186894. lajstromszámú szabadalom • Anyagtakarékos tárolótartály és eljárás annak előállítására
1 .186894 . 2 tárolótartályoknál alkalmazott feszítőszerkezet felülnézete, a 6. ábra egy a borászatban alkalmazott és a találmány szerinti eljárással kialakított betontároló tartály nézete, a 7. ábra a 6. ábra szerinti tárolótartály egy részlete a feszítöszerkezettel, míg a 8. ábra a 6. ábra szerinti tárolótartály kiemelt részlete. Az 1. ábra a találmány szerinti tárolótartály egy célszerű kiviteli alakját szemlélteti, ahol a tartály stabilitását 1 vázszerkezet 11 talpgyürüje, vízszintes 12 bordák, és függőleges 13 bordák együttesen adják. Az 1 vázszerkezet alkotóelemei - a 11 talpgyürü a vízszintes 12 és a függőleges 13 bordák között oldható - csavarkötés - vagy oldhatatlan - hegesztett - kapcsolat van. Az így kialakított vázszerkezethez van csatlakoztatva a 2 falazat. Az 1 vázszerkezet és a 2 falazat közötti teherhordó kapcsolat az adott konkrét esetben ragasztással van kialakítva. Az ábra szerinti tárolótartály 1 vázszerkezetének részét képezi továbbá egy a 12 talpgyürűhöz csatlakozó 41 nyílással ellátott 4 ürítőkúp, amely a tartályban tárolt anyag eltávolítására szolgál. A tartályt felülről a 14 támgyűrühöz csatlakozó, 31 betöltőnyílással ellátott 3 fedél határolja. A találmány szerinti tárolótartály kialakítása során a 2 falazat és az 1 vázszerkezet egymáshoz kapcsolásához - ragasztásához - feszítőelem és/ vagy feszítöszerkezet is szükséges. A feszítöszerkezet egyes kialakitási módjait ismerhetjük meg a 2-5. ábrákon. A 2. ábra szerinti kialakítás esetén a feszítőszerkezet egy felfújható plasztomer vagy elasztomer 52 tömlő, amely a ragasztáshoz szükséges szorítóerőt biztosítja. A megfelelő ragasztott kapcsolat kialakításához a vízszintes 12 borda illetve az alkotó menti 2 falazat (palást) ragasztásánál egy ellenerő is szükséges, amely ellenerőt a függőleges 13 borda és a 2 falazat közé ideiglenesen behelyezett 51 fa alátét segítségével hozzuk létre. A fa alátét természetesen el is hagyható, de ebben az esetben az 1 vázszerkezet 12 bordái a 13 bordákba vannak süllyesztve. A 3. ábra szerinti tárolótartály esetén a szerkezet működése megegyezik a 2. ábra kapcsán ismertetett szerkezetével azzal a különbséggel, hogy az 52 tömlő gyűrű alakú és egy alkalmasan kialakított fém 53 tömlötartó elemben helyezkezik el. Célszerű, hogy az 53 tömlőtartó elem szélessége kis mértékben nagyobb legyen, mint a ragasztandó felület szélessége. Ez könnyű szerkezeti felépítést és gyors kezelhetőséget biztosít. A 4. ábra a 3. ábra kapcsán ismertetett szerkezet egy részletét szemlélteti, amelyen jól látható a vízszintes 12 illetve a függőleges 13 bordák között elhelyezett 52 tömlő, illetve az 52 tömlőt tartó 53 tömlőtartó elem kialakítása és elhelyezkedése. Az 5. ábra egy nagyméretű tartályok kialakításánál alkalmazott feszílőszerkezetet ábrázol felülnézetben. Elvi felépítésében azonos a 3. ábra kapcsán ismertetett szerkezettel, azzal a különbséggel, hogy az 52 tömlő és az azt tartó 53 tömlőtartó elem szegmensekből van kialakítva, amely szegmensek 531 rudazat és 532 összekötő elemek révén vannak gyorsan oldható kötéssel összekapcsolva. Ilyen kialakítás lehetővé teszi a ragasztások szegmensek szerinti elvégzését. A találmány szerinti tárolótartály készülhet betonból is. Betonból készült tartályokat alkalmaznak pl. a borászatban, ahol eddig a falazatot üvegc;empéből alakították ki. Ennek hátránya, hogy igen költséges és felújítása nem minden esetben valósítható meg. A találmány szerinti megoldás esetén a tárolótartály kialakítása úgy történik, hogy a betonszerkezetben 15 oszlopokat és vízszintes 12 bordákat alakítunk ki, amely 15 oszlopra és 12 bordákra kerül fel - a találmány szerinti eljárással - a 2 falazat. Ilyen kialakítás mellet biztosítható, hogy a költséges üvegcsempe-felrakás helyett más, az élelmiszeriparban használt és az egészségügyi előírásokat messzemenően kielégítő megoldást alkalmazunk, igy pl. a falazatot alumínium vagy saválló lemezből alakítsuk ki. Ilyen alumínium vagy saválló lemez alkalmazásával készült tárolótartályt, illetve annak 2 falazatának kialakítását szemlélteti a 7. és 8. ábra. A betonból kialakított tárolótartályban kialakított vázszerkezetre kerül az alumínium lemez, ámenét vázszerkezettel érintkező felületén előzőleg megkentünk ragasztóanyaggal. A 6 lemezeket a megfelelő helybentartás végett néhány helyen - pl. popszegecs révén - megfogjuk, majd a ragasztáshoz szükséges ellenerő kifejtésére a felfújható 52 tömlőket az 53 tömlőtartó elembe helyezzük, és az 53 tömlőtartó elemet az 533 támasztószerkezet segítségével a ragasztandó felülethez nyomjuk. Ezután pneumatikus vagy hidraulikus úton feltöltjük az 52 tömlőket, és azokat a ragasztóanyag tulajdonságaitól függően a ragasztott kötés kialakulásához szükséges ideig feltöltve tartjuk. A kötés megszilárdulása után a tömlőket leeresztjük, majd a támasztószerkezetet a tömlőtartó elemmel és a tömlőkkel együtt eltávolítjuk. Ezt a műveletet addig ismételjük, míg a teljes betontartályt a 6 lemezekkel be nem borítjuk. Megjegyezzük, hogy az ilyen technológiával kialakított tárolótartályok esetén a kötési idő nemcsak az alkalmazott ragasztóanyagtól, hanem a tömlő feltöltési módjától is függ. Hidraulikus feltöltés esetén pl. a tömlő fel is fűthető, aminek következtében a kötési idő lecsökken, és ugyanakkor a kötési szilárdság pedig akár 10-20%-kal is megnövelhető. A találmány szerinti tárolótartály fő előnye, hogy segítségével lehetővé válik vegyes szerkezetek kialakítása, azaz fém vagy műanyag falazatú tárolótartályok létrehozása. További előnye még, hogy a falazat vastagsága a hegesztés elmaradása következtében lényegesen lecsökken, ami jelentős anyagmegtakarítást eredményez. A tartályfalazat kialakításához eleve jó felületi kiképzésű lemezek is felhasználhatók. így olyan területeken, ahol a csiszolás és polírozás is követelmény, ezek a műveletek elmaradhatnak, ami további megtakarítást eredményez. A találmány szerinti tárolótartály előnye még, hogy szerkezete könnyű és gyorsan kezelhető. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3