186883. lajstromszámú szabadalom • Eljárás trimetil-szilil-cianid előállítására

186,883 2 trimetil-szilil-klorid desztillál le, forráspontja 51,3%. Fő frakcióként 115-117 °C forráspontú, mintegy 15 °C olvadáspontú trimetil-szilil-cianidot kapunk, összhozama 1118 g (az elméletileg elérhető re vo­natkoztatva 94%). Felhasználási példa Ebben a példában a (CH3)3SiCN + C6H5COCL -» (CH3)3SiCl + C6H5COCN egyenlet szerint tri­­metil-szilil-cianidból benzoil-cianidot állítunk elő. Keverővei, hőmérővel, csepegtetőtölcsérrel és felszerelt desztillációs híddal ellátott 250 ml-es négynyakú gömblombikba bemérünk. 70,3 g (0,5 mól) benzoil-kloridot, majd 110 °C-ra melegít­jük. 20 percen belül beadagolunk 49,5 g (0,5 mól) trimetil-szilil-cianidot a csepegtetőtölcsér segítségé­vel cseppenként, miközben a képződő trimetil­­szilil-kloridot egyidejűleg ledesztilláljuk. A mara­dékot vákuumban frakcionált desztillálásnak vet­jük alá. így 53 g (az elméletileg elérhetőre vonatkoztatva 82%) benzoil-cianidot kapunk, amelynek forrás­pontja 11 mbar nyomáson 86-88 °C és olvadás­pontja 31 °C. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás trimetil-szilil-cianíd előállítására trime­­til-szilil-kloridból és alkálifém-cianidból, azzal jel­lemezve, hogy a trimeíii-szilil-kloridot közel ekvi­moláris mennyiségű alkálifém-cianiddal katalitikus mennyiségű nehézfém-cianid és 150 °C fölötti hő­mérsékleten forró aprotikus oldószer jelenlétében 130 °C és 250 °C közötti hőmérsékleten reagáltat- 5 juk és a trimetil-szilil-cianidot képződésének ará­nyában a reakcióelegyből desztillálás útján eltávo­lítjuk, továbbá adott esetben a reakcióba nem lé­pett a trimetil-szilil-cianiddal együtt átdesztilláló trimelíl-szilil-kloridot a trimetil-szilil-cianidtól el- 10 párologtatás útján elválasztjuk és körfolyamatba visszavezetjük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal jellemez­ve, hogy 160 °C és 220 °C közötti hőmérsékleten dolgozunk. 5 ’ 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemez­ve, hogy a trimetil-szilil-kloridot és az alkálifém­­cianidot ekvimoláris mennyiségekben, míg a nehéz­­fém-cianidot az alkálifém-cianid mennyiségére vo­­natkoztatva 0,5-10 mól%-nyi mennyiségben hasz- 20 náljuk. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemez­ve, hogy alkálifém-cianidként nátrium- vagy káli­­um-cianidot használunk. 5. Az 1, igénypont szerinti eljárás, azzaljeilemez- 25 ve, hogy nehézfém-cianidként réz(I)-cianidot, réz­(Il)-cianidot, cink-cianidot vagy ezek alkálifém­­cianidokkal alkotott komplexeit használjuk. 6. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemez­ve, hogy aprotikus oldószerként tetrametilén-szul-33 font használunk. 7. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemez­ve, hogy a reagáltatás után visszamaradó, aproti­­<us oldószerből, nehézfém-cianidból és alkáiifém­­kloridból álló keveréket felhasználjuk egy követke-35 ző reagáltatásban reakcióközegként. Ábra nélkül Kiadja az Országos Találmányi Hivatal A kiadásért felel: Himer Zoltán osztályvezető Megjelent a Műszaki Könyvkiadó gondozásában Szedte a Nyomdaipari Fényszedő Üzem (878123/09) COPYLUX Nyomdaipari és Sokszorosító Kisszövetkezet

Next

/
Thumbnails
Contents