187085. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növénytermesztési trágyakompozíció előállítására baromfitollból

1 187 085 2 A fenti módon végrehajtott érlelés után viszony­lag kemény, kenőcsszerű anyagot kapunk, amely alakos részeket alig vagy egyáltalán nem tartalmaz. Nitrogéntartalma mintegy 12— 16%. A termék jól tárolható és szállítható, és a szokásos szerves trá­gya szóró gépekkel kiszórható, A találmány szerinti eljárással előállítható ter­mék értékes nitrogén trágya. Megfelelő dózisban való kiszórása esetén nitrogén műtrágya alkalma­zására nincs szükség. Különös előnye, hogy kéntar­talma viszonylag nagy (mintegy 0,6- 1,0 %), ezért jó eredménnyel alkalmazható kénhiányos talajok trágyázására. A találmány szerinti eljárással előállí­tott trágyát az istállótrágya alkalmazási rendje sze­rint használjuk fel a növénytermesztésben, figye­­lembevéve a talaj mindenkori állapotát. A trágyát tehát 2 — 6 éves időközönként, rendszerint 4 éven­ként szórjuk ki a talaj igénye által megszabott dó­zisban. A találmány előnye, hogy egyszerű eljárást bizto­sít a baromfifeldolgozó iparban keletkező hulla­déktól! feldolgozására. Az általa előállított termék értékes trágya, amely a növénytermesztésben a nit­rogén műtrágyákkal egyenértékű a talajerő pótlás­ban. A találmány szerinti eljárással előállított ter­mékkel trágyázott növényeken semmiféle károso­dást nem figyeltünk meg, sőt azt tapasztaltuk, hogy az ilyen növények általában jobban fejlődnek, mint az istállótrágyával hagyományos módon kezelt nö­vények. A találmányt az alábbi példákkal szemléltetjük. 1. példa 10 t nedves, ipari hulladék galambtoühoz 0,5 t vizet, adunk és kazalba rakjuk, A kazalba rakott kiindulási anyag bíztartalma 45 %. A kazlat földdel lefedjük, és az anyagot 45 napig érleljük. Ezután a fedőréteget eltávolitjuk. Kemény, pasztaszerü masszát kapunk, amely 15% nitrogént tartalmaz. 2. példa 10 t nedves ipari hulladék broiler csirketolihoz 0,5 t trágyalét adunk, amely 0,2 % nitrogént tartal­maz. Az így megnedvesített tollat, amelynek víztar­talma 47 %, kazalba rakjuk és tőzeggel lefedjük. 41 nap érlelési idő eltelte után a fedőréteget eltávolít­juk. Kenőcsszerü, kemény konzisztenciájú masszát kapunk, amely 14,2 % nitrogént tartalmaz. 3. példa 5 t nedves, ipari hulladék pulykatollat és 5 t hízómarha-trágyát 0,2 t vízzel nedvesítve 40 cm-es váltakozó rétegekben kazalba rakunk. A felhalmo­zott anyagot földdel befedjük és 35 napig érleljük. Az érlelési idő elteltével a fedőréteget eltávolítjuk. 15,6% nitrogént tartalmazó kenőcsszerű masszát kapunk. 7 t nedves, ipari hulladék tyúktoilat és 3 t prése­­letlen paradicsomtörkölyl rétegesen kazalba ra­kunk. A toliból mintegy 40 cm, a paradicsomtör­kölyből mintegy 20 cm-es rétegeket alakítunk ki. A *'elhalmozott anyagot 50 napig érleljük. Kenőcs­­szerű masszát kapunk, amely 12 % nitrogént tartal­maz. \ találmány szerinti eljárással előállítható trá­gyakompozíció növénytermesztési alkalmasságá­nak igazolására összehasonlító kísérleteket végez­tünk, melyekben istállótrágyával hagyományos módon kezelt és a találmány szerinti eljárással elő­állítható trágyával, illetve istállótrágya és a talál­mány szerinti eljárással előállítható trágya kombi­nációjával kezelt növények fejlődését hasonlítottuk össze. A kísérleteket kukorica növényen végeztük. A kontroll táblát istállótrágyával kezeltük, a vizs­gálati táblára a táblázatban megadott mennyiségű istállótrágya — tolltrágyakombinációí, illetve toll­­trágyát szórtunk ki. Mértük a növények friss (zöld) tömegét 3 leveles (14 napos), 5 leveles (28 napos), 7 leveles (40 napos) és 11 leveles (69 napos) koruk­ban. Ugyanezekben az időpontokban meghatároz­tuk a növények száraz tömegét is. Az adatokat úgy értékeltük, hogy a kontrolltáblán mért eredménye­ket mindig 10-nak vettük, és ehhez képest százalék­ban fejeztük ki a vizsgálati táblázatban foglaljuk össze. \ táblázatban a kísérlet rovatban betűvel jelölt kísérletek az alábbiak voltak: A kísérlet: kezelés 20 t/ha 1 : 1 súlyarányú istál­lót rágya-tolltrágya kombinációval B kísérlet: kezelés 40 t/ha 1 :1 súlyarányú istállót­­rágya-tolllrágya kombinációval C kísérlet: kezelés 20 t/ha tolltrágyával D kísérlet: kezelés 40 t/ha tolltrágyával E kísérlet: kezelés 80 t/ha tolltrágyával A kísérletekben használt tolltrágyát az 1. példa szerinti módon állítottuk elő. 4. példa 3 5 7 11 Kísérlet leveles leveles leveles leveles növény növény növény növény a növény friss (zöld) tömege Kontroll 100% 100 % 100 % 100% A kísérlet 100 % 94% 104% 180% B kísérlet 88% 98% 124% 208 % C kísérlet 119% 121 % 156% 221% D kísérlet 112% 111% 165% 233 % E kísérlet 116% 123 % 185% 277% a növény szárazanyagának tömege Kontroll 100 % 100 % 100 % 100% A kísérlet 103 % 99% 100% 176% B kísérlet 90% 98% 126% 201 % C kísérlet no% 121 % 147% 211% D kísérlet 116% 108% 161% 223 % E kísérlet 114% 121% 190% 250 % 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 r 3

Next

/
Thumbnails
Contents