187044. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet vízkivételi berendezés szívócsövéhez, a vízben levő szilárd szennyezés szívónyílásba jutásának megakadályozására
1 187.044 2 A találmány tárgya szerkezet vízkiviteli berendezés szívócsövéhez, a vízben lévő szilárd szennyezés szívónyílásba jutásának megakadályozására. Ilyen szerkezetek előnyösen alkalmazhatók folyóvizek mellett működő, a folyóvízből szívó szivattyúkkal kapcsolatban, pl. öntöző műveknél, ánnentesítő telepeken, és hasonlóknál. Azoknál a vízkiviteli berendezéseknél, amelyek nyílt felszínű vízáramlásból szívják a vizet, mindig különleges feladatot jelent, hogy távoltartsák a szivattyútól, a szivattyúhoz vezető csővezetékektől, továbbá a csővezetékekbe iktatott szerelvényektől a vízáramlásokban mindig előforduló uszadékot és durva, nagyszemű görgeteget. Az uszadék és a görgeteg ugyanis rendkívül súlyos károkat okozhat magában a csővezetékben, elzáró szerelvényekben, valamint a szivattyúban. Szokásos megoldás, hogy az uszadéktól és a durva, nagyszemű görgetegtől való védelem érdekében a szivattyúhoz tartozó szívócsövet olyan mélyre helyezik, ahol már kicsi a valószínűsége annak, hogy előfordulnak uszadékok és durva szemcséjű kövek, kavicsok. Ez a megoldás azonban rendkívül ritkán alkalmazható. Rendszerint nem lehet ugyanis elegendően mélyre letenni a zsívócső végét, mert egyrészt nincs ilyen mély víz a nyílt felszínű vízáramlásokban, másrészt ilyen mély víznek a biztosítása mesterséges úton igen nagy költségráfordítást igényel. A szívócső belsejének, valamint a szivattyúnak az uszadéktól való megóvására ismert megoldások igen elterjedt változatánál a szívónyílást ráccsal látják el, szívókosárral veszik körül Ezek a szívókosarak illetve rácsozatok azonban rendszerint eltömődésre hajlamosak, tisztításuk bonyolult, nehéz, költséges munkát igényel. Szokás az ilyen szívókosarakat továbbá a szívócső környezetében alkalmazott egyéb rácsokat úgy tisztítani, hogy a szivattyú-üzemet megszakítva, hagyják, hogy a szívócsőben lévő folyadékoszlop visszafelé, tehát a folyóba áramolják. Ez a megoldás is csak korlátozott mértékben teszi lehetővé a rács tisztítását, mert rendszerint nem keleketkezik olyan nagy sebességű visszafolyó víz, ami az összefonódott, a szívókosárhoz kötődött szálas szennyeződést képes lenne megbontani. Másik hibája az ilyen visszafolyásos kosármosásnak, hogy a szivattyú gyors visszaforgását váltja ki, ami sok esetben a szivattyú károsodáshoz vezet. Igen gyakran alkalmazzzák az úgynevezett gereb rácsokat. Ezek fém rudakból készített ritka rácsozatok, amelyeket a szívócső előtti térben helyeznek el A gereb rács feladata, hogy az áramló vízben lévő uszadékot visszatartsa és ezáltal a szívócső környezetében már elvileg tisztavízű medencét biztosítson. A gereb tisztítása is rendkívül nehéz feladat és sok problémát vet fel. A gereb tisztítását általában kiemeléssel vagy búvármunkával szokták biztosítani. Mindkét megoldás költséges. Már a tervezést ennek megfelelően kell elvégezni, és a kiemelő szerkezetnek, valamint a tisztító berendezésnek külön beruházási költségigénye van. A búvármunkával történő tisztítást általában csak mint kényszer megoldást alkalmazzák. A találmány szerinti szerkezet az ismert hasonló célú megoldások hiányosságait, hátrányait nagymértékben kiküszöböli. A találmány elé kitűzött cél az volt, hogy olyan szerkezetet biztosítson, ami lehetővé teszi, hogy maga a nyílt felszínű vízáramlás tisztítsa folyamatosan azt a több részből álló rácsozatot, ami a szívónyílás» védelmét szolgálja, E feladat ellátása érdekében a szívónyílás környezetében olyan terelőrácsokat kell alkalmazni, amelyek a vízben úszó szennyzést kényszerpályákra terelik, mépedig olyan kényszerpályákra, amelyek mellett a víz olyan sebességgel áramlik, hogy képes a rácsokon lévő szennyzést továbbítani, vagyis a rácsot tisztítani. Általánosságban arra kell törekedni, hogy az áramló víz sebességének mindig legyen a terelőrácsok síkjába eső akkora komponense, amely elegendő nagy ahhoz, hogy a terelőrácsokon továbbítnai tudja az uszadékot és azt a szívónyílástól biztonságos- távolságra eljuttatva olyan helyen válik szabaddá az uszadék - és kerül vissza közvetlenül a vízfolyásba - ahol már nem jelent veszélyt. A kitűzött feladat megoldása érdekében szívónyílást úgy kell elhelyezni, hogy a vízáramlás irányát alapulvéve a szívófej hátsó oldalán legyen. Ennek megfelelően az áramló víz nem közvetlenül ütközik a szívónyílás előtt lévő rácsozatba. A szívónyílást úgy célszerű kialakítani, hogy annak síkja megközelítően a fő áramlási irányra merőleges legyen. Előnyös, ha a találmány szerinti szerkezetben alkalmazott szívófejnél a szívónyílás környezetében legalább egymást keresztező két irányban alkalmazunk eltérítést, például a vízszitnes síkhoz kéest felfelé, és a függőleges síkhoz képest oldalriányú eltérítést alkalmazunk.Célszerű továbbá, ha a szívónyílás fölötti vízáramlási térbe olyan told alókrácsot is elhelyezünk, ami a szívónyílástól a folyásirányban megfelelő távolságra tereli az uszadékot. A szívónyílással ellátott szívófejet elvileg bármilyen alakú üreges testből ki lehet alakítani, előnyös azonban csőből készíteni A csőből kialakított szívófej közvetlenül a szívócsőhöz kapcsolható. Ha csőből alakítjuk ki a szívófejet, akkor annak a szabad végénél lévő nyílását előnyösen ráhegesztett véglappal le kell zárni, míg az áramlási irányban hátul lévő csőoldalon lehet kivágni a szívónyílásnak megfelelő nagyságú falrészt. Közvetlenül a szívónyílás körül védőrácsokat kell alkalmazni. Ezek a védőrácsok egyenes vagy görbe fémrudákból álló, a szívófejhez erősített rácsozatot alkothatnak. El lehet készíteni a védőrácsokat különféle sík rácsokból, amely esetben a szívónyílást övezően kell azokat kialakítani és elhelyezni. A védőrács tehát lehet egy összefüggő pálcarendszer, de lehet több síkból álló, mely utóbbi esetben tagolt védőrácsozatról van szó. A védőrácsok mellett - mint arra korábban utaltunk - legalább két egymást keresztező helyzetű, terelő rácsot célszerű ' alkalmazni. Az egyik terelőrács a szívófejnek az áramlásirányba eső pL függőleges síkkal lezárt végéhez képest ferde helyzetű lehet, míg a másik a felszínen úszó uszadéknak a terelésre szolgáló terelőrácsként lehet kialakítva, és általában a szívófej felső részéhez lehet kapcsolva, úgy, hogy áramlásirányban emelkedjen. Ez utóbbi emelkedő terelőrács folytatását képezheti az a terelőrács, ami toldalékrács gyanánt szerepel és a mi a szívónyílás függőleges síkján jóval túlnyúlóan biztosítja azt, hogy az uszadék a szívónyíiástól távol jutva kerüljön újból vissza a már rácsnélküli vizáramba. A találmány szerinti szerkezet kialakítható akként is, hogy nincs különálló szívófej, hanem a szívócső végénél van kialakítva az a szerkezet, ami a találmány tárgyát képezi Ebben az esetben a szívócsőnek a szabad végét kell lezárni, pl egy ráhegesztett lappal és a szívócső palástján kell kialakítani a szívónyílást úgy, hogy ez a szívónyílás a víz áramlási irányában értei-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
