186962. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-fenil-2-(amino-karbonil)-indol-származékok előállítására

8 186962 9 jelenlétében, inert oldószerben végrehajtott reakciója útján. Amennyiben alkilezőszerként egy (XIII) általá­nos képletű halogenidet — különösen kloridot — alkal­mazunk, célszerűen a (Ilb) általános képletű vegyidet alkálifém-sóját alkalmazzuk vagy a reakciót olyan erős bázis jelenlétében végezzük el, amely a (Ilb) általános képletű vegyületből alkálifém-só képzésére képes. Ilyen bázisként pl. alkálifém-hidrideket vagy alkálifém­­alkoholátokat alkalmazhatunk. Dialkil-szulfátos alki­­lezés esetén bármely szervetlen bázist (pl. alkálifém­karbonátokat vagy -hidroxidokat, mint pl. kálium­karbonátot vagy kálium-hidroxidot) felhasználhatunk. Inert oldószerként aromás szénhidrogéneket, kis szén­atomszámú alkoholokat, dimetil-formamidot vagy — szervetlen bázisok felhasználása esetén — kis szén­atomszámú ketonokat (pl. acetont) alkalmazhatunk. A (üb) általános képletű vegyületeknek a gyűrűzárás­nál keletkező alkálifém-sóit kívánt esetben a (üb) álta­lános képletű vegyidet izolálása nélkül közvetlenül is éterezhetjük. A hidroxilcsoport megvédésére hidrolízis vagy hidro­­genolízis útján lehasítható védőcsoportokat (pl. benzil­­vagy kis szénatomszámú acilcsoportokat) alkalmaz­hatunk. Az a’) eljárásnál kiindulási anyagként felhasznált (X) általános képletű vegyületeket önmagában ismert módon úgy állíthatjuk elő, hogy valamely (XIV) általa- ’ nos képletű fenil-glicin-származékot (mely képletben R’5ésR’„ jelentése a fent megadott; ezeket a vegyülete­ket a megfelelő anilin-származékok és klór-ecetsav reakciójával állítjuk elő) valamely (XV) általános kép­letű o-klór-benzoesav-származékkal reagáltatunk (mely képletben R’3 és R’4 jelentése a fent megadott). A (XIV) általános képletű savak alkálifém-sóit (előnyösen ká­lium-sóit) és a (XV) általános képletű savak alkálifém­sóit (előnyösen kálium-sóit) magasabb hőmérsékleten — pl. 100—150 °C-on — szervetlen bázis (pl. kálium­karbonát) és réz-katalizátor (pl. rézpor) jelenlétében, poláros oldószerben (előnyösen vízben vagy víz és víz­zel elegyedő szerves oldószer elegyében) reagáltathat­­juk. A reakcióban egy (XVI) általános képletű vegyü- Iet keletkezik (mely képletben R’3,R’j,R’sé8R’ejelen­tése a fent megadott). A kapott (XVI) általános képletű vegyületet önmagában ismert módon történő észtere­­zéssel alakíthatjuk a megfelelő (X) általános képletű vegyületté, pl. egy RnOH általános képletű alkohollal kénsav jelenlétében magasabb hőmérsékleten — pl. a reakcióelegy forráspontján — való reagáltatással. Az a') eljárás különösen olyan (Ha) általános kép­letű vegyületek előállítására alkalmas, amelyekben R3 és R4 hidrogénatomot vagy a fenil-glicin-származékkal reakcióba nem lépő szubsztituenseket képvisel. A fenil­­glicin-származékkal való reakcióra képes szubsztituen­seket tartalmazó (XV) általános képletű vegyületek felhasználása esetén a reakció során a (XVI) általános képletű vegyület mellett többszörösen helyettesített melléktermékek is keletkezhetnek. A kívánt reakció­­terméket a melléktermékektől kromatográfiás úton vá­laszthatjuk el. A V) eljárás szerint a (XI) és (XII) általános képletű vegyületek reakcióját önmagában ismert módon vé­gezhetjük el. A (XI) általános képletű vegyületet cél­szerűen alkálifém-sója — pl. nátrium- vagy lítium­sója — alakjában, inert oldószerben, kb. 100—170 °C-on reagáItatjuk a (XII) általános képletű vegyülettel. Oldószerként az adott hőmérséklet-tartományban for­ró inert szerves oldószereket (előnyösen dimetil-for­mamidot.) alkalmazhatunk. A reakciót célszerűen réz­katalizátor (pl. rézpor, réz(I)- vagy réz(II)halogenidek) jelenlétében hajthatjuk végre. A (XI) általános képletű vegyületek alkálifém-sóit önmagukban ismert mód­szerrel valamely erős bázissal (pl. alkálifém-alkoholá­­tok, -hidridek vagy -hidroxidok) történő reagáltatással adott esetben in situ állíthatjuk elő. A (Ha) általános képletű 3-hidroxi-indol-vegyületek előállításánál acil­­védőcsoportként 2—5 szénatomos acilcsoportok — elő­nyösen aeetilcsoport — jöhetnek tekintetbe. A V) eljárásnál kiindulási anyagként felhasznált (XI) általános képletű vegyületeket önmagában ismert módon így állíthatjuk elő, hogy valamely (XVII) álta­lános képletű antranilsav-észtert (mely képletben R’3 és R’4 jelentése a fent megadott és R10 jelentése kis szén­atomszámú alkilcsoport) klór-ecetsavval vagy egy klór-ecctsav- (kis szénatomú) alkil-észterrel reagálta­tunk önmagában ismert módon. A reakció során (XVIII) általános képletű vegyületet kapunk (mely képletben R’3,R’4 és R10 jelentése a fent megadott és Ru jelentése hidrogénatom vagy kis szénatomszámú alkil­csoport). Az R12 helyén hidrogénatomot tartalmazó (XVIII) általános képletű savat önmagában ismert módon egy RuOH általános képletű alkohollal észte­rezzük (mely képletben Rn jelentése a fent megadott). A kapott diésztert önmagában ismert módon egy (XIX) általános képletű vegyület keletkezése közben cikli­­záljuk (mely képletben R’3,R’4és Ru jelentése a fent megadott), majd a kapott terméket a hidroxilcsoport önmagában ismert módon végrehajtott éterezése, ill. észterezése útján a megfelelő (XI) általános képletű vegyületté alakítjuk. A (XVIII) általános képletű ész­terek gyűrűzárását pl. a (X) általános képletű észterek ciklizá eiójára a korábbiakban megadott körülmények között végezhetjük el. A (XIX) általános képletű ve­gyületek éterezését a (Ilb) általános képletű vegyüle­tek éterezése kapcsán ismertetett körülmények között hajthatjuk végre. A b' eljárás különösen olyan (Ha) általános képletű vegyületek előállítására alkalmas, amelyekben R5 és R„ hidrogénatomot vagy a (XI) általános képletű ve­gyületek alkálifém-sóival reakcióba nem lépő subszti­­tuenseket jelent. A (III) általános képletű vegyületek gyógyászatilag értékes vegyületek — pl. az (I) általános képletű vegyü­letek — előállításánál felhasználható hasznos és értékes közbenső termékek. A (III) általános képletű vegyületeket önmagában ismeri módon úgy állíthatjuk elő, hogy valamely (II) általános képletű vegyületet egy (XX) általános kép­letű vegyülettel reagáltatunk (mely képletben R2 és Z jelentése a fent megadott), majd a kapott (XXI) ál­talános képletű vegyületben (mely képletben R4, R2, R3, Rt, R9j R6 és Z jelentése a fent megadott) lévő hidroxilcsoportot önmagában ismert módon aminoliti­­kusan lehasítható Y csoportot cseréljük le. A (II) és (XX) általános képletű vegyületek reak­cióját a szokásos amid-képzési módszerekkel végezhet­jük el, így pl. a (II) és (VI) általános képletű vegyüle­tek reakciója kapcsán ismertetett körülményeket al­kalmazhatjuk. A (II) általános képletű vegyületek rea-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5

Next

/
Thumbnails
Contents