187088. lajstromszámú szabadalom • Eljárás beton- és vasbetonfelületek vízzáró, könnyen dekontaminálható bevonatának kialakítására atomerőmű építkezéseknél
187 f 88 2 A találmány tárgya eljárás vízzáró, dekontaminálószereknek ellenálló, sima, pórusmentes felületi struktúrával rendelkező bevonatok előállítására. Az eljárással készült bevonatok az atomerőmüvekben szokás szerint alkalmazott dekontaminálóeljárásokkal, így letörléssel vagy leslaugoiással tisztíthatok. Az eljárás különösen alkalmas előregyártóit vasbetonlapok vagy egy tömbbetonfelületek bevonására. Ismert, hogy az atomerőrnűvi berendezésekben ^^betonfelületeket elsősorban különféle epoxid^gf^®^JP4jptokka! - mint könnyen dekontaminálható bevonattal - szokás ellátni, A nagy epoxidgyanta-szükséglet mellett ezen eljárások ne>^hí$Héíit|ljesíthető követelményeket támasztanak a ^ --- beton^láj>pl|l szemben, s e követelmények betartása a b^)y,natjPrinkeióképességéí, valamint gazdaságosságát rTSgy mértékben meghatározza. A betonalapnak sima felületűnek keli lennie, mentesnek a kidudorodásoktól, üregektől, lyukaktól és kaviesfészkektőí. Ez okból a beton- illetve vasbetonszerkezetek felszínének költséges és fáradságos előkezelésére van szükség. Ráadásul a bevonat megtapadásának biztosítására követelmény, hogy a betonfelületek szennyeződésektől mentesek legyenek, beleértve a betontechnológiában elválasztószerként alkalmazott, zsaluzásnál használt olajok s viaszfélék maradványait, valamint a cementlerakódásokat is. Felületkezelési eljárásként az említett felületi szenynyezödések kiküszöbölésére mindenekelőtt homoklefúvatást vagy acélszemcsés lefúvatást alkalmaznak. A gyakorlatban kitűnt, hogy a lefúvatásos felületkezelés az említett szennyeződéseket messzemenően kiküszöbölte, ugyanakkor a pórusok és légzárványok a felületen megmaradtak. Ezek a tények a számításbajövő felületi bevonatképző eljárások kiválasztását illetően meghatározó fontosságúak. Ezáltal nem alkalmazhatók a szokványos festékbevonatok és a 2 mm vastagságú ún. vékonybevonatok sem, miután ezek a rendszerek felhordás vitán pórusokat és légbuborékokat képeznek, ami a bevonatban hibahelyek létrehöttéhez vezet. Megemlítendők továbbá az epoxidgyanta-aiapú bevonatok feldolgozásának nehezen teljesíthető követelményei, A hőmérsékleti viszonyok és a páratartalom nem megfelelő volta gyakran vezel a bevonatréteg minőségének romlásához. Ezek a minőséghibák többnyire abban a formában lépnek fel, hogy a bevonatban a légzárványok aránya magas. A bevonatrendszer megválasztásánál arra is ügyelni kell, hogy alkálikus közegekkel szemben ellenálló, nagymolekulasúlyú polimereket alkalmazzanak; azaz a bevonat megkívánt ellenállóképességére való tekintette! olyan bevonatrendszereket kell alkalmazni, amelyek a beton saját alkalitásával szemben és a tiszíószerekkel szemben is ellenállóképesek. Ezt a célt egy többrétegű, anyagában különböző rétegekből felépülő bevonatrendszerre! lehet elérni. Ehhez szükség van a betonfelületnek egy alkáliákkal szemben ellenálló alapozórétegge! - pl. epoxidgyantávai - vaió fedésére, amire egy újabb epoxidgyanta réteget hordanak fel. Erre a rétegre további finiseiő lakkrétegek kerülnek, amelyeknek az alkalmazott dekontamináló-A szerekkel szemben ellenállóknak kell lenniük. Ezek az idő- és anyagigényes eljárási lépések lehetetlenné teszik az atomerőműveknél felhasznált, dekontaminálható felületű létesítmények építési idejének a csökkentését. A szükséges munkafeltételek, így a hőmérséklet és a páratartalom biztosítása, különösen a téli félévben nagy energiafelhasználással jár, A találmány célja ennélfogva az, hogy eljárást biztosítson az atomerőmű-építkezéseknél a betonfelületek vízzáró, dekom:aminá!ható bevonattal való ellátására. Ezt a célt a találmány szerinti eljárásban egy több rétegből felépített bevonattal érjük el, amelyben a különböző anyagösszetéteiü rétegeknek különböző funkcióik vannak. A bevonat az alapfelszín előzetes (pl. liomoklefúvatásos) kezelése nélkül felhordható és a bevonat létesítésének költsége alacsony. A találmány alapvető feladata, hogy a fentiek értelmében dekontaminálható bevonatok ipari körülmények között történő, optimális előállításának kritériumait meghatározza. A találmány alapfeladatát úgy oldjuk meg, hogy a vasbetonlapokat a majdani alkalmazási területnek megfelelően megválasztott alapozással látjuk el, amely olajjal és viaszokkal elegyedő oldószerben feloldott reaktív gyantákból áll Ez az alapozás a vasbetonfelüíeF stabilizálását és a lúgos kémhatású víz káros behaç. tásának megakadályozását szolgálja. ~ Ez utóbbi lúgos kémhatású víz a friss betonból származik, amelyet a fűtőanyagcellákká összeszerelt lemezek közé dolgoznak be. Az alapozással ellátott betonfelületekre az üzembehelyezés és a próbaüzemelés után uralkodó igénybevételeknek megfelelően, egy olyan, tixotróp adalékot tartalmazó, pigmentált, képlékeny, - előnyösen poliakrilát-alapú — diszperziós réteg kerül, amelyet ecsettel, kefével, kenőhengerrel vagy porlasztóberendezéssel lehet felhordani. Más esetben olyan tixotróp tapaszréteget viszünk fel, amelynek alapja előnyösen telítetlen poliésztergyantákból álló keverék (UP-gyanla). A még meg nem szilárdult, tixotróp poiiakrílálrétegbe vagy a tixotróp UP-gyantarétegbe egy nemez-szerű erősítő anyagot (flizt) hengerlünk bele; ez előnyösen üvegszálakból, vagy karbonszálakból szőtt anyag, pl. üveggyapot lehet, amelynek m2- súiya 20-60 g/m2. Ennek a kombinációnak a kiszáradása ill. megkeményedése után egy le mázolható alap ál! rendelkezésre, a később felhordandó lakkrétegek számára. A lakkrendszerek előnyösen reaktív poliuretán-, epoxid- vagy telítetlen poiiésztergyanta-rendszerek, amelyek megszilárdulás után lakkfelületet képeznek. A poliakrilát- ill. UP-gyanta-rétegek és az erősítő anyag kombinációja olyan alapozást biztosít a rákerülő lakkrétegek számára, amely a betonfelületek ismert hátrányait, ti. a felszíni üregek, kidudorodások és felszín alatti légbuborékok nagy száma már nem mutatja. Az ehhez az alapozó réteghez kötődő lakkrendszer sima, jói tisztítható bevonatot képez, amelynek sugárterhelhetősége < 105 Gy/10 év. Az aiábbi két kiviteli példával a találmányt közelebbről kívánjuk bemutatni. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 80 65 2
