187121. lajstromszámú szabadalom • Eljárás huzalozások, különösen nyomtatott áramkörök vizsgálatához
1 . 187 121 2 képező hálózat gráf megfelelőjét, míg a 2. ábra egy potenciálsík részletes szerkezetét mutatja. Az 1. ábrán az alábbi elemek találhatók: 1.. .23 pontok a hálózat csomópontjai 100, 200, 300 potenciálsíkok Az 1. ábrán látható példaelrendezésben a 100 potenciálsik az 1, 2... 12 pontokat, a 200 potenciálsík a 13, 14, 15 pontokat, a 300 potenciálsík a 16, 17...23 pontokat tartalmazza. Bármely potenciálsík egy összefüggő gráfot képez. Vizsgáljuk meg részletesebben az 1. ábra 100 potenciálsíkjának szerkezetét. A 2-. ábrán az eddigi elemeken túlmenően a 101.. .104 ágak találhatók. Vizsgáljuk meg egy potenciálsík gráf részletes szerkezetét. Tekintsük gyökérpontnak a gráf egyik pontját, amely a továbbiakban referenciaként szolgál. A gyökérpontból valamely folyamatos útvonalon haladva a gráf egy ágát járjuk végig egy ágvégpontig. A 2. ábrán tekintsük gyökérpontnak az 1 pontot és járjuk végig a 101 ágat. Ezalatt az 1,2, 6, 7, 8, 9 pontokat érintettük, ahol a 9 pont az ágvégpont. Folytassuk a gráf bejárását az eddig nem érintett pontok felkutatásával. Az eddig bejárt részhez egy ágkezdőpont illeszti az új ágat. A 102 ág kezdőpontja a 2 pont, további pontjai a 3, 10 pontok, végpontja a 12 pont. Fennmaradnak még a 103 ág (kezdőpontja: 3 pont, végpontja: 11 pont) és a 104 ág (kezdőpontja: 4 pont, végpontja: 5 pont). Ezzel a potenciálsík teljes leírása megtörtént. A találmány szerinti eljárás azon a felismerésen alapul, hogy a huzalozás gráf struktúrájának figyelembevételével az ismertekhez képest sokkal kedvezőbb vizsgálati eljárások nyerhetők. A találmány szerinti eljárás az előzőekben ismertetett fogalmak felhasználásával a továbbiakban kerül részletes ismertetésre. Az első lépés az egyes potenciálsíkok folytonosságvizsgálata, amely a gyökérpont és áganként sorban felkeresett ágvég pontok között történik. Az 1. ábra szerint 100 potenciálsíkon az 1 pont a gyökérpont és sorra a 9,12,11 és 5 pontok között végzünk vizsgálatot. Esetleges szakadási hiba esetén elvégezzük a folytonosság részletes diagnosztikai vizsgálatát a következők szerint: A folytonosság részletes diagnosztikai vizsgálata során az 1 pontot, mint gyökérpontot rendre a gráf minden pontjával sorra folytonosságra ellenőrizzük, azaz az 1 pont és a 2, 6, 7, 8, 9, 3, 10, 12, 4, 11,5 pontok között mérünk. Ekkor a hibát kimutató mérés alapján a szakadás pontos helye diagnosztizálható. (Pl. ha a 1 és 8 pontok közötti mérés mutat először szakadást, akkor a hiba 7 és 8 között van.) Egy szakadás diagnosztizálása után külső kapcsolóval a szakadás helyét rövidre zárjuk és a vizsgálatot tovább folytatjuk. Ezt a lépést nevezzük hibajavításnak. A találmány szerinti eljárással tehát egy potenciálsík folytonosságtesztje csak annyi mérést tartalmaz, ahány ág, hiba esetén pedig annyit, ahány pont van a gráfon. A részletes vizsgálat hibadiagnosztikát is nyújt. A folytonosságvizsgálatot követő szigetelésvizsgálat során az éppen soron lévő (aktuális) potenciálsík gyökérpontja és az összes előző potenciálsíkok összekötött gyökérpontjai között történik mérés. Eközben a vizsgált potenciálsíkok javított állapotban vannak. Ezzel biztositva van az esetleg szakadással levált rész szigetelésvizsgálata is. Hibátlan huzalozás esetén a vizsgálatok száma azonos a potenciálsíkok számával. Hiba jelentkezése esetén a potenciálsíkok mérési ciklusának befejezése után beiktatható a részletes szigetelésvizsgálati diagnosztika. Ekkor a legutolsóként az előzőek bármelyikével zárlatosnak bizonyult potenciálsík gyökérpontja és a megelőző javított potenciálsíkok mindegyikének gyökérpontja között egyenként folytatunk le szigetelésvizsgálatot. így a zárlatos potenciálsík pár(ok) felderíthető^). A találmány szerinti eljárás előnyei az ismert eljárásokkal szemben az alábbiakban foglalhatók. össze- szakadások és zárlatok esetére egyaránt pontos hibadiagnosztikára nyújt lehetőséget,- mérési sebesség szempontjából lényegesen kedvezőbb azoknál. A találmány szerinti eljárás által igényelt mérészám hibafelderítés esetén a következőképpen számolható: m Y. ai+m~ u /=1 ahol a, az ágvégpontok száma az i'-edík potenciálsíkon. Ez az ismert eljárásoknál lényegesen alacsonyabb, amint a következő számpélda is mutatja: Legyen a hálózat pontjainak száma: n= 1000 a potenciálsíkok száma: m= 100 minden síkon a pontok száma: n,= 10 minden potenciálsíkon ágvégpont: a,= 3 Ez esetben a GO/NO GO vizsgálathoz szükséges mérésszám- a soros eljárásnál Ns=499 500- a párhuzamos eljárásnál Np = 9450- a továbbfejlesztett párhuzamos eljárásnál Np[ = 4599- a találmány szerinti eljárásnál Nt=399 Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás huzalozások, különösen nyomtatott áramkörök nagysebességű vizsgálatához önmagában ismert mérési eljárások, pl. áram-feszültségmérés felhasználásával történő folytonosság és szakadásellenőrzéssel azzal jellemezve, hogy a huzalozás gráf struktúrájának figyelembevételével a potenciálsíkokon rendre folytonosságvizsgálatot végzünk oly módon, hogy a potenciálsík gyökérpontját és a potenciálsík pontjait sorra folytonosságra ellenőrizzük, majd hibátlan lefutás esetén az előző potenciálsíkok együtteséhez képest szigetelésvizsgálatot végzünk, míg amennyiben a folytonosságvizsgálat hibát mutatott ki, közbeiktatjuk a folytonosság diagnosztikai vizsgálatát és esetleg a hibajavítást is, amely hibajavítási eljárás során a kimutatott i 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
