedugható és a végkiképzésnél kialakult nyelvek ezt követően a 2b borda nyelveivel ellentétes irányban elhajlíthatók. Ezt a műveletet követheti a 3 tüzgátló építőlemezek elhelyezése. Ezután a 4 rugós kapcsolóelem a bordakapcsolatra helyezhető. A kapcsolóelemeken kialakított 4a nyelvek behelyezéskor az 1 hosszborda lb kivágásaiba akadnak meghatározva a kapcsolóelem helyzetét. A 4b szerinti kialakítású rugóvégek 3 álmennyezeti elemekre olyan erővel hatnak, amely elegendő ahhoz, hogy biztosítsák a hossz-, és keresztbordákkal történő együttdolgozásukat magas hőmérséklet esetén is. A 3 álmennyezeti elemek meghatározhatónál 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
