187130. lajstromszámú szabadalom • Eljárás iridoid-glikozidok és szekoiridoid-glikozidok előállítására

1 187 130 2 romkomponensű keveréket kapunk (alacsonyabb Rf értékű glikozidok). A módszer tetszőleges mennyiségű drog extrakci­­ójára alkalmas, arányosan véve a felhasznált oldó­szereket, adszorbenseket stb. Frissen gyűjtött, — 20 °C-on tárolt és liofilizett drog feldolgozására egyaránt alkalmazható. A szekologanin vékonyrétegkromatográfiás elle­nőrzését a következőképpen végezzük: az oszlop­­kromatográfiánál gyűjtött eluatumokból 5, 10, 20 mikrolitert cseppentünk fel Kieselgel 60F2S4 (DC Alufolien Schichtdicke 0,2 mm) lemezre. Fejlesztés: metanol és klroform 1 : 4 arányú elegyében. Szárí­tás után a kromatogramot 2,4-dinitro-fenil-hídra­­zinnal telített 2 mólos sósav oldattal bepermetez­zük, majd UV lámpa alatt (254 nm) 1 percig besu­gározzuk. A szekologanin világos sárga foltban jelentkezik, a háttér világosbarna. A szekologanin fizikai jellemzői a következők: UV (etanol): >w 234,5 (loge = 4,13); IR(KBr): 3650-3050 cm“' (vOH assz.); 1710 cm’1 (vC=0); 1630 cm ' (v C=C—O); tetraacetát: színtelen kristályok, op.: 114-115 °C. 5. példa Szekologanin izolálás Lonicera xylosteum ssp. leiophyllum levélből ( Caprifoliaceae család) A friss vagy - 20 “C-on mélyhűtőben tárolt drog 25 g-ját ötszörös mennyiségű n-butanolban 12 órán át szobahőmérsékleten áztatunk, turmixoljuk és 4 óra hosszat kevertetjük, végül szűrjük és kiprésel­jük. A szűrletet 45 °C-on butanolmentesre sűrítjük, a kivált klorofilltől szűrjük, ezáltal a klorofill nagy részét könnyen eltávolítjuk. A sűrítményben mara­dó klorofillt és egyéb lipofil ballasztanyagot azonos térfogatú kloroformmal történő kirázással távolít­­juk el. A vizes fázisból háromszoros mennyiségű etilacetáttal való kirázással szelektíven oldjuk a glikozidok egy részét. A vizes fázisban maradó szkoiridoidokat a vizes oldattal azonos térfogatú n-butanollal való háromszori visszarázással nyer­jük. Az etilacetátos fázis bepárlása után 0,180 g 70%­­os tisztaságú szekologanint nyerünk, melyet egy­szeri átcsapással tisztítunk. A butanolos fázis állan­dó súlyig szárítása után 0,658 g, 60%-os tisztaságú szekologanint kapunk, együttesen 0,838 nyerster­méket izolálunk, amely a friss levélsúlyra vonat­koztatva 3,35%-os kihozatalt jelent. (Szárazanyag­­tartalom: 57,6%). Az utóbbi módon nyert szekologanin-dús nyers­terméket a 4. példában leírt módon oszlopkroma­­tográfiávai tisztitjuk, és egységes szekologanint ka­punk. Az izolált szekologanin fizikai jellemzői a 4. pél­dában szereplő adatokkal egyezőek. 6. példa Szekologanin izolálása Amsonia illustris (Apocynaceae család) növényből 34 g liofilizált drogot (150 g friss növényi anya­goknak felel meg) a 4. példában ismertetett kivoná­si, tisztítási és oszlopkromatográfiás módszerrel dolgozunk fel. A felhasznált oldószerek, adszor­­bensek mennyisége az idézett példában megjelölt mennyiségeknek 6-szorosa. 7. példa Szekologanin igazolása a Rhazya orientalis (Apocynaceae család) hajtásából 1150 g (53% szárazanyagtartalmú) virágzó haj­tást metanolos áztatás után 400 kg/cm2 nyomáson kipréseltük, a drogmaradékot 50%-os metanollal extraháltuk. A présnedvet és az extraktumot egye­sítettük, szárazra pároltuk és desztillált vízzel fel­vettük, majd szűrtük. A vizes oldatot azonos térfo­gatú kloroformmal tisztítottuk. A vizes fázis etila­cetátos kirázása és az etilacetátos rész vízmentesíté­se, majd állandó súlyig szárítása után 9 g szekolo­ganint (száraz drogra számolva 1,48%) izolálunk. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás iridoid- és szekoiridoid-glikozidok izo­lálására, azzal jellemezve, hogy valamely, a glikozi­­dot tartalmazó növényi anyagot felaprítunk, ezt víz és aceton vagy víz és alkohol elegyével extraháljuk, az extraktumot betöményítjük, a nyert vizes mara­dékot alumínium-oxiddal keverjük vagy rázzuk, leszűrjük, a szűrletet bepároljuk, a kapott maradé­kot a) szilikagél-oszlopon metanol és aprotikus ol­dószer elegyével eluálva kromatografáljuk, vagy b) vízben feloldjuk, és intenzív keverés közben acetonnal hígítjuk, a kivált olajos anyagról a vizes­­acetonos oldatot dekantáljuk és bepároljuk, a maradékot szilikagél-oszlopon metanol és aproti­kus oldószer elegyével eluálva kromatografáljuk, az így kapott végterméket tartalmazó eluátumokat egyesítjük és bepároljuk, majd kívánt esetben kris­tályosítjuk, vagy átkristályosítjuk, vagy kívánt esetben poliamid-oszlopon kroma­­tografálva tovább frakcionáljuk, majd átkristályo­sítjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy növényi anyagként friss, mélyfagyasztott vagy liofilezett növényi anya­got használunk. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatositási módja, azzaljellemezve, hogy a növényi anyag aprí­tását az extrakcióhoz használt oldószerelegyben végezzük. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az extrakciót a friss növényi anyagra számított 3-4-szeres mennyiségű víz és aceton vagy víz és alkohol 1 : 1 és 1 : 6 közötti arányú elegyével végezzük. 5. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Thumbnails
Contents