186755. lajstromszámú szabadalom • Differenciálzár működtető szerkezet hárompontos feltámasztással, különösen közúti jármű futóművéhez
1 186.755 2 A találmány tárgya olyan differenciálzár működtető szerkezet, amely beállóképes és így a gyártási pontatlanságokat kiküszöbölve befeszülés és túlhatározottság nélküli üzembiztos működést tesz lehetővé, kevés alkatrészből, könnyen gyártható és szerelhető, széles körben alkalmazható, különösen közúti járműveknél. A hagyományos differenciálzár működtető szerkezetek többféle megoldása ismeretes, de valamennyi szerkezet megegyezik abban, hogy a kapcsolóagy tolását végző villa a kapcsolóagytól függetlenül külső megvezetéssel rendelkezik. A külső vezetés hibája az, hogy még nagy gyártási pontosság mellett is előfordul, hogy a villaszárakon különböző erőhatás jelentkezik, ami a csúszólemezre beékelődést okozó forgatónyomatékot hoz létre. Az így jelentkező feszülés” növeli a súrlódóerőt, és a kapcsolóerő növelését igényli. A kapcsolóvilla fokozott pontosságú vezetése csak fokozott gyártási követelményekkel növelhető, ami nagy mértékben emeli a ráfordításokat, a gondos gyártás és a növekvő előállítási költség ellenére a külső vezetésnek a hibái csak csokkenthetők.de nem szűnnek meg. Az általános tapasztalat az, hogy az eddigi megoldások szerint a differenciálzár működtető berendezések a közúti jármű futóművek leggyengébben kialakított és kivitelezett részei. Valamennyi forgalomban lévő szerkezet ismertetésére itt nincs lehetőség, mégis célszerű egy széles körben alkalmazott szerkezet ismertetése azért, hogy a fentiek kézzelfoghatók legyenek. Az általános és hagyományos megoldás az, hogy a hídházra kívül rász.erelt membrános légkamra olyan tolórudat mozgat egy rugó ellenében, mely tolórúd a hídházba két ponton van csapágyazva. A tolórúdra szerelt kapcsolókar villája a féltengelyen elmozdítható kapcsolóagyhoz csatlakozik. E kapcsolási láncnak hibája ez esetben az, hogy a hídhoz megmunkálása — a tolórúd csapágyazásának furatai - összevezetés tekintetében a féltengely helyzetétől (párhuzamosság) szinte függetlenek, mivel az alkatrészlánc ami a két egységet összekapcsolja — a kapcsolókaron kívül igen hosszú. Ebből adódik, hogy a legszigorúbb tűréshatár betartása sem tudja biztosítani azt, hogy a lökőrúd és a féltengely tengelyvonala tökéletesen párhuzamos legyen. A párhuzamosság hiányát ezekben az esetekben a kapcsolókar villája szenvedi, amit még fokoz az üzemeltetés során jelentkező kopás. A többi, ismert megoldás is hasonló hibát rejt, tekintettel arra, hogy tűrés nélküli méretre gyártani nem leltet és az ilyen szerkezetnél a kapcsolókar villaszárain fellépő erők mindig különbözőek lesznek. Ezáltal az alkatrészeknél feszülés, a kopások növekedése nem kívánt eredményként jelentkezik. A 'elen találmánnyal egy olyan célszerű kialakítású szerkezet valósul meg, amely mentes a túlhatározottságtól, ezért statikailag határozott szerkezet és minimális gyártási költségekkel megbízhatóan és optimális hatásfokkal működik, még a lazább követelményekkel gyártott alkatrészek esetén is. A találmány alapgondolata, hogy a kapcsolókart külső vezetés helyett magán a kapcsolódó darabon kell megvezetni, ezzel a külső vezetésből adódó túlhatározottság megszűnik. Az alapgondolat megvalósítható azzal a felismeréssel, ha a kapcsolókar két villaszárnak feifekvését figyelembe véve egy szabadon beálló csuldóeiemet (gömbcsukló vagy gumicsukló), mint harmadik alátámasztási pontot helyezzük el úgy, hogy a kapcsolókart működtető-erő a fenti három pont háromszögén belül a szimmetria vonalon helyezkedjen el. A találmány működését az alábbi rajzok ismertetik: 1. iibra a találmány célszerű kivitelének összeállítási vizlata, 2. ábra a légkamra nyomórúdjának csatlakozását ábrázol; a, 3. ábra a kapcsolókar gömfészkes önbeálió csatlakozását mutatja, 4. í bra a kapcsolókar gumitárcsás csatlakozását ábrázolja. Az 1. ábra a találmány elvi ábrázolását mutatja, mely szerint a differenciálzár működtető szerkezet a 1 hícházon belül elhelyezkedő 9 kapcsolókarja a beállás biztosítása céljából a 11 gömbös csavarral kapcsolódik a 1 hídházhoz. A 9 kapcsolókar egyik vége tehát a 1 hídházhoz, a máák vége a 13 kormos kapcsolóagy 2 nyomólapjához csatlakozik, mely a 9 kapcsolókai által közvetített kapcsólóerővel a differenciálzár kapcsolását végzi. A 'alálmány szerinti szerkezet egyik lényeges és új megoldása a 1 hídházra szerelt 4 légkamra 14 nyornórúdjának a 9 kapcsolókarhoz való — a szerelés megkönryítése céljából kialakított - könnyen oldható kapcsolódása. A légkamra szerelése a 1 hídházra a 4 légki inra 7 menetes hüvelyével történik és rögzítését a 6 elienanya biztosítja. A 9 kapcsolókar mozgatását tehát a 1 hídházra szerelt 4 légkamra 14 tolórúdja végzi, az 5 visszahúzó rugó e.lenében. A 4 légkamra tolórúdját egy 15 rögzítő rugó köti a 8 hornyos perselyen keresztü7 a 9 kapcsoló ki rhoz. A 14 tolórúd rögzítését a 9 kapcsolókarhoz a 8 horryos persely a 15 rögzítő rugó segítségével végzi, melj nek célszerű kivitelét a 2. ábra mutatja. A 15 rögzitőrugó olyan kialakítású, hogy belső szorító felületre a 14 nyomórúd hornyába illeszkedik, ezáltal két feladatot lát el. Rögzíti, a célszerűen kiahkított 8 hornyos perselybe a 4 légkamra 14 nyomórúdját. A 9 kapcsolókar furata olyan kiképzésű, hogy a 8 hornyos perselybe illeszkedő átmérőjénél lényegesen nagyobb, az esetleges befeszülés elkerülése, illetve a beállási lehetőség biztosítása céljából. A 3. ábra a 9 kapcsolókar és 1 hídház közötti kapcsol it részletei mutatja. Ezen megoldásnál az 1. hídház és a 9 kapcsolókar között egy 10 gömfészkű alátét 'an, melyben a 9 kapcsolókai’ gömkiképzésű fészkes vége és ezen keresztül a 11 gömbös csavar illeszkedk, mely a gömbfelületeken való elmozdulás biztosítása mellett a 9 kapcsolókart az 1 hídházzalösszeköti . A 4. ábra a 3. ábrán ismertetett megoldás egyszerűsíte t kivitelét mutatja, ahol a 9 kapcsolókar vége nem rendelkezik gömbfelület kialakítássá] és a 9 kapcsolókar mozgásának lehetősége a 17 gumitárcsák elhelyezésivel van biztosítva. E megoldásnál a 9 kapcsolókar egy vagy több 17 gumitárcsa között úgy van a 19 váll is csavarral a 1 hídházhoz rögzítve, hogy a 17 gumit írcsa -vagy trácsák - rugalmassága a 9 kapcsolókar kívánt elmozdulását biztosítói. Az ábrákon ismertetett találmány szerinti megoldások célszerű kivitelek, melyek a találmány megoldási körben más kialakításban is megvalósíthatók. Jl megoldások a találmány lényegét nem kerülik el, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
