186789. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új kéntartalmú foszfolipidek és ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

1 186789 kohol klórozott szénhidrogénnel képezett elegye al­kalmas), és a reakciót 20—70 °C-on tesszük teljessé. Illa általános képletű vegyület felhasználása esetén a reakcióterméket közvetlenül — adott esetben alkile­­zett — ammóniával kezeljük. A maradék halogenidionok eltávolítását előnyösen rövidszénláncú alkoholban ezüstacetáttal vagy ezüst­­oxiddal végezzük. Számos közbenső és végtermék tisztítható kényelmesen oszlop-kromatográfiásan szo­kásos eluálószerekkel, mint pl. éterrel, ligroinnal, kló­rozott szénhidrogénekkel, rövidszénláncú alkoholok­kal vagy ezek elegyével szilikagélen, mimmellett be­­tainszerű végtermékek esetén célszerűen kevés vizet is adunk az eluálószerhez. A b) eljárásnál abban az esetben, ha Z jelentése klór- vagy brómatom, akkor a II általános képletű vegyület IV általános képletű foszforészterdihaloge­­niddé történő átalakítását iners, vízmentes oldószer­ben, mint pl. halogénezett szénhidrogénben savakcep­­tor, előnyösen piridin vagy kinolin jelenlétében hajt­juk végre. A reakcióhőmérsékletet 0 °C és 40 °C kö­zött választjuk meg. A termék izolálható vagy izolálás nélkül alakítható át alkilammónium-alkanolhalogeni­­dekkel vagy ammónium-alkanolhalogenidekkel to­vábbi mennyiségű piridin vagy kinolin hozzáadása mellett 0—40 °C közötti hőmérsékleten a kívánt vég­termékké. Ehhez oldószerként előnyösen halogénezett szénhidrogéneket, acetonitrilt vagy triklóracetonitrilt használunk. Abban az esetben, ha Z jelentése hidro­­xilcsoport, akkor a IV általános képletű vegyület a megfelelő foszforészterdihalogenid hidrolízise vagy a megfelelő foszforészterdifenilészter hidrogenolízise útján állítható elő. A további, V általános képletű vegyülettel történő reakcióját szulfonsav-halogenid, mint p-toluolszulfoklorid vagy tri-izopropil-benzol­­szulfoklorid jelenlétében végezzük. Oldószerként piri­­dint tartalmazó dimetilformamidot vagy csak piridint használunk. A reakcióhőmérséklet általában 0 °C és 40 °C közötti. A kiindulási anyagként használt II általános képle­tű alkilezett merkaptoalkanolok szintén új vegyületek és könnyen előállíthatók halogénalkánok merkapto­­karbonsavakkal vagy -észterekkel valamely savmeg­­kötőszer, mint pl. nátriumalkoholát jelenlétében rö­vidszénláncú alkoholban végzett reakciója vagy mer­­kaptoalkánok a, /(-telítetlen karbonsavakra vagy -észterekre valamely rövidszénláncú alkoholban bázi­­kus katalízis mellett végzett addicionálása és ezt köve­tő redukálószeres kezelése — mint pl. nátriumbórhid­­riddel rövidszénláncú alkoholban vagy lítiumalumí­­niumhidriddel absz. éterben végzett kezelése — útján. A II. általános képletű vegyületek egy további előállí­tási módja abban áll, hogy merkaptoalkánokat reak­tív csoportot, mint pl. halogénatomot vagy szulfon­­savcsoportot hordozó alkanolokkal reagáltatunk vagy halogénalkánokat valamely savmegkötőszer, mint pl. káliumhidroxid vagy alkoholos nátriumalko­holát jelenlétében merkaptoalkoholokkal reagálta­tunk vagy valamely merkaptoalkánt bázis jelenlété­ben és peroxid-katalízis mellett valamely telítetlen al­koholra addicíonálunk. A II általános képletű tiolok önmagában ismert módon állíthatók elő II általános képletű alkoholok­ból például úgy, hogy a II általános képletű alkohol­ból halogenidet vagy szulfonátot állítunk elő, ezt tio­kartamiddal reagáltatjuk és a képződött izotiouró­­niumsót lúggal hasítjuk el. Megsavanyítás útján a kí­vánt II általános képletű tiolt kapjuk meg. A találmány tárgyát képezi továbbá eljárás az I álta­lános képletű vegyületek számos sztereoizomerjének előállítására, amelyek pl. az aszimmetriás szénato­mok, a szulfóxidcsoport vagy a cisz-transz izoméria következtében képződnek. Az egyetlen keverékben képződő komponensek elválasztása önmagában is­mert módon történik. A farmakológiailag elviselhető sókat a szokásos módon nyerjük pl. úgy, hogy az I általános képletű vegyületeket nem toxikus szervetlen vagy szerves sa­vakkal, mint pl. sósavval, kénsavval, foszforsavval, brómhidrogénnel, ecetsavval, tejsavval, citromsavval, almasavval, szalicilsavval, malonsawal, maleinsavval vagy borostyánkősavval semlegesítjük. A találmány szerint új, I általános képletű vegyüle­tek és sóik mint hatóanyagok folyékony vagy szilárd alakban, enteriálisan vagy parenteriálisan adagolha­­tók. E tekintetben minden szokásos gyógyszerkészít­mény-alak szóbajöhet, például tabletták, kapszulák, drazsék, szirupok, oldatok, szuszpenziók stb. Injek­ciós oldat-közegként előnyösen vizet alkalmazunk és ez a közeg az injekciós oldat gyártásnál szokásos ada­lékanyagokat, mint stabilizáló, oldódást elősegítő sze­reket és pufferanyagokat tartalmaz. Ilyen adalék­anyagok pl. a tartarát- és citrát puffer, etanol, komp­lexképző anyagok (mint etiléndiamin-tetraecetsav és ennek nem toxikus sói), nagymolekulás polimerek (mint folyékony polietilénoxid), amelyek a viszkozitás szabályozására szolgálnak. Az injekciós oldatok ké­szítésére használt folyékony hordozóanyagoknak ste­rileknek kell lenniük és azokat előnyösen ampullákba töltjük le. Szilárd hordozóanyagként alkalmasak pl. a keményítő, laki óz, mannit, metilcellulóz, talkum, nagy diszperzitásfokú kovasav, nagyobb molekulasú­lyú zsírsavak (mint sztearinsav), zselatin, agar-agar, kálciumfoszfát, magnéziumsztearát, állati zsírok és növényi olajok, szilárd nagymolekulás polimerek (mint polietilénglikolok); orális adagolásra szánt ké­szítmények kívánt esetben ízesítő- és édesítőszereket is tartalmazhatnak. A dózis különféle tényezőktől, mint adagolási mód, fajta, életkor, és/vagy egyéni állapot függhet. A na­ponta adagolható dózismennyiség kb. 0,05—100 mg/testsúly kg. A találmány szerinti eljárással előállítható, előnyös vegyületek a példákban szereplő és az igénypontok­ban megnevezett vegyületeken túlmenően a következő észterek: 1. 3-hexadecilmerkapto-2-etoxipropanol-(l)-fosz­­forsav-monokolinészter; olvadáspont: 69 °C zsugo­rodás, 238—243 °C bomlás; 2. 2-hidroxi-3-oktadecilmerkapto-propanol-(l)­­-foszforsav-monokolinészter; olvadáspont: 69 °C zsugorodás, 250—255 °C bomlás; 3. 2-metoxi-3-[8-(4-oktilciklohexil)-oktilmerkap­­to]-ptopanol-(l)-foszforsav-monokolinészter; viasz­szerű anyag, bomlás: 245 °C; 4. 3-heptadecilmerkapto-2-metilpropanol-(l)-fosz­­forsav-monokolinészter; olvadáspont: 74 °C zsugo­rodás, 250—254 °C bomlás; 5. cisz-3-hexadecilmerkaptociklohexanol-(l)-fosz­­forsav-monokolinészter; olvadáspont: 65 °C zsugo­rodás, 240—252 °C bomlás; 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents