186929. lajstromszámú szabadalom • Magbetétes nagytömörségű raffolt burkolat élelmiszerekhez és eljárás előállításához

17 186929 18 b) a tömörítési viszony csökkenését, amely abban az esetben jelentkezik, ha túlsá­gosan nagy a mag falvastagsága, és c) a mag anyagának költségét. A vizsgálatok során kipróbált hasonló maganyagok a magdeformáció szempontjából hasonló eredményeket mutattak. Az akrilo­­nitril - butadién-sztirén - kopolimer anyagból készült magok, valamivel kisebb falvastagság esetén (mint a nagysűrűségű polietilén mag) hasonló eredményt mutatott, azonban kevésbé gazdaságos az alapanyag magasabb költsége miatt. III. példa Azok az előnyök, amelyeket a nagysűrű­ségű maggal bíró cellulózalapanyagú burko­latoknál a tömörítési hatékonysággal és a tömörítési viszonnyal jellemeztünk, meg­valósíthatók voltak 25-ös jelzésű minták nagy tömörítési viszonyra való raffolása és tömörítése esetén nagy tömörítési hatékony­ság mellett (21 mm felfújt belső átmérő), ahol rost nélküli cellulózalapanyagú burko­latot alkalmaztunk 0.0254 mm falvastagság mellett. A burkolat nedvességtartalma a raffolásnál 15,5 tömeg% és az alkalmazott ásványolaj kenőanyag mennyisége a második példa szerinti értékű. A raffolt burkolat szálon sodratot alakítottunk ki. Ezt köve­tően a hajtogatott burkolat szálat csőszerű polipropilén magon elhelyezve tömörítettük (polipropilén 20% talkum erősítéssel), és ezt hasonlítottuk össze olyan burkolattal, amelyet azonos módon raffoltunk, azonban magbetét nélkül tömörítettünk. A magbetétes nagytömörségű burkoló anyagot a fentebb ismertetett módon raffoltuk azzal az elté­réssel, hogy a végső tömörítést a harmadik ábra szerinti 31 magon úgy végeztük , hogy a 31 mag a hátulsó 29 rögzítőegységen át­csússzon. Ily módon a burkolatot egyidejű­leg mindkét vége felől hatásosan tömörí­tettük. Emellett, annak érdekében, hogy egyenletes tömöritőeró hasson a raffolt burkolatra kb. 24,4 m hosszúságú burkolatot lépésenként tömörítettünk. A magbetét nél­küli mintákat és néhány magbetétes mintát a 12,5 mm-es ejtővizsgálati eredménynek megfelelőképpen alakítottuk ki. Más magbe­tétes mintákat úgy terveztünk meg, hogy azok csőformájú magjai töltőcsőként is használhatók legyenek. Ezekben az esetekben a magbetét belső átmérője ténylegesen azo­nos volt a töltőcső belső átmérőjével (12,7 mm), és a raffolt termékkel szemben ejtő­vizsgálati eredmények szempontjából nem támasztottunk igényt a töltőcsőként való alkalmazás céljából. Valamennyi minta ese­tében a raffolt burkolatot 508 mm hosszú rúddá tömörítettük. Kb. 10 mintát készí­tettünk az összes mag kialakításhoz és a magbetét nélküli minták 48,8-68,9 m burko­lat hosszúsággal rendelkeztek. Kísérleteink eredményét a II. táblázat szemlélteti. Azon magbetét nélküli gyárt­mányoknál, amelyek hossza 69 m, vagy ennél is nagyobb, rossz volt az alaktartóság, törtek a szálak, és egy hét elteltével az ejtóvizsgálat már nem volt végrehajtható. Magbetét nélküli gyártmányoknál, amelyeknek hossza 57,2-61,7 m volt, a radiális irány­ban befelé ható erők következtében egy hét elteltével a burkolat növekedése következ­tében oly mértékben csökkent à belső furat­átmérő, hogy a 12,5 mm-es ejtővizsgálati követelményt már nem elégítették ki a bur­­kolatrudak. Összehasonlításképpen a legelő­nyösebb raffolási műveleteket kipróbáltuk magbetét nélküli 48,8 mm hosszú burkola­tokra, ahol az átlagos tömörítési viszony 10 mintára vonatkoztatva 94,6 volt, és az átlagos tömörítési hatékonyság 0,491 volt. Előállítottunk egy olyan találmány szerinti nagysűrűségű maggal bíró raffolt, tömörí­tett cellulózalapanyagú burkolat szálat hasonló raffolási eljárással amely megfe­lelt a 12,5 mm-es rúddal végzett ejtővizs­gálatnak. Ezt olyan gyártmánynál kaptuk, ahol a magbetét belső átmérője a burkolat felfújt átmérőjének 59-%a volt. Ennél a burkolat hossza 66 m volt, és a két mintára vonatkoztatott átlagos tömörítési viszony 116,46-nak, míg az átlagos tömörítési haté­konyság 0,653-nek adódott. A fent említett adat a találmány egy előnyös kiviteli alakját ismerteti, amely­nek előnyeit az ejtővizsgálatok igazolják. A mag belső furatmérete legalább olyan nagy, mint ugyanezen burkolat belső átmé­rője akkor, ha azt mag nélkül hasonló körülmények között állítottuk elő azonos tömörítési viszony mellett. Még részlete­sebben, 116,46 átlagos tömörítési viszony­hoz tartozó belső mag-átmérő az ejtővizs­gálat alapján 12,6 mm volt. Ezzel ellentét­ben a magbetét nélküli raffolt szálak furatmérete 113,1 és 120,0 tömörítési viszonynál kb. 12 és 11,8 mm nagyságú volt, azaz lényegesen kisebb, mint az ezzel összehasonlítható magbetétes terméké. Egy második mérési sorozatban olyan nagysűrűségű maggal rendelkező mintákat készítettünk, amelyeknél a raffolt termék magbetétje maga a töltőcső volt, amelynek effektiv kapacitása a szabványos 12,7 mm külső és 11,0 belső átmérőjű töltőtölcsér­nek felel meg. Ily módon olyan terméket állítottunk elő, amelynél a magbetét belső átmérője a felfújt burkolat külső átmérő­jének kb. 51%-a volt. A termék burkolatának hossza 70,1 m, átlagos tömörítési viszonya 10 mintára vonatkoztatva 133,4; és az átla­gos tömörítési hatékonysága 0,617 volt. További vizsgálatokat végeztünk a raf­folt és tömörített burkolat III. példa szerinti kialakítási módjának minőségi vizsgálatára (úgy a magbetétes, mint a mag­betét nélküli kivitelre), úgy, hogy a b 19 15 20 25 30 35 4C 45 50 55 60 65 10

Next

/
Thumbnails
Contents