187067. lajstromszámú szabadalom • Hang- és hőszigetelő kompozíció
1 187 067 2 A találmány tárgya új mikro- és/vagy makropórusos hangszigetelő bőrpor kompozíció, mely megszilárdult állapotában vékony rétegben vagy lemez formájában alkalmas zajos gépek, berendezések burkolására, vagy építőelemként való felhasználásra. A bőrpor kompozíció kis felületsúlya miatt széles körben alkalmazható hanggátló falelemként is. A technika fejlődésével egyre erősebb, nagyobb teljesítményű gépeket alkalmazunk, számuk is egyre nő, igy a zajforrások intenzitásukban és mennyiségileg is szaporodnak. A napjainkban mind nagyobb súllyal jelentkező környezetvédelmi problémák közül a zajemisszió megkülönböztetett szerepű. Az általános zajszint növekedésével lépést kellene tartania az ipari zajelhárításnak is. A zajt a keletkezés helyén lenne célszerű korlátozni, de ehelyett általában a terjedést próbálják megakadályozni. Következésképpen a szabadalmaztatott találmányok zömmel e kategóriába tartoznak. A legtöbb hanggátló anyagnál az is kedvezőtlen, hogy túlságosan vastagok, és a felületsúlyuk is nagy. Például a 165514. lajstromszámú magyar szabadalom leírja, hogy a tervezők figyelme újabban a 100 kp/m2 felületsúlyú szerkezetek felé fordul és nagy előrehaladásnak tünteti fel a szabadalom tárgyát képező 50 kg/m2-es felületsúlyt. A máshol ismertetett vékonyabb és könnyebb lemezek, mint például a 169 847. lajstromszámú magyar szabadalmi leírásban szereplő többrétegű lemezek önálló szerkezeti elemként nem használhatók. De ezeknek az anyagoknak a zajcsillapítása is még tovább növelhető. A mindennapi gyakorlatban a zaj- és hőszigetelési problémák együtt jelentkeznek, ezért célszerű olyan anyagokat alkalmazni, amelyek mind a két kritériumot kielégítik. Legtöbbször tévesen abból indulnak ki, hogy ha egy porózus műanyag habkészítmény alkalmas hőszigetelésre, akkor az a zajcsillapítás kritériumainak is megfelel és így nyugodtan beépítik ilyen célokra is. Köztudott, hogy ez téves felfogás, mert például a műanyag habok csak egy szűk frekvenciaspektrumú zaj kiszűrésére képesek. Például LEO L. BERÁNEK amerikai szerző a Zajcsökkentés (Eredeti címe: Noise Reduction) c. könyvében [Műszaki Kiadó Bp., 1967/327. old.] írja, hogy az 1,5-2,5 cm vastag likacsos akusztikai anyagok a kis frekvenciák területén kevésbé hatásosak. A találmány célja olyan kompozíció kialakítása, melyből készített lemezek zajcsillapító és hőszigetelő hatásúak, és ezt a hatást nem a lemezek vastagságának növelésével érjük el, hanem a kompozíció összetételének új típusú megválasztásával. Kísérleteink során azt találtuk, hogy ha a finom diszperzitású állati eredetű bőrport, nevezetesen a marha vagy sertésbőr kikészítésénél keletkező bőrport aminoplaszt- vagy fenoplaszt műgyantával, vagy az előbbiek módosított változatával hozzuk össze, akkor olyan új anyagokat hozunk létre, melyek a gyakorlat számára hasznosítható különleges tulajdonsággal rendelkeznek. Nevezetesen a bőrpor kompozíciókkal alaktartó, szilárd, mikroporózus anyagok jönnek létre, melyek kívánt esetben makropórusokat is tartalmaznak. . Az ismert anyagoktól eltérően (lásd L. L. Bernnek fenti munkájában) a találmányunk szerinti börpor kompozícióból előállított habosított likacsos lemezek az alacsony frekvenciatartományban is jó zajcsillapítónak bizonyultak. A találmány szerinti börpor kompozícióból az előállított habosított likacsos lemezek az alacsony frekvenciatartományban is jó zajcsillapítónak bizonyultak. A találmány szerinti bőrpor kompozícióból előállított szigetelő lemeznek a zajcsillapító hatáson túl a jó hőszigetelő tulajdonság is jellemzője. A bőrpor az említett műgyantákkal stabil, gyorsan szilárduló homogén mikrostruktúrájú anyagot alkot. Az anyag viszonylag nagy szilárdsága mellett mikroszerkezeti elemei rugalmasak, ezt a nyomószilárdság vizsgálatakor tapasztaltuk. Ekkor ugyanis több mint 10 %-kal összenyomódtak a próbatestek, mielőtt a törés bekövetkezett volna. A tömör lemez mikroporózus szerkezete szabad szemmel még nem érzékelhető, de a fénymikroszkóp, s különösen a scaning-elektronmikroszkóp révén láthatóvá válik ez a különleges struktúra. Az 1. ábrán a találmány szerint készült kísérleti lemezekkel elért - frekvencia szerinti megosztásban kapott — hanggátlási értékek grafikonját tüntettük fel. A viszonylag igen vékony, azaz 10 mm vastagságú és 13 kg,/m2 felületi súlyú 1. példa szerinti összetételű lemez hanggátlását ábrázoltuk az 1. ábra grafikonján. A kompozíció kétféle kivitelű lehet, tömör és habosított. A habosított műgyanta-bőrpor kompozíció makropórusos, likacsos szerkezetű, mely alkalmas az alacsony és magas frekvenciájú zajok elnyelésére. A tömör változat mikropórusainak mérete 5,0 - 25,0 p, előnyösen 10 p körül van. A habosított változat pórusainak mérete 0,2- 15,0 mm előnyösen 2-4 mm között változik. A találmány szerinti kompozíció lényegében bőrporból, fenoplaszt vagy aminoplaszt műgyantából, savkatalizátorból, adott esetben nedvesítőanyagból és/vagy habosítóanyagból és adott esetben vízből áll. A kompozíció az aminoplaszt gyantával együtt adott esetben módosított furán gyantát is tartalmazhat. Közelebbről a találmány előnyösen olyan bőrpor-műgyanta kompozícióra vonatkozik, amely a találmány értelmében 1-17 súly% állati eredetű börport, 75-85 súly% fenol-formaldehid gyantát vagy 40 — 55 sú!y% karbamid-formaldehid-gyantát és az utóbbival együtt adott esetben 10-15 súly% karbamidot és/vagy 5 — 7 súly% módosított furán gyantát, továbbá adott esetben 1 — 4 súly% nedvesítő anyagot és/vagy 1 - 4 súly% habosító-anyagot, valamint 5 — 8 súly% savas katalizátort és a 100 %hoz szükséges vizet tartalmaz. A találmány egy másik előnyös kiviteli alakja szerint fenol-formaldehid gyantát alkalmazunk. Ebben az esetben a találmány olyan bőrpormügyanta kompozícióra vonatkozik, mely 1-17 súly% állati eredetű börport, 75-88 súly%, előnyösen 82 súly% fenol-formaldehid gyantát, adott esetben 2-3 súly% habosító anyagot és 5 — 6 súly% 10 súly%-os foszforsavat tartalmaz. A találmány szerinti kompozíció komponensei 5 1C 15 2C 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
