187058. lajstromszámú szabadalom • Poralaku keverék vízes gyógyszerbevonószerekhez és bevonási eljárás
187 058 sát a felviteli eljárás szabja meg. Viszkozitása 5-40 mPa. A bevonat felvitelére bármely szokásos eljárást használhatjuk, így például dolgozhatunk a szokásos drazsírozó üstökben vagy fluidizációs berendezésekben. 5 A bevonószert általában a gyógyszer felületének egy cm2-re számítva 0,5—10mg mennyiségben visszük fel, és mintegy 1 — 100 mikrométer vastagságú réteget képezünk belőle. A bevonószert — hasonlóan más bevonási eljárásokhoz - részletek- 10 ben, több rétegben is felvihetjük, miközben a gyógyszert mindig megszánthatjuk. Felvihetjük azonban a bevonószert folyamatosan is, miközben enyhén felmelegített levegővel szárítunk. A bevonandó gyógyszer felületét elegendő általában 40 °C 15 alatti, gyakran 35 °C alatti hőmérsékletre, előnyösen 25 és 35 °C közötti hőmérsékletre melegíteni, míg a szárításhoz szükséges levegő hőmérsékletét a párolgási sebességtől és a berendezés adottságaitól függően 40 °C és 70 °C között tartjuk. 20 A találmányt az alábbi példákkal világítjuk meg közelebbről, az oltalmi kör korlátozása nélkül. 1. példa 25 Azonos súlymennyiségű metakrilsav és akrilsav-etiíészter emulziós polímerizációjával 30% szárazanyag-tartalmú diszperziót állítunk elő, melyben a latexrészecskék átlagos átmérője 100 30 nm. Ezt a diszperziót fagyasztva szárítjuk, és a szárítási maradékot durva szemcsés porrá törjük. 3,6 g nátriumhidroxidot feloldunk egy liter vízben, és az előbbi por 300 g-ját hozzáadjuk keverés köz- , ben. További keverés után 5 perc alatt tejszerű 35 diszperzió képződik, melyben a grindométeres mérés szerint nincs 10 mikronnál nagyobb részecske. A nanosizeres szemcseméret-meghatározás szerint a latexrészecskék átlagos átmérője 120 nm. Az így kapott diszperzió 1000 g-ját 3 kg tablettára por- 40 lasztjuk. Sima, egyenletes filmbevonatot kapunk, amely a német gyógyszerkönyv szerinti mesterséges gyomornedvnek ellenáll. A tabletták ezután 7,5 pH-jú mesterséges gyomornedvben 15 perc alatt szétesnek. 45 2. példa Egy 30% metakrilsavból és 70% metakrilsav- 50 metilészterből készített 40%-os vizes diszperziót 60 *C hőmérsékleten porlasztva megszárítunk. Ekkor finom port kapunk, melynek 300 g-ját hozzáadjuk egy liter vízhez. Egyidejűleg 54 ml n NaOH-t is hozzáadunk a vízhez keverés közben. ! perc múl- 55 va latexszerű diszperzió képződik. A grindométeres vizsgálat szerint nem tartalmaz 10 mikronnál nagyobb részecskét. A diszperziót az 1. példa szerinti módon tablettabevonattá dolgozzuk fel, amikor is sima, a mesterséges gyomornedvnek ellenálló bevo- 60 natot kapunk. A tabletták 15 perc alatt szétesnek 7,5 pH-jú mesterséges bélnedvben. 3. példa Egy azonos súlyarányú metakrilsavból és akrilsav -etilészterből készített, fagyasztva szárított emulziós polimerizátum 100 g-ját hozzáadjuk 220 g v zhez, majd keverés közben cseppenként hozzáadunk 3 g vizes n ammóniaoldatot. 15 perc keverés után latexszerű diszperziót kapunk. Ebben az anyag 99,5%-nál nagyobb része újra diszpergálva van, és át megy a 0,1 mm lyukbőségű szitán. A grindométeres vizsgálat szerint 5 mikronnál nagyobb részecske nincs a diszperzióban. A diszperzió Brookűeld-viszkozitása 12,5 mPa. A diszperziót az 1. példában leírt módon tabletabevonattá dolgozzuk fel. Ekkor az 1. példa szerintihez hasonló tulajdonságokkal rendelkező bevonatot kapunk. Szabadalmi igénypontok 1. Poraiakú keverék vizes gyógyszerbevonószerekhez, azzal jellemezve,2 hogy egyrészt egy lazán aggregált finom részecskékből felépülő szemcsékből álló emulziós polimerizátumot, amely A) 20-85súly% mennyiségben akril- és/vagy metakrilsav legalább egy alkilészterének egységeiből, B) 80- 15 súly% mennyiségben legalább egy sóképzésre alkalmas gyökösen polimerizálható monomer egységeiből és C) adott esetben legfeljebb 30 suly% mennyiségben egy vagy több más gyökösen polimerizálható monomer egységeiből épül fel, másrészt egy, a B monomer egységekkel sót képző poralakú anyagot tartalmaz, amelynek mennyisége az emulziós polimerizátum súlyára számítva 0,1 - 10%, előnyösen 0,5-5% sóvá alakított B monomer egységet tartalmazó emulziós polimerizátum kialakításához elegendő. 2. Eljárás bevont gyógyszerkészítmények előállítására, azzal jellemezve, hogy a gyógyszerre kötőanyagként A) 20-85 súly% mennyiségben akril- és/vagy metakrilsav legalább egy alkilészterének egységeiből, B) 80- 15 súly% mennyiségben legalább egy sóképzésre alkalmas, gyökösen polimerizálható monomer egységeiből és C) adott esetben legfeljebb 30 súly% mennyiségben egy vagy több más gyökösen polimerizálható monomerek egységeiből képzett emulziós polimerizátum latexét tartalmazó vizes bevonószert viszünk fel, úgy hogy a felvitel előtt az emulziós polimerizátumot, amelyben a sóvá alakított B monomer egységek mennyisége az emulziós polimerizátum súlyára számítva legfeljebb 10% lehet, lazán aggregált finom részecskékből felépülő szemcséket tartalmazó száraz por alakjában vízbe helyezzük, és egy, a B monomer egységekkel sót képző anyag jelenlétében, amelynek mennyisége 0,1 — 10 súly%, előnyösen 0,5 - 5 súly% sóvá alakított B monomer egységet tartalmazó emulziós polimerizátum képzéséhez eíegendő, legalább 80 súly % arányban latexrészecskékké újradiszpergáljuk, majd a felvitt, újradiszpergált bevonószert a víz elpárologtatásával filmmé alakítjuk. I--------:-----;— -----------------------T Ábra nélkül 5
