186813. lajstromszámú szabadalom • EP
1 186813 2 A találmány szerinti zagyszivattyú további kiviteli alakját az jellemzi, hogy a persely a kapcsolószerv gyűrűs peremével képez egy egységet, amelyre a sugárirányú illesztő felület van kiképezve. A találmány szerinti zagyszivattyú további kiviteli alakját az jellemzi, hogy a persely a kapcsolószerv peremének egyik sugárirányú gyűrűs felületén van megtámasztva, és a gyűrűs rugó rugalmas gumi anyagában van behelyezve. A találmány szerinti zagyszivattyú további kiviteli alakját az jellemzi, hogy a gyűrűs rugó körül egyszeres gyűrűkből kiképezett foglalat van, amelyek a gyűrűs rugó rugalmas gumi anyagába vannak beágyazva. A találmány szerint a vágógyűrű és a perselylemez összenyomása úgy megy végbe, hogy a nyomás a gyűrűs rugóról a vágógyűrűre sugárirányú illesztő felületein keresztül megy át a vágógyűrűre. A találmány szerinti esetben egyrészt a gyűrűs rugó van mechanikusan előfeszítve, másrészt a kapcsolószerv hengerrésében a vezeték részei között és a gyűrűs rugó közötti szállítónyomás által a gyűrűs rugóra átvitt feszültségről is szó van, amelyet a gyűrűs rugó a vágógyűrűre átvisz. Ennek alapján kiesik a kapcsolószerv homloklapja és a vágógyűrű hátsó homloklapjai közötti rés, amelyet a 3103 321 sz. német közzétételi irat említ, és a találmány szerint egy rés marad olyan bevezető elemként, amely a szállítóközeget a vágógyűrű és a perselylemez és a kapcsolószerv és a gyűrűs rugó közötti résbe vezeti, ez a rés pedig a kapcsolószerv homloklapja és a perselylemez közötti rés. Ha tehál valamilyen szilárd anyag ennek a résnek a bemeneténél a rés bemenetét eltömi, akkor teljesen vagy részben, de megszakítja az anyagáramot is, azaz megakadályozza, hogy a tömítőrésbe, illetőleg a kapcsolószerv és a gyűrűs rugó közötti résbe további anyag kerüljön. Ennek következménye, hogy közvetlen összefüggés van a vágógyűrű tömítő felületei és a perselylemez közötti hidrosztatikai nyomás és a tényleges szállítónyomás, valamint a gyűrűs rugó sugárirányú illesztő felületeinek hidrosztatikai nyomása és a tényleges nyomás között. Ez lényegében azt eredményezi, hogy az előbbiekben említett a szállítónyomástól függő nyomások minden munkafázisban kiegyenlítődnek függetlenül attól, hogy a valóságban mekkora is a szállítónyomás, továbbá attól, hogy a szilárd anyaggal való eltömődés hatására a ;ömítő felületeken, illetőleg a gyűrűs rugó sugárirányú illesztő felületein a hidrosztatikai nyomás részben vagy teljes egészében megnő. Ennek eredményeként a vágógyűrű csak lényegében a gyűrűs rugónak a mechanikus erőfeszítése nyomja az egyes fázisokba a perselylemezhez. Akkor, amikor a bemeneti rést nem tömíti el a szilárd anyag, a szállítónyomás a vágógyűrű és a perselylemez közötti tömítőrésben és a kapcsolószerv és a gyűrűs rugó közötti sugárirányú résben egyaránt érvényesül, hogy a sugárirányú megnyúlását egy, a gyűrűt körülvevő foglalat megakadályozza, és tengelyirányú megnyúlássá változtatja, és egy olyan erőt, illetőleg nyomáskomponenst hoz létre, amely tengelyirányban támasztja a gyűrűs rugót a kapcsolószervhez és szintén tengelyirányú erő alakul ki a vágógyűrűn a perselylemezhez képest. Ezen túlmenően a gyűrűs rugó egyidejűleg a belső teret kifelé tömíti is. Mivel a gyűrűs rugót ebben a helyzetében a kapcsolószerv hengerrésze az áramló szállítóközegtől leválasztja, és csak a szállítóközeg hidrosztatikai nyomása terheli, a gyűrűs rugóra semmiféle áramlásból eredő koptató hatás nem hat, és nincs semmiféle olyan hatás sem, amely a tömítést kiöblítené. A találmány szerinti zagyszivattyúnak előnye, hogy olyan szilárd anyagokat tartalmazó zagyok esetében is, mint beton, amelynél egyébként gyakran tapasztalható a már korábban említett eltömődés, nem kell az idő előtti eltömődéssel, illetőleg a felületek és alkatrészek tönkremenetelével számolni. A találmány szerinti kéthengeres zagyszivattyúval biztosítani lehet azt is, hogy a kapcsolószerv egyenletesen mozogjon, mivel a tömítéshez szükséges nyomóerőt körülbelül a gyűrűs rugó mechanikus előfeszítő feszültségére redukálja. A 2. igénypontban említett jellemző szerint a vágógyűrűnek igen rövid hordhossza érhető el a kapcsolószerv hengeroldali homlokperemén keresztül, és egy megfelelően meghosszabbított vezetőfelület, amivel a vágógyűrű számára egy megfelelő billenési biztonságot biztosítunk a kapcsolószerven, illetőleg a billenés minőségét javítjuk meg. A találmány egyik további kiviteli alakjánál, amelyet az jellemez, hogy a gyűrűs rugó foglalata egy gumiszerű rugalmas anyag, amely a gyűrűs rugót körülvevő spirálként, egymás fölött elhelyezett gyűrűként alakítható ki, szövetből, szálakból, vagy akár huzalból. A 4. igénypontban említett jellemzők a gyűrűs rugó túl kicsi előfeszítése esetén megakadályozzák, hogy a gyűrűs rugó és a sugárirányú illesztő felületek közötti két sugárirányú rés azonosan legyen a hidrosztatikai nyomás hatásának kitéve, és ezáltal egymással szemben ható erők ébredjenek. A találmány szerinti ezen példákénti kiviteli alaknál a hidrosztatikai nyomás lényegében kizárólag sugárirányú erőként fejti ki hatását a gyűrűs rugóra, és ez a sugárirányú erő tengelyirányú erővé alakul át, amely a gyűrűs rugón levő tömítő felületeket egymáshoz nyomja. A találmány egy további előnyös kiviteli alakját az jellemzi, hogy a gyűrűs rugónak egy foglalata van, amely rugalmas gumi anyagon kívül van elhelyezve. A találmány szerinti kéthengeres zagyszivattyú a továbbiakban példakénti kiviteli alakjai segítségével, a mellékelt ábrákon ismertetjük részletesebben. Az ábrákon az 1. ábra a találmány szerinti kéthengeres zagyszivattyú egyik előnyös kiviteli alakjának hosszmetszetét mutatja az egyik munkafázisban, a 2. ábrán látható az 1. ábrán bemutatott példakénti kiviteli alak egy másik működési fázisban, a 3. ábra az 1. és 2. ábrákon bemutatott példakénti kiviteli alakok egy további munkafázisát mutatja szintén metszetben, a 4. ábrán látható az 1—3. ábrákon bemutatott példakénti kiviteli alakoknál alkalmazott gyűrűs rugó keresztmetszete, az 5. ábrán egy az 1—3. ábrákon bemutatott kiviteli alaktól kissé eltérő kiviteli alak látható, a 5. ábra a találmány egy további kiviteli alakját mutatja, míg a 7. ábra az 5. és 6. ábrákon bemutatott ábrázolásban mutatja a találmány egy további kiviteli alakját. 5 IC 15 20 25 30 35 40 45 5G 55 60 65 3
