186874. lajstromszámú szabadalom • Eljárás diazosavészterek előállításánál keletkező nitrit tartalmú szennyvizek kezelésére
„ 186 í '4 2 savetilésztert, klórecetsavetilésztert, klórecetsavat gyakorlatilag nem, vagy csak nyomokban tartalmaz, így a légtérbe, vagy adott esetben oldószertartalom eltávolítása céljából oldószenmentesítőbe vezethető. 2. példa Glicinetilészter-hidroklorid vizes oldat diazotálása, majd a diazoészter kinyerése után képződő szennyvizet, amely jellemző szennyezésként nitritet (8 g/1), nátriumkloridot (42 g/1), diazosavésztert (0,4 g/1), klórecetsavetilésztert (0,5 g/1), glicinetilésztert (6,5 g/1), oldószert (2,0 g/1), etilalkoholt (0,15 g/1) tartalmaz, pH-értéke 7,0, kémiai-oxigénigénye (8,9 g/1), hőmérséklete 10 °C, adagolószivattyúval, sorbakapcsolt három reaktoregységből felépített kezelőberendezés első reaktorába tápláljuk folyamatosan (80 ml/h). A 200 ml folyadék-100 ml gázteret tartalmazó reaktoregységek kialakítása olyan, hogy az egymást követő reaktorok folyadék- és gázterét csővezeték köti össze, így a fázisok áramlása biztosított a soros kapcsolású egységekben végzett folyamat irányának megfelelően, továbbá a reaktoregységek keverésére olyan keverőt - például csőkeverőt használunk, amely a reaktor zárt gázteréből beszívott gázfázist (2-41/h) a kezelt folyadékban diszpergálja, azaz a két fázist ismétlődően (legalább kétszer) érintkezteti. Az első reaktoregységbe adagolunk még folyamatosan savat (például 2 n HCl-oldatot 8 ml/h), továbbá nitritmentesítő reagensként ammóniumkloridot tartalmazó oldatot - például 2 mól/1 NH4CL koncentráció esetén 6 ml/h sebességgel - adagolunk. (Megjegyezzük, hogy nitritmentesítő reagensként ammóniumsót használni akkor célszerű, ha ammóniumsót tartalmazó hulladék, illetve szennyvíz áll rendelkezésre.) Az első reaktorba betáplált oldatokat intenzíven keverjük, és a folyadékfázis hőmérsékletét külső fűtéssel folyamatosan 55-60 °C-os hőmérsékleten tartjuk. A beállított paraméterek (min. 2 h tartózkodási idő, pH = 1-1,5, hőfok 55-60 °C, nitritmentesítő reagensek minősége, mennyisége) mellett, részlegesen nitritmentesített (90-95%-os hatásfokkal) oldat kerül a második reaktoregységbe. A kezelőberendezés első reaktorában képződő, és a kezelt folyadékon ismételten átvezetett gázfázis, amely például klórecetsavetilészter, etilnitrit, stb. mellett jellemzően még 20-50 mg/1 koncentrációban nitrogénoxidokat is tartalmaz, szintén a második reaktorba áramlik, ahol folytatjuk a víz- és gázfázisok további kezelését. A nitritmentesítés gyakorlatilag teljessé tétele (99%-os, vagy annál is magasabb hatásfok) érdekében a második reaktorba, amelynek kialakítása és üzemeltetési körülményei (keverés, belső gázcirkuláció, pH, hőfok, tartózkodási idő) gyakorlatilag megegyeznek az első reaktornál leírtakkal - kiegészítő nitritmentesítő reagens-adagolást végzünk a szükséges mennyiségben. így például 3,5 g/l-es hidrogénperoxidot használva nitritmentesítő reagensként, a szükséges mennyiség 10-20 ml/h az első reaktoregységben biztosított nitritmentesítési hatásfoktól függően. A kezelősor második egységéből, vagy esetleg több nitritmentesítő egység használatánál az utolsóból távozó fázisok (folyadék és gáz) a harmadik reaktorba kerülnek, ahol alkálikus reagensként adagolt 2,5%-os kalciumhidroxid szuszperizióval (mésztejjel) a folyadékfázist meglúgosítjuk. célszerűen 10-12-es pH-értékig. A folyadékon, az előzőekben már ismertetett belső gázcirkulációval ismételten átvezetjük a nitritmentesítés közben képződő és az előző egységekben már kezelt gázfázist. A tisztítási folyamat eredményeként elérjük, hogy minimális vegyszerfelhasználás mellett is, min. 99%-os nitritmentesítési hatásfokot biztosít, a kezelt víz diazoésztert és/vagy etilnitritet nem tartalmaz. A nitritmentesítés közben hasznosul, mint nitritmentesítő reagens, a betáplált víz glicinetilészter-tartalma, és a kezelt vízfázis K.OI-e kb. 35%-kal csökken. A tisztítási folyamat közben képződő gázfázis, a kezelőberendezés végpontjáról úgy távozik, hogy nitrogénoxidokat, etilnitritet, diazoecetsavetilésztert, klórecetsavetilésztert, klórecetsavat gyakorlatilag nem, vagy csak nyomokban tartalmaz, így a légtérbe, vagy adott esetben oldószertartalmának eltávolítása vagy regenerálása céljából oldószer-mentesítőbe is vezethető. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás diazosavészterek előállításánál keletkező nitritet (salétromsavat), diazosavésztert, kloridot, továbbá adott esetben még diazotálatlan amint (aminosavésztert) is együttesen tartalmazó szennyvizek tisztítására, azzal jellemezve, hogy a) a szennyvizet egy zárt, keverős reaktorban 1-3 pH-érték, 0,25-4 óra tartózkodási idő és 10-100 *C hőmérséklet mellett a legfeljebb 90%-os nitritnientesítéshez szükséges mennyiségű nitritmentesítő reagenssel vagy reagensekkel érintkeztetjük, és a felszabaduló gázfázist a folyadékfázisban diszpergáljuk, majd b) a kezelt folyadékot és a gázfázist legalább egy további zárt, keverős reaktorba vezetjük és a folyadékot 1-3 pH-érték, 0,25-4 óra tartózkodási idő és 10-100 °C hőmérséklet mellett a további, kívánt esetben 100%-os nitritmentesítéshez szükséges mennyiségű nitritmentesítő reagenssel vagy reagensekkel érintkeztetjük, és a felszabaduló gázfázist a folyadékfázisban diszpergáljuk, ezután c) a nitritmentesített folyadékfázist és gázfázist egy utóreaktorba vezetjük és a lúgosra, előnyösen 9-11 pH-értékre beállított folyadékfázisban a gázfázist 0,25-4 óra tartózkodási idő és 20-80 °C hőmérséklet mellett diszpergáljuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy nitritmentesítő reagensként karbamidot, ammóniumsót, hidrogénperoxidot és/vagy primer amint használunk. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy nitritmentesítő reagensként az a) lépésben karbamidot, ammóniumsót és/vagy primer amint, a b) lépésben hidrogénperoxidot használunk. Rajz nélkül E 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
