186742. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként triazolinon-származékokat tartalmazó herbicid készítmények

1 186 742 2 A találmány szerinti A2-l,2,4-triuzolin-5-on-származé­­kok alkalmasak arra, hogy készítmény formájában az egynyári és évelő gyomnövényeket a rizsföldeken, hegyvidékeken, gyümölcsösökben és mocsarakon el­pusztítsák. A találmány szerinti készítményekkel irtható 5 gyomnövények közül megemlítjük az alábbiakat: kakaslábfű (Echinochloa crusgalli Bcauv, káros évelő pázsitfűféleség, amely a rizsföldeken rendszeresen fel­lelhető); monochoria (Monochoria vaginalis Presl, a rizsfölde- -|g ken tenyésző ártalmas, a Pontederiaceae családhoz tarto­zó évelő gyomnövény); rizspalka (Cyperus difformis L., rizsföldeken tenyésző ártalmas, évelő): csetkáka (Eleocharis acicularis Roem. el Schult, 15 rizsföldeken tenyésző ártalmas sás-féleség, mocsaras talajon, csatornákban szintén fellelhető); nyílfű (Sagittaría pygmaea Miq., az Aiismntaceae családhoz tartozó ártalmas évelő, rizsföldeken, iszapo­sokon, árkokban tenyészik); 20 káka (Scirpus juncoides Roxb. var hotaruí ohwi., évelő sásféleség, rizsföldeken, iszapokban, árkokban te­nyészik); hélazab (Avena fatua L., évelő pázsitfűféleség, mező­kön, műveletlen földeken, hegyvidéken tenyészik); 25 üröm (Artemisia princeps Pamp., évelő fészkesvirágú fűféleség, megművelt és műveletlen földeken, hegy­vidéken egyaránt megtalálható); ujjasmuhar (Digitaria adscendous Henr., ártalmas évelő pázsitfűféleség, gyümölcsösben, hegyvidéken egy- 30 aránt fellelhető); japán-sóska (Rumex japonicus Houtt, évelő gyom­növény, hegyvidéken, utak mellett található); palka (Cyperus Iria L., évelő sásféleség, hegyvidéken, utak mentén tenyészik); 35 disznóparéj (Amaranthus varidis L., az Amarantha­­ceae családhoz tartozó évelő gyomnövény, hegyvidéken, műveletlen földeken, utak mentén található). Az (I) általános képletű vegyületekel tartalmazó készítmények kiváló herbicid hatást mutatnak, kütönö- 40 sen a gyomnövények fejlődésének kezdeti szakaszában, ezért a kezelést a haszonnövények ültetése előtt, továbbá az ültetés után (gyümölcsösök esetében, ahol a növények már megvannak), de a gyomnövények megjelenése előtt, vagy a hasznonnövények vetése után, de a növények 45 megjelenése előtt végezzük. A találmány szerinti herbici­­deket azonban nemcsak a fent említett módokon alkal­mazhatjuk, hanem rizsföldeken, learatott földeken, időlegesen megműveletlen földeken, mezőgazdasági terü­leteken vezető utakon, csatornákban, temetőkben, par- 50 kokban, utakon, játszótereken, építkezések körüli szabad területeken, vasutakon, erdőkben. E területek herbicid kezelését leghatásosabban és leggazdaságosab­ban a növények megjelenése előtt végezhetjük el. A találmány szerint vegyületeket herbicid szerek elő- 55 állításához használhatjuk, e vegyületeket ismert módon alakíthatjuk át készítményekké. A találmány szerinti vegyületeket megfelelő közömbös segédanyagokkal, szükség esetén adjuvánsokkal megfelelő arányban el­keverjük, oldással, diszpergálással, szuszpendálással, 60 mechanikai keveréssel, impregnálással, abszorpcióval, ad­­hézióval, állítjuk elő a különféle készítményeket. A ké­szítmények között megemlítjük a szuszpenzíókat, emui­­geálható koncentráturnokat, oldatokat, nedvesedő poro­kat, granulátumokat, tablettákat stb. 65 A készítmények előállításához közömbös segédanyag­ként szilárd vagy folyékony anyagokat alkalmazhatunk. A szilárd hordozóanyagok közül megemlítjük a növényi termékekből előállított porokat, mint például a szója­­babüszlet, fűrészport, gabonalisztet, a dohánynövény száriból készült port, fakeregport, pirított dióhéjat, őrölt cellulózt, korpát, továbbá a növényi extraktumok maradékát. A rostos anyagok között megemlítjük a papírt, hulladékpapírt, textilhulladékot, a szintetikus polimereket, mint például porrá őrölt szintetikus gyantá­kat, szervetlen vagy szerves termékeket, mint például agyagot, (például kaolint, bentonítot, savas agyagot), talkumot (lalkumot és pirofillitet), szilíciumtartalmú anyagokat (például diatómaföldet, homokot), továbbá fehér szén néven ismert magas diszperzitásfokú szinte­tikus kovasavat. A kereskedelmi termékek tartalmaz­hatnak kálcium-szilikátot, aktív szenet, porrá őrölt kenet, kaiéinált diatómaföldet, őrölt téglát, homokot, hamut, kalcium-karbonátot, kalcium-foszfátot, műtrá­gyát, mint például ammónium-szulfátot, ammónium­­-nitrá’Ot, karbamidot és ammónium-kloridot, valamint mezőgazdasági trágyát. Ezeket az anyagokat alkalmaz­hatjuk önmagukban vagy egymással elegyítve. Folyé­kony hordozóanyagként olyan anyagot választunk, amelyben a hatóanyag oldódik. De használhatunk olyan vegyületet is, amelyben a hatóanyag nem oldódik, de a diszpergálást valamely adjuváns segítségével elősegítjük, így például önmagukban vagy egy kombináció formájá­ban az alábbi oldószerek jöhetnek figyelembe: víz, alko­holok (például metanol, etanol, izopropanol, butanol, etilén-glikol), ketonok (például aceton, metíl-etil-keton, metil-izobutil-keton, diizobutil-keton, ciklohexanon), éterek (például etil-éter, dioxán, celloszolcns, dipropil­­éter, tetrahidrofurán), alifás szénhidrogének (például ásványolaj, kőolaj), aromás szénhidrogének (például benzol, toluol, xílol, naftalin, alkil-naftalin), halogéne­zett szénhidrogének (például diklór-etán, klórozott ben­zol, kloroform és szén-tetraklorid), észterek (például etil-acetát, dibutil-ftalát, diizopropil-ftalát, dioktil-fta­­lát), savamidok (például dimctil-formamid, dietil­­formamid, dimetil-acetamid), nitrilek (például acetonit­­ril) és d'metil-szulfoxid. Adjuvánsként az alább felsorolt anyagokat használ­hatjuk, felhasználásuk az egyes célnak megfelelően törté­nik Egyes esetben egymással kombinálva, együttesen is alkalmazhatók, de vannak olyan esetek, mikor adjuváns alkalmazására nincs is szükség. Emulgeálásra diszpergálásra, szolubilizálásra és/vagy a hatóanyrgok nedvesítésére felületaktív anyagokat, mint például po]i(oxi-eti!én)-alki!-aril-élereket, poli(oxi-eti­­lén)-alkil-étereket, poIi(oxi-etilén)-magasabb zsírsav-ész­tereket, poli(oxi-etilén)-gyantákat, poli(oxi-etiién)-szor­­bitán-inonolaurátot poli(oxi-eli!én)-szorbitán-monooleá­­tot, alkil-aril-szulfonátokat, naftalinszulfonsav konden­zációs termékeket, lignín-szulfonátokat és magasabb alkohol-szulfát-észtereket alkalmazunk. A diszperzió stabilizálására továbbá a hatóanyag tapa­dásának, agglomcrizációjának elősegítésére például kaze­int, zselatint, keményítőt, alginsavat. metil-celiulózt, karboxi-rnetil-cellulózt, gumiarabikumot, poli(vinil-alko­­ho))-t, terpentinolajat, rizskorpaolajat, bentonítot. lig­­ninszulfonatot alkalmazhatunk. A szilárd készítmények gördülékenységének meg­javítására viaszokat, sztearátokat, vagy alkil-foszfátokat alkalmazhatunk. 5

Next

/
Thumbnails
Contents