186926. lajstromszámú szabadalom • Növénynövekedés-szabályozó és fungicid hatású készítmények, valamint eljárás a hatóanyagként alkalmazható azolil-oximino-származékok előállítására

5 186926 6 burkolatként és ULV-készítményként szerel­hetjük ki. A készítményeket önmagában ismert módon állítjuk elő, például úgy, hogy a hatóanya­gokat hígítószerekkel, tehát folyékony ol­dószerekkel, nyomás alatt cseppfolyósított gázokkal és/vagy szilárd hordozókkal, adott esetben felületaktív anyagokkal, tehát emulgálószerekkel és/vagy diszpergálósze­­rekkel összekeverjük. Szerves oldószerként lényegében az alábbiakat használhatjuk: aromás vegyuletek, így xilol, toluol vagy alkil-naftalinok; klórozott aromás vegyüle­­tek és klórozott alifás vegyuletek, így klór-benzol, klór-etilén vagy metilén-klo­­rid; alifás szénhidrogének, így ciklohexán vagy paraffinek, például ásványolaj frak­ciók; alkoholok, így butanol vagy glikol, valamint azok észterei és éterei; ketonok, így aceton, metil-etil-keton, metil-izo­­butil-keton vagy ciklohexanon, erősen polá­ris oldószerek, így dimetil-formamid és dimetil-szulfoxid, valamint víz. Csepp­folyósított gáz hordozóanyagokon olyan anyagok értendők, amelyek szobahőmérsékle­ten és légköri nyomáson gázhalmazálla­­potúak, például aeroszól-hajtógázok, így halogénezett szénhidrogének, bután, propán, nitrogén és széndioxid. Szilárd hordozó­­anyagként az alábbiak kerülnek felhaszná­lásra: kaolin, agyagföld, talkum, kréta, kvarc, attapulgit, montmorillonit vagy diatómaföld, továbbá szintetikus kőlisztek, így nagydiszperzitású kovasav, alumínium­­-oxid és szilikátok. Granulátumok szilárd hordozójaként például aprított és frakcio­­nált természetes kőzetek, így kalcit, már­vány, horzsakő, szepiolit, dolomit, vala­mint szervetlen és szerves lisztekből ké­szült szintetikus granulák, továbbá szerves anyagok, így fűrészpor, kókuszdióhéj, kuko­ricacsutka és dohányszár felhasználásával készített granulák jönnek szóba. Emulgeáló és/vagy habképző anyagként az alábbiakat használhatjuk fel: nemionos vagy anionos emulgeálószerek, így poli(oxi-etilén)-zsír­­sav-észterek, poli(oxi-etilén)-zsíralkohol­­-éterek, például alkil-aril-poliglikol­­-éter, alkil-szulfonátok, alkil-szulfátok, aril-szulfonátok és fehérje-hidrolizátumok. Diszpergálószerként például lignin-szulfit­­szennylúgok és metil-cellulóz kerül fel­­használásra. A készítmények továbbá a tapadást elő­segítő anyagokat, így karboxi-metil-cellu­­lózt, természetes vagy szintetikus, por­alakú, szemcsés vagy latex-szerű polimere­ket, így gumiarábikumot, poli(vinil-alko­­hol)-t, poli(vinil-acetát)-ot tartalmaz­hatnak . A készítmények színező anyagokat, így szervetlen pigmenteket például vasoxidot, titánoxidot, ferrociánkéket, valamint szer­ves színezékeket, így alizarin-, azo-fém­­ftalocianin-színezéket, nyomtápanyagokat, így a vas, mangán, bór, réz, kobalt, molib­­dén és cink sóit is tartalmazhatják. A készítmények általában 0,1-95 súly% hatóanyagot, előnyösen 0,5-90 súly% ható­anyagot tartalmaznak. A találmány szerinti készítmények továb­bá egyéb hatóanyagokat, így fungicid, bak­­tericid, inszekticid, akaricid, nematocid és herbicid hatású anyagokat, a madarakat elriasztó anyagokat, tápanyagokat és a talajszerkezetet javító anyagokat tartal­mazhatnak. A készítményeket önmagukban vagy a belő­lük készített alkalmazási formák alakjában használjuk. Alkalmazásra kész formák pél­dául hígított oldatok, emulziók, szuszpen­ziók, paszták és granulátumok. Az alkalma­zás a szokásos módon történik, tehát pél­dául öntözéssel, fürösztéssel, permetezés-' sei, ködösítéssel, elpárologtatóssal, in­jektálással. A készítmények az ULV-eljárás­­ban, valamint vetőmagvak kezelésére is alkalmazhatók. Amennyiben a növényi növekedést akarjuk befolyásolni, a felhasználási mennyiség szélesebb határokon belül változhat. Álta­lában 1 hektárra 0,01-50 kg, előnyösen 0,05-10 kg hatóanyagot számítunk. A növekedésszabályozó anyagok felhaszná­lása előnyös idejének pontos határait a klimatikus adottságok alapján határoz­zuk meg. Fungicidkénti alkalmazás esetén a fel­használási mennyiség - a kezelési módtól függően - szélesebb határokon belül változ­hat. Növényi részek kezeléséhez a felhasz­nálási formák hatóanyag-tartalma általában 1-0,0001 s%, előnyösen 0,5 és 0,0001 s%. Csávázószerkénti alkalmazás esetén 1 kg vetőmagra 0,001-50 g, előnyösen 0,01-10 g hatóanyagot alkalmazunk. Talajkezelés ese­tén a kifejteni kívánt hatás helyén a kon­centráció 0,00001-0,1 s%, előnyösen 0,0001- 0,02 s%. Előállítási példák 1. példa 12,4 (0,04 mól) (4,4'-klór-bifenilil)­-(2-imidazol-l-il-etil)-keton, 13,7 g (0,06 mól) 0-(2,6-diklór-benzil)-hidroxil-amin­-hidroklorid és 3,9 g (0,048 mól) nátrium­­-acetát 40 ml vízzel készített elegyét 60 °C-on egy órán át keverjük. Lehűlés után a reakcióelegyet etil-acetáttal extraháljuk. A szerves fázist vízzel mossuk, nátrium­szulfáttal szárítjuk, majd lepároljuk. A maradékot oszlopkromatográfiai módszerrel tisztítjuk. 3,9 g (az elméleti hozam 70 %-a) l-(4,4’-klór-bifenilil)-l-(2,6-diklór­­-benzil-oximino)-3-(imidazol-l-il)-propánt kapunk, amely 110-111 °C-on olvad. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents