186859. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a gázkiszorításos kőolajkitermelés elárasztási hatásfokának javítására

1 186 859 2 ni a gázzal való kiszorítást. A besajtoló kútsor egyik kútsorán gázt sajtolunk be, míg a másik kút­soron termeltetünk, miközben az eredeti termelő kutak nem üzemelnek. A gázáttörés vagy adott gáztelítettség elérése után az eredetileg termelő ku­takat termelésbe állítjuk, miközben minden besaj­toló kútba gázt sajtolunk be. A találmány szerinti megoldás a területi hatásfok mintegy 70-80%-os növekedését eredményezi. 2. példa Szabályos négypontos kiszorítás rendszer Szabályos négypontos rendszer esetén a gázki­szorítás területi növelésére szolgáló találmány sze­rinti eljárás alkalmazását a 4. ábra szemlélteti. Az első ütem alatt az eredeti termelő kutakkal nem termelnek, míg a besajtoló kútsor minden második Kútját az első ütemben termelő kúttá alakítottuk át, es minden második kútba gázt sajtolunk. Az első ütem után célszerűen a második ütemet valósítjuk meg, amikor az eredeti kútfunkciók szerint történik a termeltetés és a besajtolás. Ilyen módon mintegy 60-70%-kaI növeljük a területi hatásfokot. 3. példa Ötpontos rendszer a) A találmány szerint alkalmazott művelési technológiát az 5. ábra szemlélteti. Eszerint az első ütemben az eredetileg tervezett termelő kutakat lezárjuk, míg a besajtoló kutak minden második kútjába gázt sajtolunk be, illetve az 5. ábra szerint termeltetünk. Az első ütemben tehát valamennyi besajtoló kút üzemben van, vagy mint termelő, vagy mint besajtoló kút. Ebben az ütemben az eredetileg tervezett vagy létesített besajtoló kutak célszerűen csak egy funk­ciót (termelés vagy besajtolás) látnak el. Az adott gáztelítettség elérése után áttérünk a második ütemre, amikor a kutak az eredeti funkciójuk sze­rint üzemelnek. A területi hatásfok csaknem két­szeresére növekszik. b) Az 5. ábrán háromszöggel jelölt, besajtolásra tervezett kutakba kezdjük meg a gázbesajtolást. A termelő kutakban jelentkező gázáttörés után a besajtolást a termelő kutakon keresztül folytatjuk, a besajtoló kutak ekkor termelési funkciót látnak el. A kívánt oldott gáztartalom elérése után a kutak tervezett funkciójuk szerint működnek. A talál­mány szerinti eljárás alkalmazása a vertikális el­árasztás hatásfokát 1,2-1,4-szeresére növeli. c) Lefolytatjuk a fenti a) szakaszban leírt műve­lés első ütemét. A második ütemet a termelő kutak gázosodásáig végezzük. Ezt követően a gázbesajto­lást a termelő kutakba eszközöljük mindaddig, míg a termelő kútként üzemelő besajtoló kutak gáz­olaj viszonya az oldott gáztartalom kívánt értékét el nem éri. A művelést ezután az eredeti kútfunkciók betartásával folytatjuk. Az eljárás komplex alkal­mazása az elárasztás hatásfokát csaknem kétszere­sére növeli. d) Lefolytatjuk a fenti a) szakaszban leírt műve­lés első ütemét. A második ütemet a termelő kutak gázosodásáig végezzük. Ezt követően a termelő kutakba gázt sajtolunk a besajtoló kutak egyidejű zárása mellett mindaddig, amíg a kívánt telepnyo­mást el nem érjük. A művelést az eredeti kútfunk­ciók betartása mellett fejezzük be. 4. példa Kilencpontos rendszer Kilencpontos rendszer esetén három ütemben célszerű az elárasztást végezni. Ekkor a 6. ábrán vázolt módon járunk el. Ebben az esetben is, mint az előző példák mindegyikében, a besajtoló kutak egy része termelő, másik része besajtoló funkciót Iát el a „végleges” kútfunkciók megvalósítása előtt vagy után. A területi hatásfok mintegy 50%-kal növekszik Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás a gázkiszorításos kőolajtermelés terü­leti és/vagy vertikális elárasztási hatásfokának nö­velésére porózus tárolóknál, azzal jellemezve, hogy az egyes kutak és/vagy kútcsoportok, vagy az ösz­­szes - termelő, besajtoló vagy nem üzemelő - kút funkcióját a művelési folyamat meghatározott idő­pontjaiban állandó vagy változó rétegnyomás mel­lett megváltoztatjuk, a gáz- és adott esetben a fo­lyadék-halmazállapotú közeg- besajtolását egy­mást követően együtt vagy ciklikusan végezzük oly módon, hogy a besajtolás kezdeti fázisában a besaj­tolásra tervezett kutaknak csak egy részébe sajtol­juk a gázhalmazállapotú közeget, egyidejűleg a be­sajtolásra tervezett kutak egy további részéből ide­iglenes termelési tevékenységet folytatunk a reagáló kutak zárása vagy termelése mellett, a besajtoló és az ideiglenesen termelésre használt besajtolókutak közötti gázáttörésig, illetve meghatározott gáztelí­­tettségü zóna kialakulásáig, azután mindegyik, - eredetileg besajtolásra tervezett kútba, - gázhalmaz­állapotú vagy más ismert kiszorítóközeget sajto­lunk a tárolótér elárasztásáig, majd a rétegbe vizet vagy javított tulajdonságú vizet és/vagy vegyszeres oldatot sajtolunk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a besajtolás kezdeti fázisában a besajtolásra tervezett kutakba sajtoljuk a gázhalmazállapotú közeget, a reagáló kutak ter­meltetése mellett, meghatározott gáztelítettségű zó­na kialakulásáig, ezután a gázhalmazállapotú kö­zeget a termelő kutakba sajtoljuk, a besajtoló ku­tak termeltetése közben az ez utóbbiakban fennálló gáz/olaj viszony illetve a telepnyomás meghatáro­zott értékének eléréséig, majd a rétegbe vizet, javí­tott tulajdonságú vizet és/vagy vegyszereket sajto­lunk. 3. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljá­rás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a besajtolást lineáris négy-, öt- vagy többpontos vagy szabálytalan elárasztási rendszerekben végezzük. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 5C 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents