186866. lajstromszámú szabadalom • Eljárás termelő és besajtoló kutak, valamint szénhidrogéntermelő rétegek kombinált polimeres-szilikátos kezelésére

1 186 366 2 Alkalmazási példák A találmány szerinti eljárás eredményes alkalma­zására a legnagyobb hazai szénhidrogénelőfordulás területén végrehajtott üzemi kísérletek eredménye alapján mutatunk rá. A szénhidrogénmező legfon­tosabb rétegfizikai és fluidum adatai az alábbiak: Kőzettípus: homokkő Áteresztőképesség: 0,05-0,60 pm2 Porozitás: 0,18-0,28 Mélység: 1800-2000 m Hőmérséklet: 92-95 °C Nyomás: 190-200 bar Olaj viszkozitás: 0,6-0,7 mPas A fenti jellemzőkkel rendelkező mezőben összesen öt rétegkezelési kísérletet hajtottunk végre. Ebből négy kísérlet szénhidrogéntermelő kút, egy pedig besajtoló kút kezelésére irányult. A kezelés típusát tekintve a négy termelő kútból kettőn (C-D) jelű hagyományos, kettőn (A-B jelű) a találmány sze­rinti kombinált rétegkezelést hajtottak végre. Egy üzemi kísérlet történt továbbá besajtoló kút (E jelű), ugyancsak a találmány szerinti eljárás kombinált polimeres-szilikátos kezelésére. 1. Példa Az A jelzésű kőolajtermelő kút az eredeti víz/olaj határ közelében helyezkedik el és a mező termelés­be állítása óta (közelítően 13 éve) folyamatosan üzemel. A kút elvizesedése kb. 8 éve kezdődött, majd viszonylag gyors ütemben a termelvény vízhá­nyada 90-95%-ra növekedett. A kezelést megelőző két évben a vízhányad 96-98%-ra nőtt és ezen az értéken stabilizálódott. A rezervoárgeológiai jel­lemzők, valamint a termeléstörténeti adatok alap­ján döntés született a kút kombinált polimeres sziji­­kátos kezelésére, amelyet 1980. november 15-én kezdtek meg és összesen 15 napot vett igénybe. A kúttaipkezelés előtt a réteget mérsékelt sava­­zásnak vetették alá. A 3 m3V. típusú savkeveréket 100 m3 vízutánsajtolással a kút környezetében elte­rítették. Ezt követte a kombinált polimeres-sziliká­tos kezelés. Az alkalmazott polimer közepes mole­­kulatömegü (3,5xl06) és közepesen hidrolizált (20%) poliakrilamid volt. A felhasznált timsó és vízüveg technikai minőséggel rendelkezett. A be­sajtolt mennyiség ill. oldattérfogat az alábbiak sze­rint alakult: Tech. lépés Anyag Mennyiség Megjegyzés sorrendje 1. Timsó-kalcium-klorid óidat 200 m3 Timsó 200 kg 1 g/1 kon­centráció CaCl2 100 kg 0,5 g/l kon­centráció Sósav 2 m3 !0 dm3/m3 koncentrá­ció Tech. lépés’ sorrendje Anyag Mennyiség Megjegyzés 2. Puffer vízdugó 50m3 .. ------3. Polimeres-szilikátos^ oldat 600 m3 Polimer 600 kg 1 g/l kon­centráció. " Si02 12 P 2% Si02 4. Puffer vízdugó 50 m3 5. Timsó-kalcium-klorid oldat 200 m3 1" Timsó 200 kg 1 g/l kon­centráció CaClj 100 kg 0,5 g/l kon­­; centráció Sósav 1 m3 5 dm3/m3 koncentrá­ció 6. Viz utánsajtolás 200 m3 7. Kőolaj utánsajtolás 100 m3 A kezelés után a termelő kutat lezártuk és 1980. december végéig pihentettük. A kút termelésbe állí­tása 1981. január 1-én történt. A kezelés eredmé­nyeként a termelvény vízhányada 5 hónap alatt 96-98%-ról fokozatosan 70-80%-ra, átlagosan 75%-ra csökkent, s ezen az értéken huzamos ideig, gyakorlatilag 1981 végéig stabilizálódott, miköz­ben a bruttó hozam nem változott. Összességében a kezelés 1981-ben 2500 m3 több­letolajat eredményezett. Figyelembe véve a kezelés közelítően 0,8 mFt-os költségét, valamint a képző­dött 10 mFt eredményt, a kezelés sikeresnek minő­síthető. Nemzetközi'összehasonlításban a művelek közepesen hatékonynak tekinthető, amelyet a szak-” emberek annak tulajdonítanak, hogy a kút perforá­ciója már a tényleges víz/olaj határon, esetleg az alatt van. 2. Példa A B jelzésű kút jellegzetessége, hogy perforációja rétegezett, a rezervoárgeológiai adatok szerint két rétegből álló összletet fog át. Ezek közül az alsó réteg jobb kifejlettségű és nagyobb áteresztőképes­ségű aktiv réteg, mig az ezzel hidrodinamikai kap­csolatban nem lévő márgás, kb. egy nagyságrend­del kisebb áteresztőképességű réteg inaktív. A kút termelésbe állítása óta termelt olaj gyakorlatilag teljes egészében az alsó rétegből származott, míg a felső réteg olajtelítettsége változatlan marad. A fel­ső réteg megnyitását célzó serkentési művelet (sava­­zás) eredménytelen maradt, s a kút változatlanul 95-98% vízhányaddal termelt. A szabadalom tár­gyát képező kombinált polimeres-szilikátos kezelés alkalmazásának elsődleges célja ebben az esetben a rétegek közötti hidrodinamikai ellenállás kiegyenlí­tése, azaz a felső réteg megnyitása volt. Az alkalma­zott technológiai séma lényegében a szokványos polimeres és a szabadalom tárgyát képező polime­res-szilikátos rétegkezelés kombinált alkalmazásán alapult. A besajtolt vegyszer mennyisége ill. az ol­dattérfogatok ennek megfelelően az alábbiak sze­rint változott: 5 IC 16 20 26 30 36 40 45 50 55 60 6

Next

/
Thumbnails
Contents