186996. lajstromszámú szabadalom • Hálós vasalás vasbetonszerkezetekhez

4 186996 5 vissza hajlítása és mindegyik hálóperemen előnyösen, két egymáshoz közeli, hosszirányú huzal egyidejű al­kalmazása révén, ami általában biztosítja legalább a második hosszirányú huzal aktív részvételét a teher­­hordozásban. Amennyiben gyártási hiba,, vagy egy háló utólagos megsérülése esetén, a hálóperemen levő két hegesztési pont közül az egyik megszűnik, a kereszt­­irányú huzalok együttdolgozása a betonnal kielégítő lesz még akkor is, ha a keresztirányú huzalok kiálló végeit olyan rövidre választjuk meg. hogy a találmány szerinti hálós vasalások hagyományos rácshegesztőgé­pek segítségéve] szabványos szélességekben állíthatók elő. Kzen túlmenően — a háló találmány szerinti perem­kialakítása révén — a szomszédos hálók átfedési tar­tományában levő, egymás mellett fekvő, keresztirányú huzalszakaszok; és ezáltal a keresztirányú huzalanvag­­veszteségek minimumra csökkennek. A hosszirányú huzalok találmány szerinti elrendezé­sével a háló belsejében (szimmetrikusan a háló hossz­irányú közé](tengelyére részben nagyobb, részben ki­sebb kölcsönös távolságokban) jól érzékelhető és ellen­őrizhető módon eleve kijelöljük a szomszédos hálók át­lapoló összeillesztését is. Ezáltal a hálók az építkezés helyszínén gyorsan és racionálisan, különösebb segéd­eszközök nélkül oly módon illeszthetők össze, hogv az adott mindenkori vasbetonszerkezet méreteihez a háló a keresztirányú huzalok irányában könnven hoz­záilleszthető. A választott összeállítási alak és átlapo­­lás utólag is mindig könnyen ellenőrizhető marad, mert a peremen levő hosszirányú huzalok irányában vissza­hajlított keresztirányú huzalvégrészek a készen össze­állított hálóelrendezésben pontosan felismerhető geo­metriai alakzatokat képeznek. Így az a vasalástarto­mány, amelyben a szomszédos hálók peremei átlapol­nak, mindig könnyen utánmérhető marad. Annak érdekében, hogy a hurokká visszahajlított keresztirányú huzalvégek szükséges hosszirányú szaka­szát megrövidítsük, és így további vasanyagot takarít­sunk meg, a keresztirányú huzalvégek minden háló­peremen legalább a legkülső peremen levő, legkülső hosszirányú peremhuzalig vannak célszerűen vissza­hajlítva és ezzel a gyártóműben összehegeszthetők. Erősen bordázott felületű acéloknál a huzalfelület együttdolgozása a betonnal annyira jó, hogy a peremen levő hosszirányú huzalokig visszahajlított keresztirá­nyú huzalvégek összehegesztése a peremen levő hossz­irányéi huzalokkal statikai okokból nem is szükséges. Ezekben az esetekben elegendő lehet csupán L-alakú kam]lók kialakítása is, amelyek a hosszirányú huzalok felé csupán a párhuzamos helyzetig vannak vissza- ill. behajlítva. Ennek ellenére előnyösnek bizonyult a keresztirányú huzalok kiálló részeit teljes 180°-kal visszahajlítani, mert az így kapott hurkok körív alakjuk következtében az összeállított vasalásban lénvegesen egyértelműbben felismerhetők, mint az olyan kampók, amelyeknek mindkét szára lényegélten párhuzamosan halad mind­két huzalcsoport huzaljaival. Ezenfelül mindegyik, egy peremen levő, hosszirányú huzal felé visszahajlí­tott, keresztirányú huzalvégződés előnyösen legalább egy „heftelt” hegesztéssel a peremen levő hosszirányéi huzalhoz van célszerűen rögzítve azért., hogy biztosít­suk, hogy a hurkok a háló szállítás közben és az építke­zési helyen történő kezelésekor ne nyílhassanak ki Ezáltal ugyanis elveszítenék azt a funkciójukat, hogj pontosan jelezzék a szomszédos hálók átlapolási helyeit és tartományait. Hogy a hosszirányú huzalok eltérő kölcsönös távol­ságait egymástól világosan megkülönböztethetővé te­gyük, a találmány egy további ismérve szerint, az egy­máshoz közeli hosszirányú huzalok kis távolságainak egyenlőnek vagy kisebbnek kell lenniük, mint a na­gyobb hosszirányéi huzaltávolságok fele. Előnyösen a kis távközre kb. 50 mm-t választunk, mert ebben az eset ben a jelenleg használatban levő rácshegesztőgépek­kel a keresztirányú huzal hozzáhegesztése mindkét, ebben a távközben elhelyezett hosszirányéi huzalhoz még két független, különálló elektródával lehetséges. Ha ennél kisebb hegesztési ponttávolság alá megyünk, akkor a két hegesztési pontot egy közös elektródával kell előállítani. Ez azonban azt jelentené, hogy a ke­resztirányú huzal összehegesztései két kis kölcsönös távolságban elhelyezett hosszirányú huzallal általában bizonytalanabbak lennének, mint egy ugyanolyan ke­resztirányéi huzal hegesztései egymástól nagy kölcsö­nös távolságban elhelyezett hosszirányú huzalokkal, független elektródákkal, ami nyilvánvalóan ellentét­ben állna a találmány révén elérni kívánt előnyös hatással. A találmány szerinti hálós vasalás egves konkrét, célszerű kiviteli alakjai a későbbiekben részletesen is­mertetésre kerülő módon lehetőséget nyújtanak átla­polt hálóösszeállítás esetén arra, hogy a helyi vas­felhalmozódásokat az átlapolási tartományokban egyenletesen elosztottnak tekinthessük. Ugyancsak ki­alakíthatók találmányunk szerint olyan hálókivitelek, amelyek adott hálószélesség mellett a hosszirányú hu­zalok közötti távolságok megfelelő megválasztásával lehetővé teszik hálós vasalások automatikus gépi elő­állítását könnyen be- és átállítható, többpontos rács­­hegesztőgépeken, az elektródák kívánt optimális, egyenlő távolságéi elrendezése mellett. Végül — a talál­mány szerint —, a hálók olyan kiviteli alakjai is ki­­képezhetők, amelyek átlapolt összeállításéi, nagy szé­lességű de kis átlapolási! hálóknál is messzemenően egyenletes acélkeresztmetszetet eredményeznek. A találmány lényegét, a rajzokra hivatkozással kivi­teli példák kapcsán, az alábbiakban részletesebben is ismertetjük. A csatolt rajzon az 7—6. ábrái• különböző találmány szerinti hálók feliil­­nézetben feltüntetett vonalas elvi elrendezési vázla­tai, a 7—12. ábrák a fí. ábra szerinti példaképpen! hálók kü­lönböző összeállítási, csatlakoztatási lehetőségeit feliilnézcthen érzékeltető vázlatok, a ÍZ. és 14. ábra a találmány szerint hálós vasalás két további kiviteli alakját felülnézetben bemutató elvi vázlat, míg végül 7J. és 10. ábra még két célszerű találmány szerinti háló kialakítást keresztmetszetben feltüntető vázlatrajz. Az 7. ábrán jól érzékelhető, hogy a háló belsejében 5 hosszirányú huzalok, míg mindkét peremtartomány­­han 3,4 hosszirányú huzalok vannak párhuzamosan elrendezve. Az 5 hosszirányú huzalok a háló belsejében egymástól egyenlő távolságban vannak elhelyezve. Az egyszerűség kedvéért a hálót nem tüntettük fel tel­jes terjedelmében. Ugyanis n—1 számú hosszirányú 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 Ö0

Next

/
Thumbnails
Contents