187003. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 5'S-(2R.butil)-peptid-anyarozs alkaloidok előállítására

4 187003 5 ezek érdekes farmakológiai tulajdonságokat mutattak, ezért gyógyszerként használhatók. Ezeknek a vegyületeknek különösen prolactin elvá lasztás gátló hatásuk van, mint azt patkányokon E. Flückiger és társai: Experientia 34, 1330—1331 (1978) módszere szerint megállapítottuk. így subcutan (bőr alá) adott 0,1—10 mg/kg dózisok után gátolták a pat­kányokon az implantatio-kat (beültetéseket). Például az (5R, 8R, 10R)-N-{(2R, 5S, US, 12S, 13R)-5-(2-bu til)-oktahidro-12-hidroxi-2-izopropil-3,6-dioxo-8H-oxa­­zolo[3,2-a]pirrolIo[2,l-c]pirazin-il}-G-metil-ergolin-8- karbonsavamidnál ebben a kísérletben az ED60 érté­ke 1,84 mg/kg s.c. volt. Ebben a kísérletben enne! a vegyiiletnek prolactin elválasztás gátló hatása hat­szor nagyobb volt mint a Codergocrin-é. A találmány szerinti vegyidet eket prolactin elvá­lasztás gátló tulajdonságaik alapján például lactatic gátlására, galactorrhoea (tejcsurgás) gátlására; hyper­­prolactinaemiás hypogonadismus (szexuális mirigyek csökkent működése) és acromegalia kezelésére vagypro­­lactinomen kezelésére használhatjuk. Továbbá az új vegyületek krónikusan implantált macskán 0,3—10 mg/kg i.p. vagy 1—10 mg/kg p.o. dózisban az alvás/ébrenlét ciklusban a paradox alvás tartalmát csökkentették és növelték az ébrenlét hosz­­szát. Azonkívül a PGO-potenciál-modellen, implantált macskán serotoninerg hatást mutattak kb. 0,01—1 mg/ /kg i.v. dózisban. Mindkét módszert lásd: J. M. Vigou­­ret és társai: Pharmacology 16, 1, 156—173 (1978). A PGO-pot-enciál-modellnél az előbb emített vegyület kitűnik az IDS-=:0,11 mg/kg i.v. értékkel. Ezekben a kísérletekben ez a vegyület kétszer — ötször aktívabb volt, mint a Codergocrin. A macskákon tapasztalt eredmények alapján az új vegyületek alkalmasak az öregkori elbutulás (senilis dementia) kezelésére főleg a kezdeti szakaszában és az éberség növelésére. Azonkívül az új vegyületeknek adrenergvégkészü­­lék-bénító (a-blokkoló) hatásuk van, mint azt az állat­­kísérletek infúzionált macskán kb. 0,01—1 mg,dig i.v. dózisban és narkotizált, normális tónusú kutyán kb. 0,001—10 mg/kg i.v. dózisban mutatták) a módszert lásd: D. Chu, A. Hofmann és E. Stürmer, Naunyn- Schmiedberg’s Arch. Pharmacol. (1975), Suppl. 287, R 18). Ezekben a kísérletekben az előbb említett vegyü­let átlagosan kétszer-háromszor olyan aktívnak bizo­nyult mint a Codergocrin. Ennek a hatásnak az alapján az új vegyiileteket ma­gas vérnyomás elleni szerként alkalmazhatjuk, például öregkori magas vérnyomás esetén. Az új vegyületek végül alkalmazhatók az apoplexia (gutaütés, szélhiidés) kezelésére. így ezeket a vegyiile­teket az izolált patkányfej fejverőerébe (artéria carotis communis) 0,2—0,4 pg/perc dózisban bejuttatva helyi vértelenség után jelentős javulást tapasztaltunk (a módszert lásd X. Wiemsprenger, P. Gygax, O. Hunzi­­ker és A. Schweizer, J. Pharmacol (Paros), 1979, 10, 4-ig, 495). A találmány tárgya továbbá a találmány szerinti ve­gyiileteket hatóanyagként tartalmazó gyógyszerkészít­mények előállítása, például az előbb megnevezett terá­piás kezelések esetében. Az előbb megnevezett alkalmazási területeken az al­kalmazott dózis nagysága értelemszerűen változik az alkalmazott hatóanyagtól, a kezelés fajtájától és a kí­vánt kezeléstől függően. Általánosságban azonbanmeg­felelő eredményt érünk el kb. 0,1—10 mg/testsúly kg dózis alkalmazása esetén. A kezelés történhet napi egy dózis vagy szükség esetén több részdózis alkalmazásá­val. Nagyobb emlősök esetén a napi dózis 0,03—30 mg, különösen 2—4 mg hatóanyag között van. A szájon át (per os) történő alkalmazás esetén meg­felelő adagolási formák, például a tabletták, a kapszu­lák vágj7 a szuszpenziót tartalmazó ampullák, amelyek általában 0,1—15 különösen 0,1—9 mg hatóanj-agot tartalmaznak a szilárd vágj’ folyékonj- hordózóanj’a­­gok vágj7 hígítószerek mellett. Ez az adagolás megfelelő a cseppek alkalmazásánál is, amelj'ekből naponta 2—4-.szc-r kell bevenni. Megfelelő adagolási fonnák a parentcrális alkalma­zásra a steril, injekciózható szuszpenziók, melyek álta­lában kb. 0,01—3 mg különösen 0,03—1 mg hatóanya­got tartalmaznak. A gyógjTszerkészítménj-eknél általában az egyszeri dózisformák hatóanyagként legalább 0,01 mg talál­mány szerinti vegjúiletet tartalmaznak. A v Ízes oldatok, például a cseppek szájon át történő alkalmazás esetén hatóanyagként kb. 0,1—5 mg/ml, például 0,5—2 mg/ml találmány szerinti vegjiiletet tartalmaznak. A találmány szerinti vegjuiletek alkalmazása történ­het a Codergocrin-nál ismert galenikus formákban. így a találmány szerinti vegjiileteket a hagyomá­­nj-os, gj-ógj7szerészetileg elviselhető hígító- vagy hor­dozószerekkel és kívánt esetben más segédanj’agokkal összekeverhetjük és például szájon át, végbélen át vagy parenterálisan alkalmazhatjuk. Ezeket szájon át tab­letták, diszpergálható porok, granulátumok, kapszu­lák, szirupok, szuszpenziók, oldatok és elixirek formá­jában; parenterálisan oldatok vágj7 szuszpenziók, pél­dául steril, injekciózható vizes oldatok formájában vi­hetjük be. A szájon át szedhető gj7ógj7szerek egy vágj7 több adalékanyagot tartalmazhatnak, így* édesítőszere­ket, aromákat, színezékeket és tartósítószereket, hogj7 ezáltal jó kinézetű, ízletes készítménj7eket nj7erjünk. À tabletták a hatóanj-agot a hagj7ománj7os, gj7ógjTszeré­­szetilegelviselhető segédanj7agokkalkeverve tartalmaz­hatják, például közömbös hígítószerekkel így például kálcium-karbonáttal, lektózzal; szétesést könnjntő sze­rekkel ígj7 keménjdtővel vágj7 alginsavval; kötőanj’a­­gokkal ígj- keménjútővel, polivinil-pirrolidonnal, zsela­tinnal; csúsztatószerekkel ígj7 magnézium-sztearáttal, sztearinsavval és talkummal. A tablettákat az ismert módon bevonhatjuk, hogj7 a tabletta szétesését és a ha­tóanyag felszívódását a gj7omor-bél traktusban lassít­suk, hogj7 ezáltal az aktivitást hosszabb időszakra szét­húzzuk. Éppenígj7 a szuszpenziókban, a szirupokban és az elixirekben a hatóanj-agot az ilj-en készítménj7ek előállításánál szokásos segédanj-agokkal összekeverhet­jük, például szuszpendálószerekkel ígj7 metil-cellulóz­­zal, tragakanttal és nátrium-algináttal; nedvesítősze­rekkel ígj7 lecitinnel, polioxi-etilén-sztearáttal és po­­lioxi-etilén-szorbitan-monooleáttal és tartósítószerek­kel ígj7 etil-parahidroxi-benzoáttal. A kapszulák a ható­anyagot szilárd hígítószerrel így laktózzal, keménj'ítő­­vel és csúsztatószerrel ígj7 magnézium-sztearáttal ke­verve tartalmazhatják. Az injekciózható kompozíció­kat szintén a hagj’ománj'os módon készítjük ki. A 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Thumbnails
Contents