186827. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés széntelepek, továbbá teleppé halmozódott egyéb kőzet, darabos vagy szemcsés közeg lazítására és/vagy jövesztésére

1 186.827 2 verő lazítási viszonyok között működik az előző, a lyuk szája felől szomszédos jövesztőfej által már létre­jött lazítás következtében, s ennek különösen azért nagy a jelentősége, mert e folyamat előidézéséhez elegendő rendkívül kis késleltetési időtartamok beiktatása a sorrendben következő elemi jövesztő eszközök aktiválása között; a késleltetési időtartamok éppen azért korlátozhatók nagyon kis értékre, mert pl. a találmány szerinti elemi jövesztő eszköz lehetővé teszi a sorozatos aktiválás önműködő láncfolyamat­ban való kiváltását. Ebből következik, hogy merekdőlésü telepeknél a befúrás elvégezhető a teljes művelési hosszra kiterje­dően és ennek megfelelő lesz az önműködő folyamat­tal elért eredő jövesztési hossz, így az ilyen telepek főteszénomlasztással, biztosítás nélkül és nagy terme­lékenységgel, minimális szénvagyon veszteséggel, a lékenységgel, minimális szénvagyon veszteséggel, a légosztály kiürítése nélkül is biztonságosan és rendkí­vül gazdaságosan leművelhetők. A találmány szerinti elemi jövesztő eszköz, cél­szerűen 1-2 méter hosszúságú furatszakaszt tölt ki és az elemi eszközök — előnyösen menetes kötés­sel — a teljes fúrólyuk kitöltésére alkalmas önvezérelt jövesztő berendezéssé összekapcsolhatók. Az elemi jövesztő eszköz a jövesztőfejjel csatolt csőszakasz­ban tárolja anagynyomású - lazító - levegőt, s ön­vezérlő elvén működik dugattyút tartalmaz., amely a pillanatnyi nyomásértéktől függően szabaddá teszi a megfelelő irányítású terelőrés és a légtartály közötti közlekedést. A'jövesztőfej palástjában kialakított terelő rés nyitását és zárását tehát a dugattyú végzi, amelynek előnyös kiviteli alakjánál önmagában is­mert elemekből kialakítható visszacsapó szelepet alkalmazunk. A dugattyú előnyös kiviteli alakja a fokozatos leürítés érdekében a két végén eltérő hatásos felülettel rendelkezik, differenciál dugattyú­ként működik. A hagyományos jövesztő eszközöknél a jövesztőrések a palást teljes kerületére kiterjedően voltak alkalmazva; a találmány szerinti terelőrés csak a sorozatművelet haladási irányával ellentétes irány­ban fejt ki hatást a telepre, tehát a haladási iránnyal ellentétes oldalon lévő szénréteget lazítja. Az így jellemzett irányítást pontosabban úgy értelmezhetjük, hogy a terelőrésen átáramló levegő haladási irányát a jövesztőfej tengelyére párhuzamos és merőleges komponensekre bontva, a tengelyre párhuzamos komponens a furat szája felé mutat. A találmány szerinti jövesztőberendezés tehát szerelt állapotban N darab elemi jövesztő készüléket tartalmaz; előnyösen előre szereljük össze az elemi jövesztő eszközöket és a teljes szerelvényt együtt toljuk be a lyukba, ez azonban csak N kis értékeinél megvalósítható. Az elemi jövesztő eszközöket kész­letezhetjük meghatározott számban összeszerelt jö­vesztő berendezésként, nevezzük a szerelt eszközök számát M-nek. Ha N=M, akkor az alkalmazási helyen készített lyukba egyetlen művelettel betolhatjuk a készreszerelt jövesztő berendezést. Ha N < M, akkor egy vagy több M-darabos berendezést tolunk be a lyukba, majd kiegészítésül betolunk egy vagy több elemi jövesztő eszközt, minden betolási műveletkor elvégezve a már betolt készlet utolsó tagja és az újab­ban betolt tag közötti összeszerelést. Ha M = N:K (K «ész szám), akkor előre összeszerelt M-darabos jövesztő berendezésből K darabot tolunk egymás után a lyukba, mindenkor elvégezve a szomszédos elemi jövesztő berendezések összeszerelését. A találmány szeirnti elemi jövesztő eszközök tehát rendkívül flexibilitással! alkalmazhatók, minimumra csökkentve a helyszíni szerelési műveletek szükségét, mimeilett kereskedelmi forgalomban is kínálható mind az — előre összeszerelt M darab elemi jövesztő eszközt tartalmazó - jövesztő berendezés, mind maga az elemi jövesztő eszköz, de bármikor könnyen kapható kívánt mennyiségű elemi jövesztő eszköz a helyszínen oly módon is, hogy az M-dárabos berende­zésekként tárolt közreható eszközről lecsavarozzuk a kívánt számú elemi jövesztő eszközt. Végeredményben tehát a találmány szerinti jö­vesztő berendezésnek elemi jövesztő eszökzökből való ilyen felépításe azt eredményezi, hogy az elemi eszközönként csőalakú légtartályt és önvezérlésű dugattyút tartalmazó sűrített levegős jövesztőfejek révén a telepbe fúrt lyuk teljes hossza mentén rendel­kezésre áll a jövesztő levegő, s az önvezérlésű dugaty­­tyúk biztosítják a — csak igen kis késleltetéssel egy­mást követő - szakaszonkénti hatékony jövesztést. Külön előnye a találmánynak, hogy készüléktechni­­kailag jól illeszkedik a technika állása szerinti körsze­rű eszközökhöz, mimeilett a (befoglaló keresztmet­szetében és néhány lényeges szerkezeti jellemzőben a lapos telepeknél alkalmazott korszerű jövesztő­­fejekhez hasonló) találmány szerinti elemi jövesztő ezsköz működésmója alapvetően eltér a technika állása szerintitől. Jobb követhetőség kedvéért ezt a kérdést a találmány szerinti működésmód részle­tes ismertetése után tárgyaljuk. A találmányt részletesebben ábrák segítségével magyarázzuk. Az 1. ábra találmány szerinti elemi jövesztő eszköz példakénti kiviteli alakjának tengely­menti keresztmetszetét mutatja, a 2. ábra a találmány szerinti jövesztőberendezés elrendezését szemlélteti meredekdőlésű telepben, felülnézetben, a 3. ábra a meredekdőlésű telepet oldalnézetben, a 4. ábra a jövesztő berendezés elrendezését mutatja lapos telep­ben, felülnézetbe. Az 1. ábrán látható, hogy a légtartályt körülvevő tokot egymással kapcsolt két - első, illetve második - 1, illetve 13 csőhenger alkotja, amelyek eredő bel­­terét a reteszelőszerv első a és második I és II légtér­re osztja. A két 1 és 13 csőhenger egymáshoz illesz­kedő végei közül az egyik (a mutatott kiviteli alak­nál az első 1) csőhenger lépcsős furattal, a másik (a mutatott kiviteli alaknál a második 13) csőhenger lépcsős palástfelülettel van kialakítva. A lépcsős furat legkisebb átmérőjű 2 szakaszában — mint elmozdulá­si pályában - van a reteszelőszerv elrendezve és az elmozdulási pálya kitüntetett helyén van kialakítva az első csőhenger falát összefüggő átmenő nyílásként átszelő - célszerűen egyetlen - 7 terelőrés. A furat legkisebb átmérőjű 2 szakaszában elhelyez­kedő reteszelő szerv záró-nyitó funkciójú differenciál 3 dugattyú, amelynek tömítését a rajta kiképzett 4 zárógyűrűhöz csatlakozó, csonkakúp alakú 5 tömítő­­felület és 6 tömítőgyűrű biztosítja. A 7 terelőrés a kerületnek kb. 60-120 foknyi ívé­re terjed ki és kb. 45 fok alatt lefelé irányul a jövesz­­tendo szén felé eső oldalon, így a 7 terelőrés hossz­­metszetének súlyvonala 45 fokos szöget zár be ) a bemeneti torkolat felé - az első 1 csőhenger palást­jával. A 3 dugattyú belsejében áramlásirányt meghatáro­zó visszacsapó szelep helyezkedik el; golyóvezető 8 csavarral rögzített 9 üléken 10 folyó fekszik fel, amelyet 11 rugó feszít a 3 dugattyúba becsavart 12 csavar segítségével a 9 ülékhez. Az 1 csőhengerben 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Thumbnails
Contents