187056. lajstromszámú szabadalom • Eljárás talajfelszín alatti műtárgyak létesítésére
i 187 056 2 A találmány tárgya eljárás talajfelszín alatti műtárgyak létesítésére, főleg talajcserét igénylő és magas építési talajvízszint mellett történő építkezések esetén. Az eljárás során két ütemben, először felső talajtömböt, majd alsó taiajtömböt emelünk ki. A felső talajtömb kiemelése után víztelenítő berendezést telepítünk, és a víztelenítő berendezés működtetésével leszívási görbét alakítunk ki. A felső talajtömb kiemelését az építési taíajvízszint fölött, az. alsó talajtömb kiemelését pedig már a leszívási görbe fölött végezzük, A terep alatti műtárgyakat, pl. pincéket az esetek túlnyomó részében talajvíz elleni szigeteléssel kell ellátni. Az ezzel kapcsolatban kialakult építőipari gyakorlat szerint külön szerkezetek szolgálták a víznyomás elleni szigetelést mind vízzárás, mind teherviselés szempontjából, és külön szerkezetek - alaptestek - továbbították az építmény terheit a teherbíró talajra. A víznyomás ellen működő szerkezetek megépítése alatt és azok teherbíró képességének kialakulásáig a lalajvízszintet az alapozási sík alatt kell tartani. Tehát a pincetömb talajvízszint alatti kiszedését a teherbíró szerkezetek alatti pontszerű vagy sávszerű alapok földkiemelését és betonozását, a szigetelés készítését, a szigetelést védő beton készítését, a talajvíznyomás ellen működő — általában — vasbeton szerkezetek készítését víztelenítés mellett kell végezni. A víztelenítés időtartamához még hozzájárul a beton sziiárdulási ideje is. A jelenlegi építőipari gyakorlat szerint a leírt munkák elvégzéséhez hónapokban kifejezhető időmennyiség szükséges, amely természetesen függ az építés szervezettségi szintjétől, valamint a műtárgy, pl. pince nagyságától. A találmány célja olyan eljárás kifejlesztése, amely a szükséges víztelenítés idejét lecsökkenti. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy speciális ponyva segítségéve! talajvíz ellen a talajvízszint alatti terek (pince, műtárgy) megvédhetek, továbbá a helyi talaj visszatöltésével és tömörítésével a nyert szigetelésen belüli talajcsere nagyobb teherviselő képességét és egyben alapozásra való alkalmasságot tesz lehetővé. Az eljárás következtében elmarad a szigetelést tartó és védő, valamint a szigetelést a víznyomás ellenében leterhelő szerkezet. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti eljárás talajfelszín alatti műtárgyak létesítésére, főleg talajcserét igénylő és magas építési talajvízszint mellett történő építkezések esetén — melynek során két ütemben, először felső talajtömböt, majd alsó talajtömböt emelünk ki, a felső talajlömb kiemelése után víztelenítő berendezést telepítünk, a víztelenítő berendezés működtetésével leszi vasi görbét alakítunk ki, a felső talajtömb kiemelését az építési talajvízszint, az alsó talajtömb kiemelését pedig már a leszívási görbe fölött végezzük - azon alapul, hogy a teljes földkiemelés elkészülte után ponyvaszigetelést készítünk, a ponyvaszigetelési az építési talajvízszint fölé vezetjük, erre leterhelő ágyazatot töltünk, azt tömörítjük, ezt követően a leterhelő ágyazatra alapozást építünk, a ponyvaszigetelést pedig a becsült maximális talajvízszint fölé vezetjük, majd a leterhelő ágyazatot egy vagy több további réteggel kiegészítjük. A találmány szerinti eljárás további ismérve lehet, hogy a talajvízszintsüllyesztést a leterhelő ágyazat készítése közben vagy az után szüntetjük meg. A ponyvaszigetelésre töltött földként az alsó és/vagy a felső talajtömb anyagát használjuk. A műtárgy terv szerinti szerkezeti részeit, pl. határoló falait a már elkészült alapozásra építjük. Az eljárás lerövidíti a víztelenítés idejét, egyszerűbbé teszi a víznyomás ellen működő szerkezet építését és ezek jelentős megtakarítást eredményeznek. Az eljárást az ábrákon vázolt kiviteli példa alapján ismertetjük közelebbről. Az 1. ábra a munkagödör metszete, a 2. ábra a munkagödörbe épített műtárgy metszete. Az 1. ábrán vázolt munkagödör az alábbi kivitelezési lépések után alakul ki: Az 1 felső talajtömb kiszedése megközelítőleg a 2 építési vízszintig, majd az 5 víztelenítő berendezés, pl. csőkút működtetésével kialakitott 4 leszívási görbe kialakulása után a földkiemelés a 3 alsó "alajtömbbel tovább folytatható a talajvizet távolartó 7 ponyvaszigetelés leendő 6 síkjáig. A 2. ábrán látható, hogy a 7 ponyvaszigetelés kiterítése után visszatöltjük, és tömörítjük a felúszást gátló és jobb alapozási körülményeket teremtő 8 cseretalajt, amellyel tulajdonképpen az épület vagy műtárgy építéséhez szükséges feltételek létrejönnek. Megépíthető tehát a 9 alapozás, elvégezhető a 10 padlószerkezet kialakítása, elkészíthetők a 1 I műtárgy, pl. pince falai,, majd a 12 külső földvisszatöltés, valamint a szigetelést teljessé tevő öszszegöngyölített 7 ponyva továbbterítése a 13 mértékadó talajvízszint fölé. Az eljárás előnyösen alkalmazható épületek alapozásánál, műtárgyépítésnél és nagyátmérőjű közművezetékek építésénél. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás talajfelszín alatti műtárgyak létesítésére, főleg talajcserét igénylő és magas építési talajvízszint mellett történő építkezések esetén, melynek során két ütemben, először felső talaj tömböt, majd alsó taiajtömböt emelünk ki, a felső talajtömb kiemelése után víztelenítő berendezést telepítünk, a víztelenítő berendezés működtetésével leszívási görbét alakítunk ki, a felső talajtömb kiemelését az építési talajvízszint fölött, az alsó talajtömb kiemelését pedig már a leszivási görbe fölött végezzük, azzal jellemezve, hogy a teljes földkiemelés elkészülte után ponyvaszigetelést (7) készítünk, a ponyvaszigetelést (7) az építési talajvízszint (2) főié vezetjük, erre leterhelő ágyazatot (8) töltünk, azt tömöríljük, ezt követően a leterhelő ágyazatra (8) alapozást (9) építünk, a ponyvaszigetelést (7) pedig a becsült maximális talajvízszint (14) fölé vezetjük, majd a leterhelő ágyazatot (8) egy vagy több további réteggel kiegészítjük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a talajvízszint-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
