186980. lajstromszámú szabadalom • Füstölőszerkészítmény és e füstölőszerkészítménnyel kezelet élelmiszerburkolat
10 186980 11 szón körülbelül 0,65, 33 kg lemezes nátrium-hidroxidot adunk 0,9 kg/perc adagolási sebességgel, folyamatos keverés közben, mialatt a hűtést sóoldattal telt köpeny biztosítja. A hőmérséklet e folyamat során 14—17 °C. A részleges közömbösítést 6,0 pH értékig végezve a keverést leállítjuk, és éjszakán át ülepedni hagyjuk a kátrányalkatrészeket. A kátrányos csapadékot a kátránymentesített, felülúszó folyadéktól fajsúlykülönbség alapján elkülönítjük, és az utóbbit szubmikronos finomságú szűrőbetéten megszűrjük. Az így kapott vizes, folyékony füstölőszer-készítmény lényegében kátránymentes, ezt mutatja a minőségi, vízzel való elegyítési vizsgálat is: ennek során megállapíthatjuk, hogy a fenti füstölőszer-készítményből vízzel elegyítve nem válik ki kátrányoscsapadék. A 3. táblázat mutatja a kereskedelmi forgalomból beszerzett, folyékony füstölőszer és az e példa szerint előállított, kátránymentesített, folyékony füstölőszer-készítmény kémiai összetételét. 3. táblázat A kereskedelmi forgalomból beszerzett is a szabályzott hőmérsékleten végzett közömbösítési eljárással kátránymentesített, folyékony füstölőszer kémiai összehasonlítása* A minta Fenolok Karbo- összes ■ mg/g nil ve- saveyületek tartalom mg/g % Kereskedelemből beszerzett folyékony füstölőszer (pH 2,4) 5,2 71 11,5 Kátránymentesített, folyékony füstölőszerkészítmény (pH 6,0) 3,5 120 14,5 * — A számadatok több meghatározás számtani középértékét jelentik. A 3. táblázatból látható, hogy a találmány szerinti, szabályzott hőmérsékleten végzett közömbösítési eljárással kátránymentesített, vizes, folyékony füstölőszer-készítmény kémiai jellege alapvetően különbözik a kereskedelmi forgalomból beszerzett, kátrányt tartalmazó, vizes, folyékony füstölőszertől. Megfigyelhető, hogy a fenoltartalom lényegesen csökkent, azonban a karbonil- és az összes savtartalom magasabb a kátránymentesített, folyékony füstölőszer-készítményben, mint az eredeti, kátrányt tartalmazó, folyékony füstölőszerben. Ennek magyarázata lehet az, hogy olyan alkatrészek (példáid savak), amelyek szabad állapotban (pH 2) erősen illékonyak, sóformájukban azonban nem, részben veszendőbe mehetnek olyan vizsgálati módszer alkalmazása során, amikor a minta előkészítése desztillálással és a savak ezt követő visszanyerésével jár. 3. példa E példában ismertetjük a találmány szerinti, kátránymentesített, folyékony füstölőszer-készítmények fajlagos fényelnyelőképességének és fényáteresztőképességének meghatározását és összefoglaljuk erre vonatkozó mérési eredményeinket. A kátránytartalmú, folyékony füstölőszerek (1. táblázat) jellemzésére használt fajlagos festőképesség és összes savtartalom meghatározási eljárása kémiai reakción alapul. Az összes savtartalom meghatározását 0,1 n nátriumhidroxiddal való titrálással határozzák meg és ecetsav súly%-ban adják meg a következő öszszefüggés alapján: 1 ml 0,1 n NaOH = 6,0 mg CH3COOH. összehasonlítás céljából közöltük ezeknek összes szilárdanyagtartalmát, fajlagos festőképességét és százalékos fényáteresztő-képességét 590 nm hullámhosszon. Az 1. táblázatból látható, hogy a kereskedelmi forgalomból beszerezhető, fából eredő, körülbelül 7 súly%-nál kevesebb összes savat tartalmazó füstölőszeroldatok fényáteresztő-képessége körülbelül 60%, tehát magas érték, fajlagos festőképességük pedig csekély. Kátránytartalmuk annyira csekély, hogy vízzel való kompatibilitásuk (összeférhetőségük) nagy. Ennek megfelelően a füstölőszerekből a találmány értelmében nem szükséges a kátrány eltávolítása. Továbbá, fajlagos festőképességük olyan alacsony, hogy nem képesek biztosítani ugyanolyan füstölési színt, és füstölési ízt, mint a találmány szerinti kátránymentesített, vizes, folyékony füstölőszer-készítmények. Ezek alapján kimondhatjuk, hogy a találmány szerinti, kátránymentesített, folyékony füstölőszer-készítmények előállítására legalább 7% összes savtartalommal jellemzett kátránytartalmú füstölőszeroldat szükséges. Nyilvánvaló azonban, hogy ezek az alacsony kátránytartalmú, kereskedelmi forgalomból beszerezhető, folyékony füstölőszeroldatok betöményíthetők, például bepárlás útján, és az így betöményített, folyékony füstölőszeroldatok már rendelkezhetnek egy olyan, kátrányt tartalmazó, folyékony füstölőszer jellemzőivel, amely előnyösen használható egy találmány szerinti, kátránymentesített, folyékony füstölőszer-készítmény előállítására. így tehát, egy ilyen betöményített, kátrányt tartalmazó, folyékony füstölőszer magasabb savtartalmúvá válik, és összes szilárdanyag-tartalma és fajlagos festőképessége is megnövekszik. A fajlagos festőképesség meghatározása azon alapul, hogy a folyékony füstölőszert egy specifikus aminósavval (glicinnel) réagáltatják savas körülmények között, majd mérik az oldat fényelnyelő-képességét. A fajlagos festőképesség a folyadék 1 mg-jának fényelnyelőképessége. Ügy ítélték meg azonban, hogy a találmány szerinti folyékony füstölőszer-készítmény exakt jellemzésére a kémiai reakción alapidó meghatározásokkal nyert jellemzőkön kívül, további, nem kémiai úton alapuló mérési módszerek, illetve ezekkel nyert adatok szükségesek. Erre a célra a fajlagos fényelnyelő-képességet és a fényáteresztő-képességet találtuk alkalmasnak. Fajlagos fényelny élő-képesség A fajlagos fényelnyelő-képesség a találmány szerinti folyékony füstölőszerkészítmény színezőképességének jellemzésére szolgál. A fajlagos fényelnyelő-képesség meghatározása céljából 10 mg folyékony füstölőszert mérünk egy ampullába, és hozzáadunk 5 ml metanolt. Az ampulla meg-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6
