186911. lajstromszámú szabadalom • Gázkisülő lámpa

3 18691 4 A találmány gázkisülő lámpára vonatkozik, amelynek tömören szinterelt aluminium-oxid burája, elektróda beve­zetése, valamint olyan gáztöltete van, amely a lámpa műkö­dése során nátrium-gdzböl vagy fém-halogenid gőzből áll; az aluminium-oxid bura részeket egymáshoz és az elektróda bevezetéshez gázzáróan és vákuumzáróan aluminium-oxidot és legalább egy ritkaföldfém-oxidot tartalmazó kötőanyag köti. Az elektróda-bevezetés készülhet tantálból, nióbiumból, volfrámból, molibdénböl, ezen fémek egyikét fő komponens­ként tartalmazó ötvözetből, valamint fő komponensként va­sat, nikkelt vagy kobaltot tartalmazó ötvözetből, molib­­dén-szilicium-ötvözetböl, titán-boridból és titán-nitrid­­ből. A találmány szerinti gázkisülési cső előnyös megoldá­sánál a kisülési cső elektróda-bevezetése nióbiumból áll. A tömörre szintereit alumlniumoxid különösen alkalmas buraanyag, mivel azt még 1200 °C-on hőmérsékleten sem támadják meg a nátrium-gőz vagy a fémhalogenidek. A 17 71 143. NSzK szabadalmi leírásban (US-PS 3 926 603) tömörre szintereit aluminium-oxid alkatrészeket egy­mással vagy fémtesttel egyesítő kötőanyagot ismertetnek. A kötőanyag összetétele sóly %-ban: CaO 24-50 Y2O3 0-10 AI2Û3 35-57,5 ro 0 w 0-9 MgO 0-12 Zr02 0-17,5 BaO 0-16 Li 2 0 0-3 Zr02 + LizO összege 3-20 % közé esik Ezt az üvegszerő kompozíciót előnyösen, miután a záró­réteget kialakították belőle, hőkezeléssel üvegtelenitik, finom-kristályokból álló anyaggá alakítják. Az anyag külö­nösen ezen állapotában kb. 900 °C-ig ellenáll a nátrium­gőz támadásának. Kifejlesztettek már olyan fehér fényt kibocsátó nátrium gőz lámpákat, amelyekben 39,99 *10‘ -79,99-10* Pa (300-600 torr) a nátrium-gőz nyomása. Ezt csak ógy tudták megvaló­sítani, hogy a kisülési lámpában a leghidegebb folt (leg­hosszabb hullámot sugárzó folt) hőmérsékletét emelték. Ebből kifolyólag szükségessé vált egy olyan anyag, amelyet egészen kb. 1000 °C-ig sem támad meg a nátrium vagy a nátriumaluminát, és amely alkalmas anyag már 1750 °C alatti, előnyösen 1650 °C alatti hőmérsékleten történő lezáráshoz (beforrasztáshoz). Azt találtuk, hogy a korábban használt alkáli-földfém­­-aluminát a nátrium atomok és nátrium ionok korróziós hatásával szemben nem eléggé ellenálló. A fent említett ój kisülési lámpában a kötőanyag 850-950 °C-on van kitéve a 39,99'10~ * - 79,99’10~‘ Pa (300-600 torr) gőznyomásé nát­rium-gőz és az amalgám alakban lévő folyékony nátrium ha­tásának, sőt a lámpa üzemelése során képződő nátrium-B­­-aluminát rétegből származó nátrium ion hatásának is. Ezek 5 eredményeként ioncsere ótján ój, nemkivánt vegyületek kép­ződnek, amelyek megrövidítik a kötőanyag és ezzel a lámpa élettartamát. A találmány szerint a kötőanyagok új csoportját java­soljuk. Ezek az anyagok a lámpa gázterében lévő töltő- 10 anyagok nagyon korróziv hatásának is ellenállnak, és ezek­kel az anyagokkal a lámpa lezárása, 1eforrasztása 1750 °C-nál alacsonyabb hőmérsékleten megtörténhet. így lehe­tővé válik megfelelően hosszú élettartamú, nagynyomású nátrium-gőz kisülési lámpa készítése. 15 A találmány szerinti kötőanyagot az jellemzi, hogy finomeloszlású polikristályos termék, amely legalább három oxidos alkotót tartalmaz, és ezek mól'.-os aránya a követ­kező határok közé esik: AUOj 5-70 mólí 20 SCi03 és/vagy Tiü0x 2-70 mól* 2 < x v 4, Y2O3, Gd^Oi , TbíO:), DyíOj, H02O3, Er20j, EueOj, Pr203 , CeiOi, SnuOj, TtruQj, YbaOi, LU2O3, LaiOa és Nd?03 közül 25 legalább egy oxid 7-80 mól%. A kötőanyag még 0-20 mól% kristálynövekedést gátló anyagot is tartalmazhat, hogy egészen biztosan megakadá­lyozhassuk a durva kristályszemcsék képződését. Ezek a durva kristályszemcsék ugyanis a kristály szemcse határok 30 mentén törésekhez vezethetnek. A kötőanyag alapösszetéte- 1 étöl függően ilyen anyagként használhatjuk a ZrOj-t, B2O3 — t, Si02-t, P205-1, alkál iföldfémoxidokat, így a MgO-t, BaO-t és a SrO-t vagy ezek keverékét. Ezen adalékok némelyikének hatása önmagában ismert, például a 2 008 087 35 sz. Nagy-Britanniai szabadalmi leírásból. Más adalékok ilyen hatása új. Előnyösnek tartjuk a SrO-t és a BaO-t és ezek keveré­két, ezek némelyik kompozícióban igen finom kristályszer­kezetet eredményeznek. 40 A találmány szerinti egyik kiviteli alakban a kötő­anyagban két ritkaföldfém-oxid, 1gy La2Ú3 és Y2O3, egy 0,91 Ä ionrádiusznál kisebb vagy azonos ionrádiuszú fém oxidja és egy 0,92  ionrádiusznál nagyobb vagy azonos ionrádiuszú fém oxidja szerepel. 45 Az I. táblázatban foglaltuk össze az alkalmas három vegyértékű ionok ionrádiusz értékeit. I. táblázat ion ion rádiusz ä az oxid kristály formája i on i on rádiusz  az oxid kristály formája Y3 + 0,89 köbös La3 + 1,06 hexagonâli s Dy] + 0,91 köbös/monoklin Ce3 + 1,03 hexagonális Ho3 + 0,89 köbös Pr3 + 1,01 hexagonâli s Er3 + 0,88 köbös Nd3 + 1,00 hexagonâli s Tm3 + 0,87 köbös Sm3 + 0,96 monokli n/köbös Yb3 + 0,86 köbös Ej3 + 0,95 monokiin/köbös Lu3 + 0,85 köbös Gd3 + 0,94 monokli n/köbös Td 3 + 0,92 monoklin/köbös

Next

/
Thumbnails
Contents