186910. lajstromszámú szabadalom • Digitális üzemű váltakozó feszültség stabilizátor kapcsolási elrendezés

11 18691 Ci 12 megváltozhat, aminek következtében egy másik triac kapu bemenetére kerül gyűjtő feszültség. Ennek következtében két triac egyszerre lenne vezető állapotban, miáltal a TR feszültségszabályozó transzformátor két tekercs leágazásét rövidre zárnék. Ennek a káros jelenségnek az elkerülésére szolgál az LR léptető regiszter és a DEC dekóder közé beiktatott AR átmeneti regiszter, aminek a tartalma csak akkor változhat, ha egyik triac kapu bemenetén sincs gyűj­tő feszültség. Ez az LR léptető regiszterből az AR átme­neti regiszterbe valő adat átírás időpontjának alkalmas megválasztáséval érhető el például úgy, hogy az adatátirás a gyújtőfeszültség megszűnésekor, az AE áram null átmenet érzékelő egység kimenetén megjelenő lefutó éllel egyidejű­leg történik meg. Azt is figyelembe kell azonban venni, hogy a stabilizátor gyors működése érdekében célszerű az adatátlrást minél hamarabb elvégezni, ha az LR léptető regiszterbe a párhuzamos beírás és az esetleges léptetés is megtörtént. Ha tehát az AE áram nullátmenet érzékelő egység kimenetén éppen nincs impulzus, - azaz logikai 0 feszültség van - akkor az átírásnak az LR léptető regisz­ter párhuzamos beírását indító órajel - a 2. ábrán látha­tó, ti időpontban induló, CP óra bemeneti impulzus - le­futó élével egyidejűleg kell megtörténnie. Ha azonban az LT léptetés tároló kimenetén logikai 1 feszültség van, amint ez a 2. ábrán a t2 időponttól kezdődően látható, akkor az adat átírás csak az LR léptető regiszter lépte­tése, a t2' időpont után, például az S üzemmód vezérlő bemeneti impulzus felfutó élével egyidejűleg mehet végbe. Előfordulhat ugyanis, hogy az íbg bemeneti áram nullátme­­nete éppen a t2 és t21 időpont közé esik. Ilyen esetben, ha az adatátirás már az LR léptető regiszter párhuzamos beírását kiváltó órajel lefutó élével egyidejűleg megtör­ténne, akkor az LR léptető regiszter léptetés előtti tar­talma határozná meg a TR feszültségszabályozó transzfor­mátor következő állapotát, amely 1gy hamis állapot lenne. Ezután a t2‘ időpontban megtörténne az LR léptető regisz­ter léptetése, majd az LR léptető regiszter megváltozott tartalma az AE áram nullátmenet érzékelő egység kimenetén megjelenő lefutó éllel egyidejűleg átlródna az AR átmeneti regiszterbe. A TR feszültségszabályozó transzformátor következő állapota tehát különbözne az előző hamis álla­pottól, és csak most válna helyessé. így a TR feszültség­szabályzó transzformátor folyamatosan váltakozó két állapota közül az egyik hamis lenne. Ezt a káros jelen­séget kiküszöbölve az adat átírás előbbieknek megfelelő vezérlését a 3. ábrán látható, logikai kapukból felépített ARV átmeneti regiszter vezérlő áramkör végzi azáltal, hogy a megfelelő időpontban egy felfutó impulzus élt ad az AR átmeneti regiszter CPA óra bemenetére. A találmány szerinti stabilizátor fentiekben tárgyalt, és a 3. ábrán bemutatott kibővített változatának kifogás­talan működése szempontjából lényeges az AE áram nullát­menet érzékelő egység üzembiztos működése, ugyanakkor lényeges szempont az egyszerű felépítés és a kis előállí­tási költség is. E követelmények együttes kielégítése akkor nehéz, ha a stabilizátor terhelő árama széles hatá­rok között változhat. Ilyen esetben ugyanis az áram érzékelő elemként szokásosan alkalmazott ohmos ellenállás célszerűtlen, mivel kis értékű érzékelő ellenállás alkal­mazása esetén kis terhelő áramnál olyan kis feszültség mutatkozik az érzékelő ellenálláson, hogy annak biztonsá­gos feldolgozása csak meglehetősen bonyolult és költséges áramkörökkel lehetséges. Ha viszont az áramérzékelö ellenállás nagy értékű, akkor nagy terhelő áram esetén megengedhetetlenül nagy feszültség és teljesítmény veszte­ség állhat elő. A másik ismert áram érzékelő elem az áramváltó transzformátor önmagában is meglehetősen költsé­ges, súlyos és helyigényes. Mindezeknél egyszerűbb, olcsóbb és ugyanakkor teljesen biztonságos működésű és kis veszteségű a találmány szerinti AE áram nullátmenet érzékelő egység, amely annak figyelembevételével került kialakításra, hogy jelen esetben az áramnak csak a nullátmenetét kell érzékelni, míg amplitúdója közömbös. A találmány szerinti megoldásnak az a lényege, hogy benne egy ellenpárhuzamosan kapcsolt dióda pár kerül alkalma­zásra áramérzékelö elemként. Amint a 4. ábrán látható, a találmány szerinti nullát­menet érzékelő egység El és E2 áramérzékelő bemenetei közé el lenpárhuzamosan kapcsolt DD1, DD2 dióda pár van kötve, mely DD1, DD2 dióda pár az E erősítő bemenetére csatlako­zik. Az E erősítő kimenete a monostabil Ml és M2 multi­vibrátorok ellentétes irányú impulzus éllel vezérelhető bemenetéihez, az Ml és M2 multivibrátorok negált kimenetei pedig a K ES-kapu bemenetéihez vannak kapcsolva. A K ES-kapu kimenete azonos az AE áram nullátmenet érzékelő egység kimenetével. Az AE áram nullátmenet érzékelő egység működése a következő: Az ellenpárhuzamosan kapcsolt DD1, DD2 dióda páron a rajtuk átfolyó Ib bemeneti áram hatására közelítőleg négyszögalakú feszültség jön létre. Ennek az amplitúdója az Ibe bemeneti áram több nagyságrendet átfogó változása esetén is alig változik, szilicium diódák esetén 0,4...1 V körüli érték. Ezt a feszültséget az E erősítő a logikai 1 szintnek megfelelő amplitúdójú négyszögjellé alakítja. Ennek a négyszögjelnek a fel illetve lefutó élei egybe­esnek az Ib áram nul 1 átmeneteivel. A felfutó élek a mono­stabil Ml multivibrátort, a lefutó élek a monostabil M2 multivibrátort indítják. így a K ÉS-kapu kimenetén egy impulzussorozat áll elő, melyben az impulzusok lefutó élei egybeesnek az Ib áram nul 1 átmenetei vei, és az impulzus szünetek ideje megegyezik az Ml, M2 multivibrátorok visszabi1lenési idejével, ami meghatározza a tricokat gyújtó impulzusok szélességét, és ami célszerűen mintegy 20 %-al több, mint a stabilizátor Ube bemeneti feszültsé­gének a fél periódus ideje. A találmány szerinti digitális üzemű hálózati váltakozó feszültség stabilizátor az alábbi előnyös tulajdonságokkal tűni k ki :- gyors működésű; a hálózati feszültség nagymértékű, ugrásszerű megváltozása esetén is egyetlen lépésben, azaz ohmos terhelés mellett a hálózati feszültség egy és egy negyed periódus idején belül kiegyenlíti a feszültség­­változást,- emellett a terhelésváltozás miatt bekövetkező kime­neti feszültségváltozást is kiegyenlíti a hálózati fe­szültség kettő és egy negyed periódusidején belül;- a hálózati feszültség semmilyen értéke mellett sem következhet be a stabilizált kimeneti feszültség két különböző érték közötti váltakozása;- a terhelés induktív vagy kapacitlv is lehet, és a kimeneti feszültség ekkor is torzltatlan, és a stabili­zátor nem kelt nagyfrekvenciás zavarokat; 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 7

Next

/
Thumbnails
Contents