186751. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyenge minőségű szilárd fűtőanyagok minőségének javítására

1 186.751 2 A találmány tárgya új eljárás gyenge minőségű szilárd fűtőanyagok minőségének javítására 300 C feletti hőmérsékleten, víz jelenlétében végzett heví­téssel. A leírás egész&en és az igénypontokban gyenge minőségű szilárd fűtőanyagon olyan szén-tar­talmú anyagokat értünk, amelyek széntartalma foto­szintézisből származik, és amelyek a szenesedés kü­lönböző fázisaiban lehetnek (úgymint biomassza, növényi anyag, hulladék, trágya, tőzeg és barnaszén). A gyenge minőségű szilárd fűtőanyag megnevezés fel­deli azokat a fent jellemzett anyagokat is, amelyek már előkezeltek. Az egyszerűség kedvéért mindezeket az anyagokat ,/űtőanyag”-nak fogjuk nevezni a továbbiakban. Az ilyen fűtőanyagok rendszerint sok vizet tartal­maznak. A víz részben fizikailag abszorbeált állapot­ban, részben gél-szerkezet formájában megkötve, részben kémiailag kötött formában van jelen. A fűtő­anyagok ezen kívül sok oxigén-tartalmú csoportot tartalmaznak. A fűtőanyagok fűtőértéke jelentősen növelhető úgy, hogy víztelenítési eljárásokkal annyi vizet távolítunk el, amennyit csak lehetséges, és de­­karboxilezési módszerekkel elválasztjuk az oxigén- 4artalmú csoportok jelentős részét. Ezt az eltávolítást igen könnyen megoldhatjuk úgy, hogy az anyagot víz jelenlétében 300 °C felet­ti hőmérsékleten hevítjük. Dyen eljárást ismertetnek a 3.660.054 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban, mely eljárást szerint a hőkeze­lést 315-375 °C hőmérsékleten végzik. így a fűtő­anyagban levő víz jelentős mennyisége eltávozik, és nagymértékű dekarboxileződés lép fel. A kapott fűtőanyag fűtőértéke jelentősen megnő, víztartalma pedig lecsökken. így a kiindulási anyagnál sokkal értékesebb termékhez jutunk. A hevítést víz és/vagy vízgőz jelenlétében is végezhetjük, de a víz jelenlétére feltétlenül szükség van a dekarboxilezéshez. A hőkezelés előkezeléssel is egybeköthető. Ilyen előkezeléssel egybekötött hőkezelési eljárást ismer­tetnek például a 1.471579. számú nagy-britanniai szabadalmi leírásban. A fűtőanyag még a kezelés előtt tartalmazhat kát­rányt, ami extrahálással távolítható el belőle. A 300 °C feletti hőmérsékleten végzett hevítés bizonyos esetekben növelheti a gyenge minőségű szilárd tü­zelőanyagból elkülönülő kátrány mennyiségét. Azt találtuk, hogy a hevítés során keletkező kát­rány mennyisége lényegesen növelhető a tüzelő­anyagban jelenlevő víz pH-jának csökkentésével. A találmány szerint a 300 °C felett, víz jelenlé­tében végzett hevítés előtt vagy közben savat adunk a feldolgozandó fűtőanyaghoz. Ezzel az eljárással a jóminőségű fűtőanyag mellett jelentős mennyiségű kátrányhoz is juthatunk. így a rossz minőségű tüzelőanyag több, mint 10 súly%-a kátránnyá alakítható. A képződött kátránynak leg­alább egy részét előnyösen elkülönítjük a javított minőségű fűtőanyagból és/vagy a javított minőségű fűtőanyag brikettezéséhez használjuk fel. A kapott kátrány jellegzetesen erősen alifás jelle­gű, és csak kevés poliaromás komponenst tartalmaz. A kezelés során használt sav természete nem lé­nyeges. Szervetlen sav, így sósav vagy kénsav, vagy szerves sav, így például lignin«zulfonsav egyaránt lehet. Legelőnyösebben a hangyasav és ecetsav Al­kalmazható. Aromás alkoholok, például fenol szin­tén használható. A kívánt eredményt akkor érjük el, ha a hefötést 300 °C feletti hőmérsékleten végjezzük. A pontos hő­mérséklet a feldolgozni kívánt tüzelőanyag függvé­nye , és lényegesen meghaladja a 300 °C-t. A hevítés 8,3 • 10* Pa alatti nyomáson is végez­hető. Ekkor a fűtőanyagból felszabaduló viz elpá­rolog. Ha a hevítést a viz kritikus hőmérséklete (374 °C) alatti hőmérsádeten folytatjuk, a víz elpárolgását úgy akadályozhatjuk meg, hogy olyan nyomáson dolgozunk, amely nagyobb, mint a víz gőznyomása a választott hőmérsékleten. így a fűtőanyagból fel­szabadult víz folyadék állapotban marad, és ilyen for­mában elkülöníthető a javított minőségű fűtőanyag­ból. A hevítés alatt a képződött kátrány egy része gőzzel vagy vízzel transzportálható, majd vissza­nyerhető a szállító közegből. A javított minőségű fűtőanyagban jelenlevő kátrány különböző módsze­rekkel, például oldószer-extrakcióval, így toluollal, szuper-kritikus extrakcióval vagy azeotróp desztil­­lációval, gőzzel különíthető el. Előnyösen annyi 'savat adunk a fűtőanyaghoz', hogy a jelenlévő víz pH-értéke 6 vagy alacsonyabb legyen. A pH további csökkenése 3,5 és 5 közötti értékre, sok esetben a kátrány-kitermelés további növekedésé­hez vezethet. Előnyösnek bizonyulhat a fűtőanyag impregnálása a savval a heyítés előtt, így a sav lecsökkenti a fűtő­anyagban jelenlevő víz pH-értékét. Ennek következté­ben a nagyobb kátrány-tartalomhoz vezető reakciók korábban beindulhatnak. A fűtőanyagot sav-felesleg nélkül hevítve jelentősen lecsökkenthető a sav-szük­séglet, és az alkalmazott berendezés korróziójának ve­szélye kisebb lesz. A-sav hozzáadása után előnyösen nem kezdjük meg azonnal a hevítést úgy,hogy a sav bediffundáíása a fűtőanyagba, külö csen ha az utóbbi meglehetősen nagy darabokból áU, teljesebbé válik, miközben fo­lyik a fűtőanyag és a sav közötti reakció. Ez tovább csökkenti a szükséges sav mennyiségét. A hevítés 300 X felett,83 • 106 Pa alatti nyomá­son végezve (ami azt jelenti, hogy nincs jelen víz a hevítés alatt),a savat hevítés előtt kell a fűtőanyaghoz hozzáadni. Ebben az esetben a tüzelőanyagot elő­nyösen előkezeljük, a víz nagyobb részének eltávolítása céljából a felhevítés előtt, majd a savat a fűtőanyag előkezelése előtt vagy alatt hozzáadjuk. Az előkezelést 150-300 °C hőmérsékleten, az adott hőmérsékleten a víz gőznyomásánál nagyobb nyomáson végezzük, és az előkezelt fűtőanyagot el­különítjük a felszabadult víztől, mielőtt felhevitenénk 300 °C fölötti hőmérsékletre. Az ilyen eljárás nagy előnye, hogy a fűtőanyag­ban jelenlevő víz jelentős részét még a 300 “C-ra tör­ténő felmelegítés előtt eltávolítjuk, viszonylag ala­csony nyomáson, a víz elpárologtatása nélkül, míg a 300 °C feletti hevítés során igen nagyfokú de­karboxileződés, minőség javulás á kátrányképződés lép fel, lényegesen magasabb hőmérsékleten anélkül, hogy szükség lenne a nyomás növelésére. A még je­lenlévő kis mennyiségű víz elpárolgása a 300 °C feletti hőmérsékleten végzett hevítés során nem jár igazi hátránnyal. Az előzőekben ismertetetteknek megfelelően tehát a hőkezelést úgy végezzük,hogy 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents