187071. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oxigénsűrítők adszorpciós szárítóbernedezéseinek regenerálására

187 071 2 A találmány tárgya oxigénsűrítők adszorpciós szárítóberendezéseinek regenerálására való eljárás. A találmány alkalmazási területeként olyan üze­mek jöhetnek szóba, amelyek gáz alakú sűrített oxigént termelnek és ehhez kis hőmérsékleten mű- 5 ködő levegőfelbontó berendezéseket üzemeltetnek, vagy folyékony oxigént tárolnak. Továbbá, a talál­mány különösképpen ott alkalmazható előnyösen, ahol a gáz alakú oxigént a sűrítés után szárításnak kell alávetni, és az ennek során kimerülő adszorbert 10 újból regenerálni kell. Az oxigén szárítását jelenleg többnyire olyan ad­­szorbeáló anyagokkal mint például a szilíciumdi­­oxid-hidráttal végzik. Ennek során a szárítandó gáz­áram szárazanyagtartályban elhelyezett adszorbe- 15 ren áramlik át. Ha ezt vízbeadagolással társítják, hogy a gáz nedvességtartalma a szárazanyag­tartályból való kilépésekor az előre meghatározott koncentrációt meghaladja, akkor a gázáramot má­sodik szárazanyag-tartályra kapcsolják át és ilyen- 20 kor az első szárazanyag-tartályt regenerálják. A re­generálás felhevített gázárammal történik. Ehhez vagy atmoszferikus levegőt, vagy például levegőfel­bontó berendezésből származó nitrogént alkalmaz­nak. A regeneráló gázáram és az adszorber felheví- 25 téséhez járulékos energiát, többnyire villamos ener­giát kell alkalmazni. Mihelyt az adszorber kellőképpen kiszáradt, elő­ször azt le kell hűteni, mielőtt a szárazanyag­tartályt ismét üzembe állítanák. A hűtés atmoszfe- 30 rikus levegő alkalmazása esetében konvekciós hőel­vezetéssel történhet, amihez azonban hosszabb idő szükséges. Ha viszont regenerálógázként nitrogént alkalmaznak, akkor a hűtés úgy történhet, hogy a szárazanyag-tartályba eközben nem felhevített gázt 3E vezetnek az átöblítéshez, mindaddig, amíg az ad­­szorbeáló ágyon a következő adszorpciós folya­mathoz az optimális hőmérsékletet el nem érik. Mindkét esetben annak érdekében, hogy a szárí­tandó gáz alakú oxigén tisztaságát ne rontsák, a 40 szárazanyag-tartály ismételt üzembe állítása előtt a termékgázzal először átöblítik azt. Ez viszont oxi­géngáz-veszteséggel jár. A találmánnyal célunk a fenti hiányosságok ki­küszöbölése, azaz az adszorpciós szárítás gazdasá- 45 gosabbá tétele. Célunk továbbá a felhasznált ener­gia, főleg villamos energia csökkentése, valamint a regenerálás során a termékgáz-veszteség minimális­ra csökkentése. A kitűzött feladatot abban az esetben, ha folyé- 50 kony oxigén számára tárolótartállyal rendelke­zünk, a találmány szerint úgy oldottuk meg, hogy regenerálógázként a folyékony oxigén tárolótartá­lyából levett, illetve a folyékony oxigénnel végzett egyéb műveletek közben keletkező gáz alakú oxi- 55 gént alkalmazunk. Célszerű, ha a regenerálógázt előnyösen szabad­levegős hőcserélőben melegítjük közelítőleg a kör­nyezeti hőmérsékletre. A találmány szerinti eljárásnál a regenerált ad- 60 szorber újbóli üzembeállítása előtt az adszorbeáló­­réteg termékgázzal, azaz oxigéngázzal való átöblí­­tését elhagyhatjuk. Rekuperátorokkal működő levegőfelbontó be­rendezések esetében a kitűzött feladatot a talál- 65 mány szerint azáltal oldottuk meg, hogy regenerá­lógázként a légfelbontó berendezéstől elvont gáz alakú nitrogént, illetve gáz alakú oxigént mindenfé­le járulékos melegítés nélkül alkalmazunk. A találmány alapgondolatához tartozik továb­bá, hogy mind a folyékony oxigénből nyert, mind pedig a rekuperátorüzemmel működtetett légfel­bontó berendezést elhagyó gáz alakú oxigén igen csekély abszolút nedvességtartalommal rendelke­zik. Ez feltétlenül kisebb, mint a sűrítés után szárí­tandó gáz előírt végleges nedvességtartalma. Mindkét esetben a gáz viszonylag alacsony ned­vességtartalma a közelítőleg környezeti hőmérsék­leten is elegendő ahhoz, hogy az adszorber deszorp­­ciója megtörténjék és hogy az adszorber megköve­telt alacsony szintű maradék feltöltését elérjük. A vízgőz parciális nyomásainak a regenerálógáz­ban meglévő értékei és a szárítandó gáz ezen értéke közötti nagy különbség előfeltételezi, hogy az ad­­szorbernek a racionális regeneratív szárításhoz szükséges adszorpciós kapacitása rendelkezésre áll. Az oxigéngáznak a regenerálásra való fentemlí­­tett alkalmazása azzal jár, hogy az adszorber — a szárítása után — a regeneratív üzembe rögtön visz­­szaállítható, azaz nincs szükség a termék oxigén­gázzal való átpblítésére. A találmány szerinti meg­oldás legfontosabb előnye azonban a regenerálógáz fűtésére fordítandó energia megtakarítása. Továb­bi előny, hogy a hideg gázzal való regenerálás kö­vetkeztében az adszorber élettartama jelentősen nő. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismer­tetjük, amelyen a találmány szerinti megoldás két péidakénti kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon: Az 1. ábra a találmány szerinti eljárás első válto­zatának foganatosítására való berendezés elvi mű­ködési vázlata; A 2. ábra a találmány szerinti eljárás másik vál­tozatának foganatositására való berendezés elvi működési vázlata. Az 1. ábrán a találmány szerinti eljárásnak az a változata látható, amikor regenerálógázként folyé­kony gáztartályból nyert oxigéngázt alkalmazunk. Ennek során a folyékony 1 gáztartályból elvont gáz alakú oxigént szabad levegős 2 hőcserélőn vezetjük át, amely azután regenerálóüzemben dolgozó 5 szá­rítószerkezet regeneráló 3 adszorberébe jut. A de­­szorpciós folyamat a 3 adszorberben történik, amely adszorpciós egyensúlyra törekszik az adszor­ber, előnyösen szilíciumdioxid-hidrát, és az oxigén­gáz között, amely utóbbi igen csekély nedvességtar­talmú. A 3 adszorber eközben nedvességet ad le, azaz regenerálódik, a gáz pedig vízgőzzel feldúsul. Az oxigéngáz a 3 adszorberből 6 gáztárolóba jut, amely a jelen esetben vízzárral van ellátva (külön nem ábrázoltuk). A 6 gáztároló 7 sűrítővei van kapcsolatban, amelynél a hengerkenésre többnyire vizet alkalmazunk. A 7 sűrítő az átmenetileg tárolt gázt 8 leválasztó« keresztül az 5 szárítószerkezet 4 adszorberébe szállítja. Itt adszorbeáljuk a gázáram nedvességtartalmát. A szárított gáz innen azután vagy 9 nyomógáztárolóba, vagy 10 acélpalacktöl­­tőbe, vagy 11 távvezeték-betápláláshoz áramlik. A 3 adszorber külön nem ábrázolt adszorbeáló rétegének regenerálása után az 5 szárítószerkezetet úgy kapcsoljuk át, hogy ezután a 4 adszorbert rege-X "• x 2

Next

/
Thumbnails
Contents